rss      tw      fb
Keres

Dörner György: az Új Színház a szociálliberális iga alatt nyögő magyarság ütközete lesz



Dörner György színművész lett az Új Színház igazgatója. Kinevezését csütörtökön Tarlós István főpolgármester írta alá*.

A színház vezetésére a július végén közzétett pályzaton Márta István eddigi igazgató is pályázott. Sajtóértesülések szerint az illetékes szakmai bizottság a pályázók meghallgatása után 6:2 arányban az Új Színházat 13 éve vezető Márta Istvánt támogatta. A pályázatokat azonban szakmai bizottság véleményének mérlegelésével a főpolgármester bírálta el, és döntött Dörner mellett. A kinevezés 2012. február 1-jétől 2017. január 31-ig szól. Az Új Színház intendánsa Csurka István író, dramaturg, MIÉP-elnök lesz, az igazgatói posztra kiírt pályázatot ugyanis közösen adták be Dörner Györggyel.


A szakmával szemben az állam és a főváros képviselője támogatta Dörnert

A Népszava szeptember 29-ei információja szerint (Háttéralku kedvezhet Dörnernek) a szakmai bizottság egy héttel korábban hallgatta meg a két pályázót, és 6:2 arányban döntött Márta mellett. A bizottság tagjai voltak: Ascher Tamás rendező, a Színház és Filmművészeti Egyetem rektora, Bérczes László rendező, a Bárka Színház művészeti vezetője, Herczeg Tamás művészeti menedzser, Kováts Adél színésznő. Rajtuk kívül ketten képviselték az Új Színházat, plusz a Fővárosi Önkormányzatnak és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának is volt küldöttje a bizottságban. A Népszava úgy értesült, hogy a színházi szakmát képviselők valamennyien Mártát támogatták, csak a bizottságba meghívott hivatalnokok voksoltak Dörnerre.

A Népszava újságírói, Balogh Gyula és Bóta Gábor akkor megkérdezték Ascher Tamást, elképzelhető-e, hogy itt ugyanaz a módszer működik majd, mint a József Attila Színháznál, ahol a szakmai bizottságnak a szakmát képviselő tagjai Horgas Péterre, a kisebbségben lévő funkcionáriusok viszont Nemcsák Károlyra szavaztak, és végül Nemcsák nyert. Ascher válasza az volt, hogy a forgatókönyv nagyon hasonló. Az igazán elkeserítőnek azonban azt tartotta, hogy a meghallgatások során kiderült, egy kompetens pályázattal szemben egy kevésbé kompetens áll. Ascher szerint a meghallgatásból egyértelmű volt a politikailag motivált, jelszavakban megnyilvánuló szándék Dörner részéről (lásd lejjebb a pályázatát és a belőle vett idézeteket). Ezzel szemben egy alapos, részletesen kimunkált koncepció állt, Márta Istváné.

Márta István – aki a Népszava szerint rugalmasságáról ismert, vagyis „az épp regnáló politikai hatalommal igyekszik jó kapcsolatokat ápolni, ezért fura, hogy éppen ő került abba a helyzetbe, hogy most a függetlenség szellemében neki kell drukkolni” – szeptember 29-én még bizakodó volt. Mint mondta, a tulajdonos a pályázati kiírásban nem fogalmazott meg változtatási szándékot az eddigi koncepcióval szemben. Vagyis továbbra is társulattal működő repertoárszínházat képzel el a Paulay Ede utcai teátrumban, mint eddig. Azt is elmondta, úgy gondolja, hogy nincs szüksége protekcióra, sem más praktikára, hisz eddigi működése és a pályázata alapján talán pozitív elbírálásra számíthat.

Tévedett.

***

Dörner: Jobbikosnak tartanak, pedig azt szeretném, ha a MIÉP élne és virulna

Ezt mondta idén április 20-án a színész a Heti Válasz kérdésére. „A Jobbik más kategória, ezt a pártot a nemzeti radikalizmus iránti közigény hozta létre. Magamat nemzeti radikálisként határozom meg, vagyis minél gyorsabb változtatásokat szeretnék. Sokan természetesnek veszik, hogy ezért jobbikos vagyok, de tévednek. A legjobb belátásom szerint választok, számításba veszem, hogy ha a Fidesz erős felhatalmazást kap, akkor egyedül is képes lesz az új alkotmány elfogadására, a nemzeti vagyon visszaszerzésére. A szívem mélyén azonban azt szeretném, ha a MIÉP élne és virulna; s ha elég ereje lenne egy nemzeti radikális program véghezvitelére, büszkén adnám nekik a szavazatomat.”


Megbélyegzik, aki magyar és keresztény

Ugyancsak a Heti Válasz (Stumpf András) készített interjút 2011. január 13-án a színésszel. Dörner elmondja, hogy a művészeti életben nem sokat változott a helyzet a kommunizmus óta, mármint azok számára, „akik nem hajlandók egy követ fújni az abból a rendszerből ránk maradt vezetőkkel, színházigazgatókkal”. Ezért pályázta meg a Pécsi Színház igazgatói posztját, mert „ha én játszani szeretnék egy nagy színházban, akkor azt a színházat meg kell szereznem”. A MIÉP-es bélyeg szerinte „ab ovo létezik, ha valaki magyar, nemzeti és keresztény. Már csak az apropót kell megtalálni hozzá – az én esetemben ez valóban az volt, hogy nyíltan rokonszenvezem Csurka István pártjával. Az meg, hogy az embernek vannak politikai nézetei, egy demokráciában talán természetes. Ha nem, akkor az nem demokrácia”.

Szerinte „a MIÉP nem tűnt el. Exkluzív párt lett, az kétségtelen, de egy szimpatizánsa biztosan van. Itt ül önnel szemben. Azt meg a vak is láthatja, hogy a Jobbik és a MIÉP nem ugyanazt képviselik”.


Dörner a színházról: vissza a passiókhoz

Ugyanebből az interjúból arról is képet kaphatunk, milyen lesz az új Új Színház.

„A színház a létével is politizál. Azzal, hogy egy rendező színre visz egy darabot, nyilván célja van. Jobb esetben a szándéka az, hogy interpretálja a szerzőét.” „Az, amikor… színház címén önkielégítés folyik, szégyen. A színház lényege tehát nem lehet az újítás, és nincs is rá semmi szükség. Attól még nem lesz unalmas egy darab, hogy tudjuk előre, mi a vége. Ön meg fog halni. Mégis éli az életét, izgalmakkal, szépségekkel, unalommal, mikor hogy, de éli. Így van ez a klasszikus daraboknál is. Attól, hogy a végkifejletet ismerjük, végig tudjuk izgulni, át tudjuk élni a történetet. Ez a misztériumjáték sajátja, de mindenhol megvan a hagyománya, egyedül ebben a hitvány Európában felejtették el. Kínában, Japánban több ezer éve játsszák ugyanazokat a darabokat. Azért vannak jó példák errefelé is, ahol évente eljátszanak egy passiót. Budaörs, Oberammergau Bajorországban, Csíksomlyó... Ide kell visszatérnie a színháznak – s ha én vezethetem a pécsi teátrumot, ide is fog.”


Az elfajzott, beteges liberális hegemónia és a szociálliberális iga alatt nyögő magyarság ütközete lesz az ÚJ Színház

Az atlatszo.hu egyébként megszerezte Dörner György pályázatát az Új Színházra. Ebből további fontos részletek derülnek ki arról, mire számíthat az Új Színház eddigi közönsége.

„Az Új Színházra adom be a pályázatom, mert ez van kiírva, de a színház nevét is megváltoztatnám, mert most hamis képzeteket kelt. Azt üzeni, hogy ami új, az mindjárt érték is. Ez pedig nem igaz. Ami csak azért új, hogy ezt hirdethesse magáról, az attól, különösen az elfajzott, beteges liberális hegemóniában lehet retrográd is, vagy talmi. A fenntartó hozzájárulásával Hátország Színházra szeretném változtatni a firmát.” „A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi. Egy, az egész nemzet számára életbe vágóan fontos visszafoglalási igényt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első, kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház. A magyarság a hátországból, az elnyomott, háttérbe szorított, elhallgatott, félreszorított nemzeti értékeivel, Bornemisszáival. Csokonaijaival, de Németh Lászlóval és Illyés Gyulával, fel egészen a mai követőkig megindítja a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen.”

***

Dörner György életrajza

1953. december 9-én született. Pályafutását 1972-ben az Egyetemi Szí­npadon kezdte. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1979-ben végzett Horvai István és Kapás Dezső tanítványaként. 1979-től a Nemzeti Színház, 1983-tól a Katona József Színház, 1987-től a Radnóti Miklós Színház társulatának tagja, 1989-től szabadfoglalkozású szí­nművész. Játszott a veszprémi Petőfi Színház, a Nemzeti Színház, a Komédium, a Várszí­nház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a budapesti Katona József Színház, a Forrás Színházi Műhely és a Magyar Színház előadásaiban. Eddigi szí­nházi pályafutása során többek között Ruszt József, Paál István, Zsámbéki Gábor, Székely Gábor, Ascher Tamás, Babarczy László, Valló Péter, Salamon Suba László, Ács János, Andrzej Wajda, Iglódi István, Ivánka Csaba, Vándorfi László, Gyurkovics Tibor, Pozsgai Zsolt, Bodolay Géza rendezéseiben játszott.

A Stílusgyakorlatok című darabban nyújtott alakításáért megkapta a Színikritikusok Díját. A magyar irodalom legnagyobb verseit hiteles átéléssel tolmácsolja pódiumon és lemezen egyaránt. Számos filmben is megmutatta tehetségét (Rosszemberek, Uramisten, István, a király, Egy kicsit én, egy kicsit te, Városbújócska, A csalás gyönyöre, Honfoglalás), s gyakran szinkronizál. Az Érdemes művész címet 1999-ben kapta, a szí­nikritikusok dí­ját több alkalommal neki ítélték.

_______________

Lásd még mai napi aprónkat: Dörneré az Új Színház


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!