Az ukrán példa
- Részletek
- 2011. október 13. csütörtök, 05:33
- Huszár Ágnes
Hét évre ítélte a kijevi bíróság Julija Timosenkót*. Az indoklás szerint a volt ukrán kormányfő hivatali hatalmával visszaélve kötött 2009-ben Oroszországgal gázvásárlási szerződést. Ezzel a szerződéssel az ítélet szerint Timosenko 1,5 milliárd hrivnya (188 millió dollár) kárt okozott az ukrán kőolaj- és gázcégnek. A bírósági döntés alapján ezt az összeget is vissza kell fizetnie.
Ezzel megszületett Európa keleti felén az első olyan bírósági ítélet, amely egy volt magas rangú politikust – kormányfőt – marasztal el egy gazdasági döntés miatt. Megszületett a politikailag vezérelt igazságszolgáltatás első parádés ítélete.
Timosenko az ítélet felolvasása után kijelentette, a jelenlegi elnök, Viktor Janukovics által konstruált politikai per áldozatának érzi magát. Szerinte Janukovics „visszamegy 1937-be”, a sztálini tömeges politikai üldöztetés időszakába. Ügyében tisztázást az Emberi Jogok Európai Bíróságától vár, és arra szólítja fel honfitársait, hogy a nemzetközi közvélemény segítségével védjék meg Ukrajnát a „tekintélyelvűségtől és a szabadság hiányától”.
Az ítéletre nemzetközi felzúdulás a válasz. Washingtontól Párizson keresztül Berlinig tiltakoznak a kormányok. Nem tartják összeegyeztethetőnek a gazdasági károkozás ürügyén konstruált politikai bíráskodást a jogállamisággal és a demokráciával. Kétségüket fejezik ki, hogy az az Ukrajna, amely nem riad vissza a politikai indíttatású bírói ítéletektől, érett volna az EU-tagságra. Az ítélet ellen tiltakoznak az országok és a nemzetközi szervezetek is.
A nagy tiltakozáshullámban megmaradt a csendnek egy kis szigete. A magyar kormány nem nyilatkozik. Nem nyilatkozott sem az ítélethirdetés napján, kedden, sem szerdán.
Miért toleráljuk éppen mi nagy keleti szomszédunk joggyakorlatát? Amelynek szellemisége egyébként csakugyan a sztálini rendszer joggyakorlatát idézi. Andrej Januarjevics Visinszkij – 1935-től a Szovjetunió főügyésze – munkássága során kirakatperek egész sorát vezényelte le úgy, hogy a büntetőjogot az „osztályharc eszközének” tekintette. Az írott jognál fontosabb jogforrásként támaszkodott az úgynevezett „proletár jogérzék”-re. Egyszerűen szólva: valamilyen ürügyet mindig találtak arra, hogy elítéljék azt, akit el akartak. Mint ahogy most Ukrajnában a jelenlegi kormányfő, Janukovics erős riválisának tekinthető Timosenkót. Persze ehhez szükség van a mindenkori politikai akaratot a jogi norma elé helyező, szolgalelkűen érvényesítő ügyészekre és bírákra is.
Accusation (Brett Maxworthy) – flickr/maxymedia
Magyarországon jelenleg ügyészségi szakaszban van egy eljárás a volt kormányfő ellen, különösen nagy vagyoni kár okozása miatt. Gyűlnek az akták, folynak a kihallgatások. Szó van más politikai szereplők ellen indítandó eljárásokról is.
Ilyen körülmények között a kormány szempontjából csakugyan nem tűnik logikusnak csatlakozni a jogállamiságot és demokráciát védő államok és nemzetközi szervezetek tiltakozásához.
Holnap talán ugyanezt kérik rajtuk is számon. Pedig jobb lenne, ha tanulnának az ukrán példából. Nem az önkényes joggyakorlatból, hanem az azt követő nemzetközi felháborodásból.
______________
*Lásd hírösszefoglalónkat: Timosenkót elítélték, Nyugat-Európa és az amerikai kormány tiltakozik, Magyarország hallgat
***
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
