rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 7.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke


Bolgár György:
- Két dologban kérném a véleményét. Az egyiket egy hallgatónk vetette föl tegnap, de már korábban is előkerült a téma. Ő azt mondta nekem, és erről abszolút meg volt győződve, hogy a szuperbruttósítással ő is és mások is rosszul jártak, kevesebb pénzt kapnak kézhez, mint tavaly ilyenkor. Én pedig azt próbáltam mondani, hogy az én ismereteim szerint olyan, aki rosszabbul járt nincs, legfeljebb vannak olyanok, akik nem vagy alig érezhetően jártak jobban, míg meglehetősen sokan érezhetően több ezer forinttal nagyobb nettó jövedelemhez jutnak. De azt is tudom, hogy valami zavar volt ezeknek a szuperbruttósított adóknak az elkönyvelésekor és van egy olyan lehetőség, vagy valamiféle tévedés, hogy nem most kapják meg a szuperbruttósítás nyomán kialakult többletjövedelmet, hanem valahogy hozzácsapják a jövő évi adóbevalláshoz. Tehát nem havonta kapják meg a jobb nettó jövedelmet, hanem majd csak a jövő évi adóbevallás idején egy összegben. Van ilyen gyakorlat, vagy lehet, hogy tévedés, vagy nem tévedés, hanem így is meg lehet csinálni?

Zara László: - Úgynevezett tévedések tömegesen fordultak elő. A szuperbruttósítás azt jelenti, hogy 27 százalékkal megnövelték a bruttó béreket és az lett az adóalap. Ebből számolták ki a jövedelmeket. Viszont a rendszerben, nem újdonságként, benne van az adójóváírás, ami azt jelenti, hogy az alsó jövedelmi sávokban ez mondjuk a minimálbértől egészen bruttó 200 ezer forintos jövedelemig terjedhet.

- Tehát egyre kevesebb adójóváírással, de 200 ezer forintig terjed.

- Gyakorlatilag havi 66 ezer forintig még 15 ezer forint adójóváírás jár, afölött pedig már csökkenő mértékben jár csak az adójóváírás, és 209 ezer forintnál kifut. Viszont csak akkor volt jogosult rá valaki és akkor vették figyelembe a bérek elszámolásánál, ha nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy kéri az adójóváírást az érintett magánszemély. Itt a hiba abban van, hogy a jogszabály nem írta elő a foglalkoztatónak, munkáltatónak, hogy ő köteles nyilatkozatot kérni a foglalkoztatottjától, hanem csak akkor vették figyelembe az adójóváírást, ha a nyilatkozatot felszólításra megtette a magánszemély. Ezt szó szerint idézem, ez van a jogszabályban.

- Ha pedig nem adott ilyen nyilatkozatot, mert elfelejtették vagy elmulasztották, akkor mi történik?

- Akkor 17 százalékot vonnak le.

- Mindenből. És nem kapott adójóváírást.

- Így van. Ezt viszont már mindenki a hazavitt pénzén érezte, hogy kevesebb lett, és számára ez úgy jelenik meg, hogy a szuperbruttósítás miatt, mert ezzel tudja összekapcsolni többnyire az átlag munkavállaló.

- De az az adójóváírás, amit most nem írnak jóvá a fizetésében, nem vész el, csak jövő tavaszra tolódik át.

- Igen, ez jövő tavaszra tolódik át. Akkor viszont majd adóbevallást kell beadnia, vagy van olyan, hogy a munkáltató megcsinálja az elszámolást. Akkor a munkáltatónál fog hozzájutni ehhez a különbözethez, feltéve, hogy még marad ez az adórendszer, mert ugye most sok mindent lehet ezzel kapcsolatban hallani.

- Mi van akkor, ha júliustól eltörlik ezt a szuperbruttósítási rendszert. Akkor mikor jutnak hozzá az első félévi, ezek szerint meg nem kapott adójóváírásukhoz ezek az emberek?

- Ez attól függ, hogyan törlik el. Ha visszaemlékszünk rá, tavaly is volt egy ilyen, hogy félévtől változott az adórendszer. Akkor a munkáltatóknak előírták, hogy az első félévre eső kulcscsökkenés volt tavaly első félévtől, pontosabban nem kulcscsökkenés, hanem járulékcsökkenések voltak, és ennek következtében, ha volt olyan különbözet, ami járt már visszamenőlegesen az érintett magánszemélynek, dolgozónak, azt a munkáltató kifizette. Tehát ez attól függ, hogy egy változtatásnál a jogalkotó hogyan hozza meg a törvényt. Vagy azt mondja, hogy majd év végén beadod a bevallást, és akkor hozzájutsz, vagy azt mondja a munkáltatónak, a kifizetőnek, hogy ha még egyszer lesz ilyen kifizetés, akkor számold el a különbözetet. Akkor év közben is hozzá lehet jutni. Az adminisztrációban egyszerűbb, ha ez év végén történik, viszont az érintetteknek így előbb megjelenik elkölthető pénzként.

- Tehát ez egy egyszeri adóajándéknak is felfogható, ha olyan rendelkezés születik, hogy tessék azonnal kifizetni ezt a ki nem fizetett adójóváírást.

- Természetesen. Ez olyan, mintha berakta volna, mondjuk a bankba, és már nem kamatozna.

- Értem. Akkor foglalkozzunk most azzal, hogy mi értelme volna ennek a tervnek, hogy megszüntetnék a szuperbruttósítási rendszert. Az ember magától értetődőnek tartja, hogy fönntartanák a jelenlegi adókulcsot, illetve adósávokat, ezt a bizonyos 17 százalékot, csak éppen egy alacsonyabb, ezek szerint 27 százalékkal alacsonyabb bérre vagy jövedelemre változtatják, ami azt jelenti, hogy nyilvánvalóan kisebb adót kellene fizetni, hiszen nem a magasabb összeg után, hanem egy kisebb összeg után kéne adózni. Mi lenne ennek a következménye technikailag és összességében?

- A személyes véleményem a bevezetéskor is az volt, hogy egy értelmetlen, ostoba szabály ez a 27 százalékkal való növelés, de ezt betudtam annak, hogy egy politikai PR fogás volt: nem azt mondtuk, hogy 21 százalék az SZJA kulcs, hanem csak 17, mert megszoroztuk 27 százalékkal a bruttó béreket. Mert ha nem szoroztuk volna meg, akkor ez a 17 százalék 21 százalék fölötti kulcsot adott volna a 17 helyett. Tehát ha eltörlik a szuperbruttósítást, akkor ugyanehhez a jövedelemhez gyakorlatilag egy kicsivel 21 százalék fölötti adózókulcs társulna, hogy ne változzon senkinek sem a…

- …A kézhez kapott jövedelme, sem az állam adóbevétele.

- Így van, tehát akkor mind a kettő ugyanott járna. Ha ezt úgy törlik el, mint ahogy mondják, amit még senki nem erősített meg…

- Csak feltételezzük a nyilatkozatok alapján, kimondva valóban nincs.

- Tehát ha változatlan marad, az azt jelenti, hogy több mint 4 százalékpontos járulék SZJA csökkentést kapnak a magánszemélyek, tehát adócsökkenés van. A kérdés az, hogy ennek a forrása hol áll rendelkezésre, lehet-e a hiányt növelni, mit szólnak hozzá a hitelfolyósítók, az IMF, EU.

- Igen, ahogy a pénzügyminiszter mondta, ez mintegy 400 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent.

- Éppen számháború van arról, hogy 250 milliárd, vagy 400 milliárd forint. Ezt igazából pontosan megmondani nem lehet, de 200 milliárd környéki számot biztos kitenne.

- A pénzügyminiszter, gondolom, csak tudja, hogy mennyi lesz ez?

- Elméletileg igen. Gyakorlatilag én már részt vettem nem egy ilyen számításban, amikor a Pénzügyminisztériummal nekem kellett vitatkoznom, hogy nem jók a számaik, tehát én óvatosan bánnék azzal, hogy ki mit mond.

- Maradjuk a több száz milliárdban.

- Igen, ez biztos, hogy több száz milliárd, de nem lehet megmondani pontosan most.

- A pénzügyminiszter azt is nyilatkozta, hogy szerinte viszont nem ez a jó út az adócsökkentésben, mert inkább a munkára, a vállalkozásokra nehezedő terheléseket kellene csökkenteni, ha ösztönözni akarjuk a gazdaságot, és nem annyira közvetve a fogyasztásra. Tehát a jövedelmekre terhelődő adókat. Mert az azt jelentené, hogy több pénz marad az embereknél, csak közben a költségvetés jobban eladósodik, és nem a vállalkozásokat ösztönzi. Ez egy rossz spirálba vinné bele megint a magyar gazdaságot. Önnek adószakértőként mi a véleménye erről?

- Ezek különböző közgazdasági iskolák nézetei. Igazából ha egy kilábalásban lévő gazdaságban azt mondjuk, hogy a fogyasztást élénkítjük, ez előrevihet, az pedig a keresetek elköltésén keresztül lehetséges. A kérdés leginkább az, hogy ebben a helyzetben ezt meg lehet-e tenni. A másik oldal az, hogy a munkára rakódó terheket és ezáltal a versenyképességet növelni kell, hogy olcsóbb legyen a foglalkoztatás. Ennek megfelel az is, hogy az SZJA-t csökkentjük, csak az egy kicsit később jelenik meg, mint ha, mondjuk, a munkáltatók járulékát csökkentenénk, mert az azonnal megjelenik, azonnal ott marad a vállalkozásoknál, azonnal felhasználható beruházásra, fejlesztésekre, tehát annak azonnali hatása van. Azért nem szerencsés az évközi személyijövedelemadó-kulcs csökkentése, mert a bruttó bérmegállapodások megtörténtek erre az évre, tehát azt nem fogja tudni a munkáltató csökkenteni.

- Az ő terhei tehát nem csökkennének, miközben mások több jövedelemhez jutnak, ilyen módon tehát valóban nem abba az irányba menne az adócsökkentés, legalábbis év közben.

- Ezért mondom, hogy ezek különböző közgazdászok különböző felfogásai. Az sem egy elvetendő szempont, hogy vannak olyan lehetőségek, hogy a fogyasztás élénkítésével növeljük a termelését. Csak meg kell mondani, hogy mely területeken célszerű a fogyasztást élénkíteni, és persze tudjuk-e befolyásolni az érintett pénzköltőket, magánszemélyeket, akik vásárolnak, hogy azt vásárolják, ami adott esetben a gazdaság élénkítéséhez, a termelés növeléséhez vezet.

- Mert ha például több autót vesznek, akkor ez elsősorban azért nem a magyar autógyárakat fogja kedvezően érintetni, hanem a németeket, meg a japánokat.

- Igen, csak azért ennyire zártan én nem szemlélném ezt, mert ha nemzetközi szinten növekszik a gazdaság és növekszik a termelés, az nagyon jól tudjuk, hogy Magyarországon is hatással van. Ez fölfele húzza a magyar gazdaságot is. Ha mondjuk Németország német autókat vagy francia autókat, vagy teljesen mindegy, mit vásárolna, ha ott a gazdaság növekszik, akkor annak hatása van ránk is. Persze nem közvetlenül, minden az arányokon múlik. Tehát nem lehet megmondani, hogy most ez a jó, vagy az a jó, én úgy gondolom, hogy valahogy a kettő ötvözetéből lehet kihozni azt, hogy ebből valami előremutató lehessen, és minél hamarabb jelentkezzenek ennek a pozitív hatásai.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái