rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. október 6.

Vannak-e bizonyítékok Sukoró-ügyben?

Zamecsnik Péter ügyvéd, Gyurcsány Ferenc védője



Bolgár György: - Már majdnem azt mondtam volna, hogy Sukoró-per, de per még nincs, lehet, hogy vád sem lesz.

Zamecsnik Péter: - Azt gondolom, hogy legalábbis a jelenlegi jelekből lehet arra következtetni, hogy ebből vád lesz majd.

- Mitől ilyen pesszimista?

- Ez nem pesszimizmus, legalábbis az én meglátásom szerint, sokkal inkább az a fajta vádhatósági eltökéltség, amely az ügyet jellemzi, jellemezte már x időn keresztül, hiszen azért lássuk be, ez nem most indult, nem egy tegnapi ügyről van szó. És ennek a jeleit a média közvetítésében – nyilvánvalóan itt az egyik oldal médiatermékeire gondolok – már a hallgatók is megismerhették hosszú időn keresztül. Nem gondolom, és nem hiszem, hogy sok ember lenne, aki úgy gondolná, hogy ezek után az ügyészség egy megszüntető határozatot hozna.

- A mai Magyar Nemzet, a kormányhoz közelálló napilap ma címoldalon írja azt, hogy megalapozott a gyanú, és szerintük legalább három tanúvallomás és okirati bizonyítékok is alátámasztják, hogy Gyurcsány Ferenc hivatali visszaélést követhetett el. Részletekbe azonban nem bocsátkozik a lap, hanem csak Tátrai Miklósnak, a nemzeti vagyonkezelő volt vezérigazgatójának arra a kijelentésére utal, hogy elméletileg lehetséges az állam és a magántulajdonosok közötti ingatlancsere, de a konkrét ügyet alaposan meg kell vizsgálni. Ennyit eddig is tudtunk. Ebből hogy lehet azt a következtetést levonni, hogy megalapozott a gyanú?

- Ezt nem tőlem kellene megkérdezni, azt gondolom, hogy a Magyar Nemzet napilap egyik újságírója sincs azzal a joggal felvértezve, amivel majd mondjuk a Legfőbb Ügyészség eljáró ügyészkollégája lesz, aki a megalapozott gyanú elleni panasz elbírálásról szól, ami persze nem arról szól, hogy történelmileg a gyanú megáll vagy nem áll meg, hanem eljárásjogi kérdésről beszélünk. Nem is tartanám szerencsésnek az újsággal vitatkozni jogkérdésben, mert azt gondolom, nem kompetensek.

- Akkor azokról az okirati bizonyítékokról tud-e, amelyeket a lap említ?

- Úgy gondolom, hogy minden egyes okirati bizonyítékról tudok. A lap említ egy e-mailt, amelyet Tátrai úr írt egyik kollégájának, ez lehetne egy okirati bizonyíték. Szintén okirati bizonyíték a parlament Nándorfehérvári termében a találkozóról készített feljegyzés, amelyet a miniszterelnöki kabinetiroda egyik munkatársa készített, és amit egyébként senki sem írt alá. Semmilyen tartalmi vagy formai kelléke nincs, ami arra emlékeztetne, hogy az valamilyen kötelező érvényű papír. Ezen túlmenően levelezések állnak rendelkezésre, olyan levelezések, amelyek a beruházók és a magyar állam különböző szervei – elsősorban persze a Gazdasági Minisztériumról, a Pénzügyminisztériumról beszélek, illetve a földhivatalokról – között voltak, valamint szerződések. Ezek mind-mind okirati bizonyítékok, gyakorlatilag valós tényállítások. A kérdés csak az, hogy ezekben az okirati bizonyítékban vajon milyen olyan bizonyíték van, ami azt támasztaná alá, amit megfogalmazott az ügyészség a gyanúban. Nevezetesen hogy Gyurcsány Ferenc a hatáskörét túllépte egy, kettő, döntött a telekcsere ügyében.

- De ilyen dokumentum, hogy ő döntött vagy utasítást adott arra, hogy ezt és ezt csinálják, van-e?

- Ilyen nincs.

- Akkor volt egy másik kijelentése az ügyben nyilatkozó ügyészségi szóvivőnek a napokban az Egyenes Beszédben, ő arra célzott, hogy van ám itt más is, mégpedig az, hogy tendereztetni kellett volna erre a kaszinóengedélyre, hiszen volt egy másik érdeklődő. Vagy több érdeklődő is, de aztán nagyjából arra szűkült le, hogy egy biztosan volt. Ha volt egy érdeklődő, ebből következik-e jogilag bármi?

- Ebből az ég egy adta világon semmi nem következik. Teljesen egyértelmű, hogy ha most ők kiírnak egy lehetőséget, hogy ki szeretne a Holdra repülni, akkor valószínűleg elég sok jelentkező lesz, hiszen oda sokan szeretnének kirándulni, mert milyen szép dolog onnan nézni a Földet. Aztán ha kiderül, hogy azt ilyen-olyan orvosi vizsgálatok, ilyen-olyan nemzetbiztonsági vizsgálatok, ilyen-olyan egyéb vizsgálatok előzik meg, és ezeken a szűrőkön már csak egy ember megy tovább, akkor kár lenne azon vitatkoznunk, hogy egyébként 680 ezren szerettek volna a Holdra menni, mert csak egynek volt meg az a reális lehetősége, hogy jelentkezzen.

- És ha még az is kiderül, hogy egymilliárd dollárt is be kell fizetni, akkor már lehet, hogy végképp nincsen.

- Akkor meg pláne. Egyébként én az ilyen fantomjelentkezőkkel nem tudok mit kezdeni. De tovább megyek. Az, hogy lett volna vagy nem lett volna jelentkezés, a koncepciós pályázatot hogy írták ki meg hogy nem, ez jogszabály kérdése, és ezt nem az ügyészség álláspontja fogja eldönteni, hanem a bíróság majd elolvassa ezt a jogszabályt, értelmezi és dönt, ahogy dönt. A koncesszió-kiírás kérdésköre vagy nem kérdésköre nem kapcsolódik Gyurcsány Ferenchez.

- Hiszen, ha ebben mondjuk megsértették a törvényt, akkor is csak annyiban értelmezhető ebben a Gyurcsány-ügyben, ha ő adott utasítást arra, hogy szegjék meg a törvényt vagy kerüljék meg a törvényt.

- Így van és ebben az ominózus feljegyzésben annyi található, hogy a koncepciós kérdéskört a Pénzügyminisztérium hatókörébe utalta. Zárójel, az lett volna a furcsa, ha a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz küldi. Hát hova máshova, nyilvánvaló, hogy ide kellett küldeni. Azt mondta, hogy majd a Pénzügyminisztérium apparátusa, nyilván élén a pénzügyminiszterrel, döntse el a jogszabálynak megfelelően, amit el kell dönteni. Azt nem gondolhatja senki sem komolyan, hogy mondjuk egy mindenkori regnáló miniszterelnök abban a kérdésben fog állást foglalni, hogy adott jogszabály 46. paragrafus 2. bekezdés c. pontja vajon összhangban van egy másik jogszabály 2. bekezdésével. Szóval ez kissé komolytalannak tűnik.

- Mennyire tartja reálisnak, illetve lényegesnek, hogy a nyomozó hatóság eljárást kezdeményezett Gyurcsány Ferenc ellen becsületsértés miatt azok nyomán, amit a volt miniszterelnök a meghallgatásán a főügyésznek mondott?

- Én akkor is elmondtam, most is elmondom a véleményemet. Aki figyelmesen meghallgatja azt a szöveget, amelyet miniszterelnök úr elmondott, ez az ő véleményét összegezte, nem tényállításokat tartalmazza. Ő azt mondta, hogy úgy hiszi, hogy ilyen és ilyen körülmények állnak fenn, ez megint nem tényállítás. Egyebekben, aki végighallgatta a felvételt, azt is tapasztalhatta, hogy a főügyész úr annyi figyelmeztetést tett, hogy az ő személyes körülményei nem képezik az eljárás tárgyát, ami egyébként tény és való, hogy így van. Erre úgy válaszolt a miniszterelnök úr, hogy ha gondolja, hogy ez bármilyen eljárást von maga után, akkor tegye meg a szükséges lépéseket. Mire a főügyész azt válaszolta, hogy nem, aztán csak a figyelmeztetés hangzott el. Én azt gondolom, hogy ezzel ezt a kérdést lezártnak lehet tekinteni.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái