Bíró D. Péter sajtószemléje - 2010. 05.11.

Válogatás az elmúlt napok fontosabb írásaiból-interjúiból


FÓKUSZBAN: 

2010. május 4.
Bayer Zsolt: Magánügy
Magyar Hírlap online

„Az bizony. Ami alább leíratik, színtiszta magánügy. S magánügyem az is, hogy közügyet farigcsálok belőle. Teszem pedig azért, hogy már a legelején szóljak: 1998 és 2002 között is tele voltunk olyasféle alakokkal, mint akiről szól ez a történet. Rá is mentünk. Hát ezért szólok: most nem hagyjuk, nem hagyom, hogy ellepjenek bennünket, mint a tetvek.”
„A történet pedig a következő: miután több mint kétharmaddal megnyertük a választást, ünnepelni hívott az ő falujába Kovács Sanyi barátom, Géberjén polgármestere. …Hát oda hívtak, ők hívtak. Géberjénbe, s aztán Tyukodba.  Ősfideszes barátok ők. Ők hívtak, ott voltak, mindannyian.”
„Mulattunk.”
„A nagyecsedi polgármester, bizonyos Kovács Lajos … nem ősfideszes, s nem fideszes… Lajos leginkább semmilyen, vagy hogy közérthetőbb legyek: afféle ’aktuális’ ember.”
„S történt, hogy a kétnapos géberjéni, tyukodi ünneplés után nevezett Kovács Lajos felhívott némely velem, velünk ünneplő helyi embert, s közölte velük, hogy – idézem: ’Nem tesz nekik jót, ha olyan buliban vannak, ahol jelen van a Bayer Zsolt is’.”
„No, véreim, akkor tehát még egyszer, hogy világos legyen: miután kétharmaddal megnyertük a választást, egy szatmári seggnyaló, egy semmi ember, egy szocibérenc velem fenyegeti az ősfideszeseket.”
„S te már most, a legelején jó, ha tudod, mostantól fogva a legszemélyesebb magánügyem, hogy veled leszámoljak. Ezt a kis cikket vedd selyemzsinórnak. Mert az. S nem érdekel, kivel vadászgatsz – semmi nem érdekel. Csak az érdekel, hogy a kétharmados győzelmünk után te vetted a bátorságot, hogy velem, az ötös számú párttagkönyv tulajdonosával fenyegesd, riogasd a helybéli ősfideszeseket.”
„Hiba volt, Kovács Lajos.”
„Ha meghúzod magad, ha kussolsz, ha csöndben végzed a dolgod, ellavírozhattál volna akármeddig. De te azt hitted, minden úgy lesz, ahogy eddig volt. Azt hitted, majd megint te, ti, a tifélétek fognak fenyegetőzni, s ti fogjátok megmondani, mi hogyan lesz.
Súlyosan tévedsz, Kovács Lajos.
Súlyosan másképpen lesz.”

2010. május 9.
Ha a szélsőjobboldal nyerné a választást
Index

„A szélsőjobb kormányoz Magyarországon, és egy titkos, a náci múltba visszanyúló szervezet uralkodik Európán. Adam LeBor A Budapest Protokollban legalább olyan színes összeesküvésről ír, mint Dan Brown, és majdnem olyan alapossággal, mint Stieg Larsson A tetovált lányban. Továbbélő náci uralom, szélsőjobbos Európa, Roma Redukciós Program. Mindez napjaink Budapestjén”
„’A BP regény, fikció. Egy jó történetet akartam írni, ez volt az elsődleges célom’ - állítja a Kelet-Európában külföldi tudósítóként régóta dolgozó Adam LeBor, aki néhány éve Magyarországon él, itt házasodott, alapított családot. Az öt legjobb dolog számára Budapesten: a kulturális élet, az éjszakai élet a romkertekkel és az éttermekkel, a tömegközlekedés, még ha mi budapestiek szidjuk is, és a barátságos emberek. A könyvben egy alternatív Budapestet ábrázol, amit ő jobban is szeret, és amit a legtöbb ide látogató nem ismerhet meg. Ezért a kedvenc karaktere a Mubarak nevű pénzváltó, mert ő az underground Budapesten él.”
„’A Milosevicsről írt könyvemben tanultam meg, ha felügyeled a Belügyminisztériumot, akkor a hatalmat felügyeled’ - állítja, és ezt a BP-ben be is mutatja, mintha a mai politikai zsarolásokat látnánk.”
„’A BP valójában nem egy náci megszállás alatti városról szól, hanem egy országról, amit sötét erők irányítanak.’… a szélsőjobboldali kormány egyre nagyobb népszerűséget ér el a cigánybűnözés elleni harccal, a Pannónia Gárdával, a média felügyeletével. A magyar helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Unió is szélsőjobbos irányítás alá kerül, nemzetek összeesküvése ez.”

2010. május 7.
Gyáva, ostoba politizálás, jellemtelenség - Gyurcsány 40 oldalban értékelte a kampányt és az elmúlt 8 évet
Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója és Szabó Márk, a Nézőpont Intézet vezet elemzője
MTV, Az Este, videó (írott változatban)

Magyar Kornélia: - Rövid távon nincs nagyon más, tehát vagy azt tudják csinálni, hogy a kukába kidobják ezt a pártot, és akkor jön egy új párt, de ugye egy nem létező folyamatról beszélünk, tehát mégis csak van egy meglévő pártelit, és van még egy bizonyos mennyiségű tagság,  és hosszú távon lehet csak ezt a pártot megújítani, egy demokratikus vitasorozaton keresztül, ez szerintem évek, de lehet, hogy nem is ebben a ciklusban, hanem a következő ciklusban dőlhet ez csak el.”
„Szabó Márk: - Hozott anyagból dolgoznak, az az igazság,  tehát van egy parlamenti frakció, amely a legláthatóbb része jelen esetben a Szocialista Pártnak, ott van a legtöbb ismert arc, kevés okot látok arra, hogy ők önként lemondanának, akár a mandátumukról is. Tegyük hozzá, hogy ez demokratikusan sem volna igazolható, ők elnyertek egy demokratikus választás útján egy bizonyos legitimációt, erről ők nem fognak lemondani.”
„M.K.: - …tehát hatalmi pozíciókból bizonyosan nem sikerül a megújítás. Csak úgy lehet, ha egyébként ennek a filozófiai alapjait próbálják meg újjáteremteni. Stratégiában gondolkodnak. Az majd aztán vonzhat új embereket a párt köré. De mondom, ez évekbe telik szerintem, és nem a következő fél évben fog eldőlni.”
„Sz.M.: - Ezt lehetett is tudni, tehát azt már a kampány közben is mondta, hogy ő [Gyurcsány] a választás után sokkal komolyabb szerepet szán önmagának. Erre készült, ez várható volt és azt gondolom, hogy nyert egy nagyon fontos és komoly csatát, egy interpretációs csatát nyert ezzel az írással. Ő az első, aki kvázi interpretálja így több oldalon keresztül elemzi az eseményeket. És láthattuk Mesterházy Attila is rá hivatkozik már, őt hallani, és mindenki abból indul ki, hogy ahhoz képest, amit Gyurcsány Ferenc írt vagy mondott. Ez az írás nem azzal a szándékkal született, hogy egy legyen a sok közül, hanem azzal a szándékkal, hogy ez legyen az origó.”

2010. május 7.
Jogerősen felmentették a rágalmazás vádja alól a bíróságokat bíráló HVG-s újságírót
galamus.hu

„Az Alkotmánybíróságra (Ab) és a strasbourgi emberi jogi bíróságra hivatkozva utasította el az ügyészségnek az újságíró objektív felelősségére hivatkozó álláspontját a Fővárosi Ítélőtábla abban a precedens értékű büntetőügyben, amelyben jogerősen felmentette a rágalmazás vádja alól az igazságszolgál­tatást bíráló cikk szerzőjét. A csütörtökön kihirdetett határozatról Babus Endre, a HVG megvádolt újságírója számolt be pénteken.”
„Az Ab szerint kiemelkedő társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az újságíró öncenzúra nélkül tárja nyilvánosság elé a közérdeklődésre számot tartó fontos ügyeket, és így elősegítse a demokratikus államokban nélkülözhetetlen közéleti vitát.”
„Az ítélőtábla harmadfokon eljáró, Nehrer Péter vezette tanácsa arra az álláspontra helyezkedett: az újságíró ténybeli tévedése sem von maga után feltétlenül büntetőjogi elmarasztalást abban az esetben, ha a kifogásolt cikknek van ténybeli alapja, a szerző jóhiszeműen járt el, és közszereplőkről írt, akik a nyilvánosság fokozott tűrésére kötelezettek.

2010. május 10.
Széles Gábor visszabillent a Jobbikhoz
ATV online

„- Engem is megtámadott a Jobbik, nem lehet olyan ocsmány minősíthetetlen, rendkívül primitív stílusban megjelenni, ahogy a Jobbik jelenik meg a médiáin, a kuruc.infón és a Barikádon. Tűrhetetlen, hogy aki nem a Jobbik dalát fújja, az a párt szerint mind zsidó, vagy zsidóbérenc, vagy gazember. Ilyet utoljára a bolsevikoknál lehetett tapasztalni – panaszkodott a Fidesz-KDNP egyik rendezvényén Széles Gábor a választások előtt. Emlékeztetőül: akkor még az a Fidesz-ukáz volt érvényben, hogy a Jobbikot ütni kell, és a médiavállalkozó (többek között a Magyar Hírlapban, az Echo TV-ben, illetve több megyei lapban vannak érdekeltségei) eleget is tett ennek az utasításnak.”
„Aztán hosszú szünet után az Echo TV ismét képernyőre engedte Vona Gábort, és a Jobbik elnöke meg is dorgálta a televíziót, milyen gonoszul bántak vele. Mielőtt a parlamenti alelnökre és bizottsági helyekre vonatkozó kérdésre válaszolt volna, Vona két mondatot kért, és arról beszélt, hogy jó régen nem ült az Echo TV stúdiójában jobbikos politikus. És nem véletlenül, mert a Jobbik szavazóit az Echo TV és a Magyar Hírlap megsértette. A Jobbiknak Vona szerint nem a támadások és a kritikák fájtak, hanem a két orgánum módszerei, pedig amikor a Magyar hírlap bajban volt, a Jobbik-tábor nyomban a segítségére sietett. És egyébként ha nem ön [Matúz Gábor] ülne itt velem szemben, akkor nem is biztos, hogy itt ülnék a stúdióban, mondta Vona.
Hogy mi motiválja Széles Gábort, vagy mi nem, arról csak találgatni lehet. A sommás vélemények arról szólnak, hogy miniszteri posztra számított, ám semmit sem kapott, így a sértődöttség vezeti, illetve politikai zsarolópotenciálját a Jobbik erősítésével növelheti. Egy életszerűbb verzió szerint viszont Széles felmérte, hogy lyukra futott: miután a leendő miniszter, Fellegi Tamás volt érdekeltségébe tartozó cégek felvásárolták az RTL Klub 31 százalékát tulajdonló IKO Média Holdingot (a közmédiumokra eleve lesz némi befolyása az új kormányzatnak, a Hír TV stabil Fidesz-közeli szolgáltató), egyértelműnek tűnik, hogy az Echo TV-re és a Magyar Hírlapra már vajmi kevés szüksége van a Fidesznek, illetve a Fidesz táborának. A piaci rést a Jobbik tábora jelentheti, így Széles vélhetően túlélési szempontok alapján fordult újra a szélsőséges párt felé. ”

2010. május 5.
Pintér kijelentése csalódást okozott – az LMP közleménye
A Lehet Más a Politika honlapja

„Elég sokan szavaztak a kormányváltásra ahhoz, hogy a 2006 őszi, és a 2003 óta történt rendőri jogsértéseket teljes mértékben kivizsgálják és jóvátételt biztosítsanak az ártatlan áldozatok számára. Az elvárásokhoz képest azonban csalódást okozott Pintér Sándor kijelentése, még akkor is, ha a rendőrök, köztük Gergényi Péter pontos felelősségét csak egy vizsgálat tudja megállapítani.”

2010. május 4.
A baloldal bűnei
Metazin, Washington Examiner

„A fejlett nyugati országok többségében csökken a baloldali pártok népszerűsége.” Michael Barone, amerikai konzervatív publicista szerint „mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a Harmadik Út a jóléti állam és a hagyományosan inkább a jobboldalra jellemző fiskális szigor ötvözésének programja megbukott. Épp ellenkezőleg. A baloldal visszaesésének hátterében az áll, hogy kormányra kerülve a baloldal szépen lassan visszatért a régi szocialista elképzelésekhez, és minden bajra az állami szerepvállalás növelésével igyekezett válaszolni. Ez pedig a költségvetési hiány és az államadósság drámai megugrásával járt, amit a választók – különösen a gazdasági válság kirobbanása óta – nem néznek jó szemmel.”
„Miközben a baloldal a hagyományos szocialista osztogatás érdekében elhagyta a Harmadik Utat, a jobboldal egyre inkább középre vette az irányt. A sikeres konzervatív pártok ma már nem képviselik sem a vaskalapos tradicionalista értékeket, sem pedig az állami szerepvállalás feltétlen csökkentésének programját.”
„A hiteles politikai program nélkül maradt baloldal bajait tovább súlyosbítja, hogy végső tanácstalanságában elővette a rasszista kártyát, és minden jobboldali kezdeményezésre rásütötte a szélsőségesség és előítéletesség bélyegét.”
„Sőt, a kormány politikájából egyre inkább kiábránduló, korábban elkötelezett baloldali híveket is egyre nagyobb megvetéssel szemléli – emlékeztet Barone Gordon Brown múlt heti kínos bakijára. A brit miniszterelnök egy kampányrendezvényen szólta el magát. A bekapcsolva felejtett mikrofon rögzítette, hogy bigottnak nevezi a Munkáspártot felelőtlenül költekezőnek és túlzottan bevándorló-barátnak nevező pártaktivistát. Brown nem csak illetlen volt és képmutató, de egyúttal kifejezte megvetését azokkal a baloldali szavazókkal szemben, akik állásukat féltve ellenzik a külföldi munkaerő beáramlását, és szeretnék tudni, hogy a Munkáspárt mit tesz az államadósság mértékének csökkentése érdekében.”

2010. április 23.
Gadó Gábor: Alapjogok védelme az új polgári törvénykönyvben
Élet és Irodalom

A politikai vita „arról is szól, sikerül-e az alkotmányban biztosított alapvető jogokat a hétköznapi élethelyzeteket közvetlenül alakító jogelvekké formálni” az új Ptk-ban.
„A Vékás Lajos vezette Kodifikációs Bizottság tagjainak többségi álláspontja - ez jelent meg végül magában a koncepcióban is - az alapjogok magánjogi érvényesülésére kizárólag a polgári jogi normák közvetítésével látott lehetőséget.”
A koncepció szerint a „’magánjogi jogalanyok azonban közvetlenül nem címzettjei az alkotmányos tételeknek; az Alkotmány normái az állam szerveit, mindenekelőtt a jogalkotó szerveket kötelezik közvetlenül. Ez pedig azt jelenti, hogy az Alkotmány elvei és tételes normái nem közvetlenül, hanem csak a polgári jogi normák közvetítésével fejtik ki hatásukat a magánjogi jogviszonyokra és azok alanyaira. [...] Az esetek döntő többségében a polgári jogi normák alkotmányosak, s ezért az alkotmányosság követelményének a bíróságok a polgári jogi normák alkalmazásával eleget tudnak tenni. Ha viszont a bíró az alkalmazandó magánjogi norma alkotmányellenességét észleli, az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett kezdeményeznie kell az Alkotmánybíróság eljárását’.”
„Ez a felfogás megejtően egyszerű, sőt leegyszerűsítő. Bizalmatlan továbbá a szabályok célján, alkotmányos rendeltetésén gondolkodó bírákkal szemben… Az alkotmányos összefüggéseikből kiragadott paragrafusok mechanikus alkalmazása nem bátorít a jogállam tiszteletére.”
„Az új Ptk. ettől érdemben eltérő álláspontra helyezkedett. A Ptk. 1:2 § (1) bekezdése is olyan értelmezési alapelvet tartalmaz, amely egyértelmű kötelezettségként írja elő a Ptk. normatív szabályai alkalmazása során az alkotmányban rögzített és az Alkotmánybíróság által értelmezett követelmények figyelembevételét.”
„Az új Ptk. e folyamatot erősíteni kívánja azáltal is, hogy a szerződési jog alapelvei között mindenki kötelezettségévé teszi, hogy a szerződési szabadság jogával úgy éljen, hogy az megfeleljen a diszkrimináció tilalmából fakadó alapjogi követelménynek. Az új Ptk. 5: 30. § (4) bekezdése szerint ’jogaik gyakorlása során a felek a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartásával kötelesek eljárni’.”
„A diszkrimináció-tilalommal összefüggő többségi álláspont jellemzően indokoltnak, de legalábbis bocsánatosnak tartja az egyenlő elbánás követelménye megsértésének több esetkörét, tagadja az állami beavatkozás szükségességét és a diszkrimináló személy vagy cég nyilvános megbélyegzését. A törvény ebben az olvasatban bürokratikus túlzás, amely úgymond nem találkozik az emberek igazságérzetével. Az új Ptk. alapelvei ehhez képest mintegy felszólítják az olvasót az alkotmány minden ünnepélyességet mellőző, rutinszerű, ám hatékony alkalmazására.
Nem gondolom mindazonáltal, hogy az alapjogi követelmények horizontális érvényesüléséhez a Ptk. általános értelmezési alapelve és az egyes ’könyvek’ elején olvasható elvek, jogalkotói iránymutatások elegendőek lennének. Fontos volt ezért, hogy a törvényhozó a ’tételes jog szintjén’ is kinyilvánítsa elkötelezettségét
- az értelmi fogyatékosok élet-szabadságát erősítő jogintézmények mellett, így mindenekelőtt a teljes jogelvonással járó kizáró gondnokság eltörlésével;
- a közszereplők közügyeinek sajtó általi vizsgálata iránt, csökkentve az úgynevezett oknyomozó riportok közreadásának aránytalan (már a közérdeket sértő) kockázatát;
- a kép- és hangfelvételek akadálytalan készítése és felhasználása jogi feltételeinek biztosítása mellett, ha annak célja a közhatalom nyilvános gyakorlása során elkövetett visszaélések feltárása, dokumentálása;
- a környezeti károkozás polgári jogi jogkövetkezményei érvényesítése feltételeinek javítása iránt;
- az emberek családi kapcsolatai szabad alakításához való jogát illetően, legalábbis az Alkotmánybíróság által felállított korlátok között; […]
- az üzleti, kereskedelmi kapcsolatokban hátrányos helyzetű fél kiszolgáltatottságát csökkentő jogi szabályok elismerését illetően.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!