rss      tw      fb
Keres

A Pintér-felfújt

A sajtó fújta fel, amit Pintér Gergényiről mondott – halljuk Lázár Jánost az ATV Jam című műsorában.

Tekintettel arra, hogy a felfújt olykor hasznosabb a zsíros, nehezen emészthető ételeknél, nézzük, valóban felfújt-e az, amit eddig ettünk. Az állítólagos Pintér-felfújtat eddig a sajtóban a következő hozzávalókból állították elő:

– Egy adag hab a választási időszakban, Orbán Viktor konyhájából. Alapanyaga a rendőrség 2006. október 23-ai tömegoszlatásnál tanúsított viselkedése, amely, úgymond, a törvénytelenség kötőanyagával szolgált, ezért alkalmas arra, hogy az „általános elszámoltatás” feliratú torta tetején duzzadozzon.

– Egy liter hidegvíz, melyet Orbán egyik miniszterjelöltje, Pintér Sándor zúdított váratlanul a habra, május ötödikén. Specialitása: A felvert hab anyagából kivonta a feltételezett kötőanyagot, amitől a hab összeesett. Pintér szerint ugyanis az akkori főkapitány, Gergényi nem járt el törvénytelenül, a 2006. október 23-ai események tehát semmilyen módon sem díszeleghetnek az „általános elszámoltatás” feliratú tortán.

– Egy darab ellenszakács, amit viszont Orbán állított be, ugyancsak váratlanul, május hatodikán. Lényege, hogy ha Pintér nem hajlandó az ő habját verni, akkor majd veri Balsai, miniszterelnöki különmegbízottként, az októbert 23-i események érdemi kivizsgálójaként.

Nem vagyok egy konyhatündér, de arra azért emlékszem, hogy habból, loccsantott hidegvízből és ellenszakácsból minden összeállhat, csak épp egy rendes felfújt nem készülhet el. Amit tehát eddig láttunk, az nemigen lehetett ez a könnyű, ám tápláló étel. Ahhoz ugyanis friss tojás kell. De hiszen tojásból jut minden napra – Lázár János most éppenséggel nem is egyet, hanem mindjárt kettőt is szolgáltatott, az idézett ATV-s interjúban.

Az egyik, frissiben odapottyantott meglepetés-tikmony ez volt: „Pintér Sándort és Gergényi Pétert hosszú évtizedes szakmai munkakapcsolat fűzi össze. Ha valaki valakivel évtizedekig együtt dolgozik, akkor természetes, hogy a védelmére kel.”

Lázár János nem kevesebbet mondott ezzel, mint azt, hogy a jövendő belügyminisztertől nem várható az ügyek elfogulatlan vizsgálata, hiszen ennek igényét felülírja az összeszokott szakmai partner megvédésének igénye. Más szóval: a kormány nem feladatok megoldására szövetkező emberek testülete, hanem véd- és dacszövetség. Na ez már olyasmi, amit tényleg inkább felfújtként kell tálalni, mert különben megfekszi a gyomrot.

A másik meg ez volt: „Nagyot csalódtam volna, ha Pintér Sándor nem ezt mondja.”

Nála tehát nem is pusztán morális kérdés – egyenesen elvárás, hogy egy miniszter védje meg, akihez érzelmi kötődés is fűzi, ellenkező esetben csalódást okoz neki. Ezen is volna mit fújni, ebből már valóban összeállhatna egy komplett rizskoch is, akár.

Megjegyzem, lassan ehhez már nem is nagyon kell a sajtó: a jövendő kormány tagjai maguk rakják össze szépen a felfújtakat, a sok rizsával meg a „minden napra egy tojás” politikai gyakorlatával.

Mi meg majd írhatjuk át újra a Fényes szellők nemzedékének indulóját, ahogyan egykor ők is tették:

„Sej, szellők, fényes szellők, fújjátok, fújjátok,
Holnapra fújhatjátok az egész világot!”

(Lévai Júlia)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!