Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 7.

Bolgár György kérdései a 2010. május 7-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy már a vezetés és felgyorsítaná a teljes tisztújítást az MSZP-ben, egyesek még az országos listán bejutott képviselőket is visszahívnák a parlamentből. Teljes megújulás? Lehetséges ez? És volna értelme?

Másik témánk, hogy egyre konkrétabbak a Fidesz adócsökkentési tervei, már júliustól, csak az nem konkrét, hogy miből pótolnák a kieső 500 milliárd forintot és mi lesz, ha nem pótolják?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy 280 fölött van az euró árfolyama a görög válság nyomán. Segíthet-e a forinton az adócsökkentés vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökének folyamatos bírálata? Esetleg épp ellenkezőleg. Árt neki?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy forradalmi lesz a következő országgyűlés, legalábbis Orbán Viktor szerint. Az vajon mit jelent? Polgári demokráciában miféle forradalomról beszélhetünk?

Beszéljük meg, hogy az angol választásokon is ezrek álltak sorban dühösen a szavazási idő lejártakor, csak a britek nem engedték őket szavazni, ellentétben a magyar Országos Választási Bizottság döntésével. Ki járt el helyesen? Mi, vagy ők?

És végül valamit a sportról, vagy a politikáról. Deutsch Tamás lesz az MTK elnöke.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke


Bolgár György:
- Két dologban kérném a véleményét. Az egyiket egy hallgatónk vetette föl tegnap, de már korábban is előkerült a téma. Ő azt mondta nekem, és erről abszolút meg volt győződve, hogy a szuperbruttósítással ő is és mások is rosszul jártak, kevesebb pénzt kapnak kézhez, mint tavaly ilyenkor. Én pedig azt próbáltam mondani, hogy az én ismereteim szerint olyan, aki rosszabbul járt nincs, legfeljebb vannak olyanok, akik nem vagy alig érezhetően jártak jobban, míg meglehetősen sokan érezhetően több ezer forinttal nagyobb nettó jövedelemhez jutnak. De azt is tudom, hogy valami zavar volt ezeknek a szuperbruttósított adóknak az elkönyvelésekor és van egy olyan lehetőség, vagy valamiféle tévedés, hogy nem most kapják meg a szuperbruttósítás nyomán kialakult többletjövedelmet, hanem valahogy hozzácsapják a jövő évi adóbevalláshoz. Tehát nem havonta kapják meg a jobb nettó jövedelmet, hanem majd csak a jövő évi adóbevallás idején egy összegben. Van ilyen gyakorlat, vagy lehet, hogy tévedés, vagy nem tévedés, hanem így is meg lehet csinálni?

Zara László: - Úgynevezett tévedések tömegesen fordultak elő. A szuperbruttósítás azt jelenti, hogy 27 százalékkal megnövelték a bruttó béreket és az lett az adóalap. Ebből számolták ki a jövedelmeket. Viszont a rendszerben, nem újdonságként, benne van az adójóváírás, ami azt jelenti, hogy az alsó jövedelmi sávokban ez mondjuk a minimálbértől egészen bruttó 200 ezer forintos jövedelemig terjedhet.

- Tehát egyre kevesebb adójóváírással, de 200 ezer forintig terjed.

- Gyakorlatilag havi 66 ezer forintig még 15 ezer forint adójóváírás jár, afölött pedig már csökkenő mértékben jár csak az adójóváírás, és 209 ezer forintnál kifut. Viszont csak akkor volt jogosult rá valaki és akkor vették figyelembe a bérek elszámolásánál, ha nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy kéri az adójóváírást az érintett magánszemély. Itt a hiba abban van, hogy a jogszabály nem írta elő a foglalkoztatónak, munkáltatónak, hogy ő köteles nyilatkozatot kérni a foglalkoztatottjától, hanem csak akkor vették figyelembe az adójóváírást, ha a nyilatkozatot felszólításra megtette a magánszemély. Ezt szó szerint idézem, ez van a jogszabályban.

- Ha pedig nem adott ilyen nyilatkozatot, mert elfelejtették vagy elmulasztották, akkor mi történik?

- Akkor 17 százalékot vonnak le.

- Mindenből. És nem kapott adójóváírást.

- Így van. Ezt viszont már mindenki a hazavitt pénzén érezte, hogy kevesebb lett, és számára ez úgy jelenik meg, hogy a szuperbruttósítás miatt, mert ezzel tudja összekapcsolni többnyire az átlag munkavállaló.

- De az az adójóváírás, amit most nem írnak jóvá a fizetésében, nem vész el, csak jövő tavaszra tolódik át.

- Igen, ez jövő tavaszra tolódik át. Akkor viszont majd adóbevallást kell beadnia, vagy van olyan, hogy a munkáltató megcsinálja az elszámolást. Akkor a munkáltatónál fog hozzájutni ehhez a különbözethez, feltéve, hogy még marad ez az adórendszer, mert ugye most sok mindent lehet ezzel kapcsolatban hallani.

- Mi van akkor, ha júliustól eltörlik ezt a szuperbruttósítási rendszert. Akkor mikor jutnak hozzá az első félévi, ezek szerint meg nem kapott adójóváírásukhoz ezek az emberek?

- Ez attól függ, hogyan törlik el. Ha visszaemlékszünk rá, tavaly is volt egy ilyen, hogy félévtől változott az adórendszer. Akkor a munkáltatóknak előírták, hogy az első félévre eső kulcscsökkenés volt tavaly első félévtől, pontosabban nem kulcscsökkenés, hanem járulékcsökkenések voltak, és ennek következtében, ha volt olyan különbözet, ami járt már visszamenőlegesen az érintett magánszemélynek, dolgozónak, azt a munkáltató kifizette. Tehát ez attól függ, hogy egy változtatásnál a jogalkotó hogyan hozza meg a törvényt. Vagy azt mondja, hogy majd év végén beadod a bevallást, és akkor hozzájutsz, vagy azt mondja a munkáltatónak, a kifizetőnek, hogy ha még egyszer lesz ilyen kifizetés, akkor számold el a különbözetet. Akkor év közben is hozzá lehet jutni. Az adminisztrációban egyszerűbb, ha ez év végén történik, viszont az érintetteknek így előbb megjelenik elkölthető pénzként.

- Tehát ez egy egyszeri adóajándéknak is felfogható, ha olyan rendelkezés születik, hogy tessék azonnal kifizetni ezt a ki nem fizetett adójóváírást.

- Természetesen. Ez olyan, mintha berakta volna, mondjuk a bankba, és már nem kamatozna.

- Értem. Akkor foglalkozzunk most azzal, hogy mi értelme volna ennek a tervnek, hogy megszüntetnék a szuperbruttósítási rendszert. Az ember magától értetődőnek tartja, hogy fönntartanák a jelenlegi adókulcsot, illetve adósávokat, ezt a bizonyos 17 százalékot, csak éppen egy alacsonyabb, ezek szerint 27 százalékkal alacsonyabb bérre vagy jövedelemre változtatják, ami azt jelenti, hogy nyilvánvalóan kisebb adót kellene fizetni, hiszen nem a magasabb összeg után, hanem egy kisebb összeg után kéne adózni. Mi lenne ennek a következménye technikailag és összességében?

- A személyes véleményem a bevezetéskor is az volt, hogy egy értelmetlen, ostoba szabály ez a 27 százalékkal való növelés, de ezt betudtam annak, hogy egy politikai PR fogás volt: nem azt mondtuk, hogy 21 százalék az SZJA kulcs, hanem csak 17, mert megszoroztuk 27 százalékkal a bruttó béreket. Mert ha nem szoroztuk volna meg, akkor ez a 17 százalék 21 százalék fölötti kulcsot adott volna a 17 helyett. Tehát ha eltörlik a szuperbruttósítást, akkor ugyanehhez a jövedelemhez gyakorlatilag egy kicsivel 21 százalék fölötti adózókulcs társulna, hogy ne változzon senkinek sem a…

- …A kézhez kapott jövedelme, sem az állam adóbevétele.

- Így van, tehát akkor mind a kettő ugyanott járna. Ha ezt úgy törlik el, mint ahogy mondják, amit még senki nem erősített meg…

- Csak feltételezzük a nyilatkozatok alapján, kimondva valóban nincs.

- Tehát ha változatlan marad, az azt jelenti, hogy több mint 4 százalékpontos járulék SZJA csökkentést kapnak a magánszemélyek, tehát adócsökkenés van. A kérdés az, hogy ennek a forrása hol áll rendelkezésre, lehet-e a hiányt növelni, mit szólnak hozzá a hitelfolyósítók, az IMF, EU.

- Igen, ahogy a pénzügyminiszter mondta, ez mintegy 400 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent.

- Éppen számháború van arról, hogy 250 milliárd, vagy 400 milliárd forint. Ezt igazából pontosan megmondani nem lehet, de 200 milliárd környéki számot biztos kitenne.

- A pénzügyminiszter, gondolom, csak tudja, hogy mennyi lesz ez?

- Elméletileg igen. Gyakorlatilag én már részt vettem nem egy ilyen számításban, amikor a Pénzügyminisztériummal nekem kellett vitatkoznom, hogy nem jók a számaik, tehát én óvatosan bánnék azzal, hogy ki mit mond.

- Maradjuk a több száz milliárdban.

- Igen, ez biztos, hogy több száz milliárd, de nem lehet megmondani pontosan most.

- A pénzügyminiszter azt is nyilatkozta, hogy szerinte viszont nem ez a jó út az adócsökkentésben, mert inkább a munkára, a vállalkozásokra nehezedő terheléseket kellene csökkenteni, ha ösztönözni akarjuk a gazdaságot, és nem annyira közvetve a fogyasztásra. Tehát a jövedelmekre terhelődő adókat. Mert az azt jelentené, hogy több pénz marad az embereknél, csak közben a költségvetés jobban eladósodik, és nem a vállalkozásokat ösztönzi. Ez egy rossz spirálba vinné bele megint a magyar gazdaságot. Önnek adószakértőként mi a véleménye erről?

- Ezek különböző közgazdasági iskolák nézetei. Igazából ha egy kilábalásban lévő gazdaságban azt mondjuk, hogy a fogyasztást élénkítjük, ez előrevihet, az pedig a keresetek elköltésén keresztül lehetséges. A kérdés leginkább az, hogy ebben a helyzetben ezt meg lehet-e tenni. A másik oldal az, hogy a munkára rakódó terheket és ezáltal a versenyképességet növelni kell, hogy olcsóbb legyen a foglalkoztatás. Ennek megfelel az is, hogy az SZJA-t csökkentjük, csak az egy kicsit később jelenik meg, mint ha, mondjuk, a munkáltatók járulékát csökkentenénk, mert az azonnal megjelenik, azonnal ott marad a vállalkozásoknál, azonnal felhasználható beruházásra, fejlesztésekre, tehát annak azonnali hatása van. Azért nem szerencsés az évközi személyijövedelemadó-kulcs csökkentése, mert a bruttó bérmegállapodások megtörténtek erre az évre, tehát azt nem fogja tudni a munkáltató csökkenteni.

- Az ő terhei tehát nem csökkennének, miközben mások több jövedelemhez jutnak, ilyen módon tehát valóban nem abba az irányba menne az adócsökkentés, legalábbis év közben.

- Ezért mondom, hogy ezek különböző közgazdászok különböző felfogásai. Az sem egy elvetendő szempont, hogy vannak olyan lehetőségek, hogy a fogyasztás élénkítésével növeljük a termelését. Csak meg kell mondani, hogy mely területeken célszerű a fogyasztást élénkíteni, és persze tudjuk-e befolyásolni az érintett pénzköltőket, magánszemélyeket, akik vásárolnak, hogy azt vásárolják, ami adott esetben a gazdaság élénkítéséhez, a termelés növeléséhez vezet.

- Mert ha például több autót vesznek, akkor ez elsősorban azért nem a magyar autógyárakat fogja kedvezően érintetni, hanem a németeket, meg a japánokat.

- Igen, csak azért ennyire zártan én nem szemlélném ezt, mert ha nemzetközi szinten növekszik a gazdaság és növekszik a termelés, az nagyon jól tudjuk, hogy Magyarországon is hatással van. Ez fölfele húzza a magyar gazdaságot is. Ha mondjuk Németország német autókat vagy francia autókat, vagy teljesen mindegy, mit vásárolna, ha ott a gazdaság növekszik, akkor annak hatása van ránk is. Persze nem közvetlenül, minden az arányokon múlik. Tehát nem lehet megmondani, hogy most ez a jó, vagy az a jó, én úgy gondolom, hogy valahogy a kettő ötvözetéből lehet kihozni azt, hogy ebből valami előremutató lehessen, és minél hamarabb jelentkezzenek ennek a pozitív hatásai.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Lakos Imre, a főváros volt SZDSZ-es közlekedési tanácsnoka


Bolgár György
: - Közlekedésről kérdezem. Bár most már nem felelőssége, sem hatásköre, de azért mégis kell, hogy értsen hozzá, és tudja is, hogy mit lehet és mit nem. Két dologgal kapcsolatban kérdezem, az egyik a Horváth Csaba által elővezetett ingyenes tömegközlekedés terve, ami egy jó szót nem kapott az elmúlt napokban. A másik ennél kisebb ügy és konkrétabb is talán. Fölvetette egy hallgató, hogy a dunai közlekedést kellene, lehetne fejleszteni. Én úgy emlékszem, hogy talán egy-két évvel ezelőtt már önnel is beszéltem erről itt a műsorban, de nem csak ez ad apropót, hanem az, hogy a HGV-ben olvastam egy magáncég tervéről, amely szerint Szentendréről a Batthyány térre gyors jachtokat fog közlekedtetni 700-800 forintos jeggyel. Ezek a kishajók 80 km-es sebességgel tudnak menni, 11 utast szállítanak, egy ilyen hajó 6 millió forintba kerül és még egy magánvállalkozónak is remélhetőleg néhány év alatt megtérül a beruházás. De ha ez így van, akkor vajon egy főváros miért nem gondolkozik ilyenen, akár nem 11 személyes, hanem 100 személyes hajókkal is. Nem lenne hallatlan lehetőség, hogy észak-déli irányban összekössék a Budapest körüli nagy településeket a fővárossal és egy egészen új útvonalat hozzanak be a városi közlekedésbe?

- Melyik témával kezdjük?

- Kezdjük a vízzel.

- Láttuk mi is ezt a prezentációt, amelyet ez a cég bemutatott nekünk a városüzemeltetési bizottságban, nagy érdeklődéssel néztük. Itt ketté kell választani a dolgokat. A Szentendre-Batthyány téri vonalon ez valóban egy megtérülő üzleti vállalkozás lehet. Nekem vannak kétségeim, de hát ezt egy magánbefektetőnek el kell tudni dönteni, hogy milyen kockázatot vállal. Van is igény ilyen megoldásra, és a Duna kihasználására. Valóban hosszú évek óta erőlködtünk a városüzemeltetési bizottság szintjén, a fővárosi képviselők egy része, hogy próbáljunk előrelépni a dunai vízi közlekedésben, de egyszerűen nem tudtunk eredményt elérni. A város azt sem tudja kitalálni, hogy hívja magát. Legyen fürdőváros, vagy a kultúra városa, a nekem legjobban tetsző mondás az, hogy Budapest a Duna fővárosa, ehhez minden adottsága megvan. Ugyanakkor a Duna valóban kihasználatlan, a BKV-nak az a hajóparkja, ami volt, ezek a kis vízi buszok, ezek ma magánkézben vannak, és nem része a közösségi közlekedésnek a vízi közlekedés. De ha a közösségi közlekedés részévé tennénk, az egy óriási beruházási igény lenne, hiszen nincsenek megfelelő kikötők, az alsó rakpartról nagyon nehezen megközelíthetők a már létező kikötők, nem felelnek meg az európai szintű előírásoknak. Most magánalapon üzemelgetnek, de ez méltatlan Budapest egészéhez. Volt ilyen számítás, 15-20 milliárd forint körüli beruházás szükséges olyan kikötők létesítéséhez, amelyek minden olyan előírásnak megfelelnek, aminek meg kell felelni, és olyan hajópark üzembeállításához, amelynél biztosítani lehetne, hogy a dunai vízi közlekedés szerves részévé váljon a budapesti közösségi közlekedésnek, és bérlettel lehessen közlekedni rajta. Akkor ez is része lenne a BKV közösségi közlekedésrendszerének. Ma ilyen nincs, ezt a beruházási igényt valakinek finanszírozni kéne.

- Azt mondja, hogy 20 milliárdból a kikötőket és a hajóparkot meg lehetne teremteni.

- Nagyságrendileg erről van szó. Akkor mi kerestük a lehetőséget, hogy lehet-e ezt uniós forrásból finanszírozni, de a közlekedési operatív program ilyen célt nem tűzött ki. Ez kormánydöntés lehetne, akár a következő ciklusban, hogy a közlekedési operatív program részeként megcéloznák a dunai vízi közlekedést és erre uniós forrást keresnek. A város azon is vitatkozott, hogyan működjön az alsó rakpart, mi legyen a funkciója, hogy legyen összekötve, mennyire a világörökség része, mennyire nem, szóval egy nagyon komplex, összetett probléma ez. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy ez igazán hiányzik Budapestről. Budapest úgy nem tud a Duna fővárosa lenni, ha nem használja a Dunát.

- Húszmilliárd természetesen nagyon sok, de azért ennek sok szempontból stratégiai jelentősége is van, és ha a 6-os villamosok kicserélése 40 milliárdba került, akkor azt mondom, hogy egy teljesen új közlekedési rendszer bevezetése ennek a feléből messze nem olyan nagyságrendű, amit ne lehetne akár komolyan fontolgatni.

- Így van. Egyszerűen nem jutott el idáig a dolog. A BKV abszolút nem törődött vele, a fővárosi döntések pedig egyéb beruházó irányba mozogtak, és még egyszer hangsúlyozom, az európai programokba kitűzött célként nem került be. De teljesen egyetértek azzal, hogy ezt nem lehet így hagyni.

- Nem akar indulni főpolgármester jelöltként?

- Hát ebben a mai politikai helyzetben én azt gondolom, hogy nem…

- Most már az SZDSZ sem köti, ugye?

- Az SZDSZ-hez nem kötődök, így van. De látjuk, hogy főpolgármesterjelöltek milyen megnyilatkozásokkal vágnak neki, egy ilyen versenybe én jó érzéssel nem szállnék be.

- Akkor nézzük ezt a másik, egyébként konkrétnak látszó javaslatot, hogy ingyen tömegközlekedés, dugódíjjal fedezve. Elég radikális javaslat.

- Amikor először hallottam ezt, pestiesen szólva hanyatt dobtam magam. Gondoltam is, hogy nyilatkozom róla, de utána olyan mértékű nyilatkozatháború indult, és olyan mértékig megalázták Horváth Csabát, hogy már tényleg elkezdtem sajnálni, pedig nagyanyám azt mondta régen, hogy fiam, inkább sok ellenséged legyen, mint hogy egy ember is sajnáljon. Szóval ez egy totálisan melléfogás minden szempontból.

- Melyik irányról van szó?

- Arról, hogy olcsóbbá kell tenni a tömegközlekedést, és korlátozni az autóközlekedést. Szerintem a tömegközlekedés vagy közösségi közlekedés ma összességében nem drága. Azt, hogy hogyan korlátozzuk, milyen a színvonala és mennyire ár-érték arányos, nehéz megmondani. De a BKV összes költségének mintegy felét teszi ki az ilyen típusú bevétel, a jegyárbevétel és a jegyárbevételhez tartozó állami támogatás. Nyilván ez a szolgáltatás nem az a szolgáltatás, amit ma szívesen igénybe veszünk a járművek állapota és a többi unalomig csépelt közhelyek miatt, amiket ma már mindenki mond. A logikai bukfenc ott van, hogy bármilyen olyan típusú bevétel, amely megteremtődhet egy városban, akár parkolásból, akár egy nagyon távoli jövőben bevezethető, úgynevezett dugódíjból, ennek semmilyen logikai kapcsolata nincs a BKV jegyárbevételéhez. Ha a város talál olyan bevételeket, mondjuk dugódíjból, amelyek 10-20-30 milliárd forintot kitesznek, akkor el kell dönteni, hogy mire költi. Számtalan célt fel lehet sorolni, mert a BKV járműállományát ki kell cserélni, P + R parkolókat kell létesíteni, az egész közlekedésfejlesztés rendszerét tovább kell pénzelni. Ilyen „talált pénzt” nem lehet a BKV-jegyár bevételével összehozni. De ha csak a dugódíj szakmai oldalát nézzük, akkor most készül egy megvalósíthatósági tanulmány. Bármilyen tanulmányra hivatkozik bárki, ez még nincs kész, csak elvi szinten. A Parking Kft-nek az a feladata, hogy őszre letegye a főváros asztalára azt a részletes, megvalósíthatósági tanulmányt, amely elemzi, mikor, milyen feltételek mellett vezethető be ez a dugódíj-rendszer, várhatólag milyen bevételek származhatnak belőle, és ezután születhetnek meg a döntések. A feltételrendszer megteremtése 2013-2014. A bevezetésnek is vannak költségei, tehát amikor a dugódíj a legoptimálisabb számítás szerint valamilyen plusz eredményt produkál, az 2015-2016. Aki meg tudja mondani, hogy mi lesz ebből az eredmény, az vagy próféta, vagy hazudik. Egyik sem való politikusnak. Sem az, aki hazudik, sem az, aki prófétát játszik.

- Arra még emlékszik, hogy 2002 szeptemberében Schmitt Pál, akkor még független főpolgármesterjelöltként, azt ígérte, hogy megválasztása esetén olcsóbb lesz a bérlet és a parkolás, pénteken és szombaton este 6 óra után pedig mindenki ingyen használhatja majd a BKV járatait?

- Önön kívül nagyon kevesen emlékeznek egyáltalán arra is, hogy valaha Schmitt Pál főpolgármester akart lenni.

- Nem is én emlékeztem rá, hogy ne vindikáljam magamnak ezt a dicsőséget, hanem Mátyási György kollégám, aki mindenre emlékszik, ami közlekedéssel kapcsolatos.

- Engedjen meg nekem egy magánemberi politikus-megjegyzést, mint volt SZDSZ-esnek és egyáltalán a mai magyar belpolitika miatt: én rettenetesen drukkolok annak és minden segítséget, szakmait is, emberit is megadnék, ha lenne egy olyan főpolgármesterjelölt, aki igazi versenytársa lehetne Tarlós Istvánnak. Mert azt gondolom, hogy igazi tartalmi verseny nélkül még győzni sem öröm. Én Tarlós István helyében nem örülnék annak, hogy nyerek, ha nincs igazai ellenfelem.

- Akkor most nem várom öntől, hogy megnevezzen ilyet, hátha…

- Nem tudok ilyet megnevezni, megmondom őszintén.

- A típusát mondja meg, hogy szocialista, vagy szoclib politikus lehetne?

- Azt gondolom, hogy egy olyan jelöltnek kellene fölvenni a versenyt, akinek nincs a homlokán bélyeg, se szegfű, se madárka, se tulipán, aki nem mai ismert politikus. Aki azt a célt tűzi ki maga elé, hogy Budapestből egy élhető, lakható, fantasztikus világvárost csinál, városmenedzselőként és nem egy politikai párt küldötteként szerepelne ebben a rendszerben.

- És aki mögé azért odaállnának a szocialista és a volt liberális szavazók.

- És aki mögé oda lehetne állni civil szervezeteknek, kis pártoknak, az MSZP-nek is. Azt gondolom, hogy Horváth Csaba és az MSZP ezzel a típusú politizálással sajnos végleg kiírta magát a versenyből, és a legszomorúbb ebben a dologban, és én most nem minősítem ezzel sem Tarlós Istvánt, sem a Fideszt, mert nem ez a lényeg, hogy nincs így verseny. Ez pedig a város kárára szolgál. Én nagyon remélem, hogy még nem ment el az a hajó, hogy stílszerűek legyünk a kiindulóponthoz, hogy találjanak egy olyan embert, aki föl meri vállalni azt, hogy elindul a választáson.

- Szóljon nekem, beszélek vele a jövő héten, jó?

- Ha ilyenkor megnevezünk valakit, annak ez csak rosszat tesz.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!