Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. október 14.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. október 17. hétfő, 03:01
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Azzal kapcsolatban jutottak eszembe Önök, hogy nemrégiben beszéltem itt a műsorban Ferenczi Krisztinával, aki az elmúlt hetekben, hónapokban igyekezett alaposan feltárni a kolontári, devecseri vörösiszap-katasztrófa utóéletét, és azokat a munkálatokat, amelyek a kármentesítés érdekében folynak. Ő többek között azt találta, hogy egy állami céget bíztak meg ezeknek a munkáknak az összehangolásával, illetve a munka elvégzésével, és ez az állami cég hamar kiadta a munkát alvállalkozóknak. Ő pedig ott oknyomozó újságíróként megakadt, hogy kit, mennyivel, mennyiért és miért éppen őket bízták meg, milyen munkát végeztek el, ki mennyire érte meg a pénzét és így tovább. Vagyis eltűnt az állami vagy közpénz kézen-közön. Reméljük, hogy semmi sem törvénytelenül, de az biztos, hogy a nyilvánosság nemigen tud utánanézni. Az LMP viszont egy környezetvédő párt, és ez a kolontári, devecseri környezetvédő akció beletartozik nyilvánvalóan az Önök érdeklődési körébe. Nem akarnak kezdeményezni valamiféle parlamenti vizsgálatot arról, hogy ezt a rengeteg pénzt, több tízmilliárdos összeget, hogyan használja föl az állam?
Jávor Benedek: - Természetesen az LMP számára az egész kolontári katasztrófa kiemelt jelentőséggel bír. Az első pillanattól kezdve folyamatosan nyomon kísértük az eseményeket. Még tavaly februárban egy jelentésben össze is foglaltuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket a mi vizsgálataink kimutattak arról, hogy miért következhetett be ez a katasztrófa, hogyan ment végbe, milyen okai vannak, és kik lehetnek a felelősök. Ugyanilyen fontos számunkra, hogy a katasztrófa utáni helyreállítás hogyan ment végbe. Elsősorban az a fontos, hogy a helyi közösség számára kielégítő, megfelelő kárpótlást, kárenyhítést biztosított-e a magyar állam, illetve olyan lehetőségeket, amelyek az újrakezdés lehetőségét megteremtik. Emellett természetesen az sem mindegy – ahogy Ön is mondja, illetve az újságíró kolléga is megpróbált utánajárni –, hogy vajon a közpénz, az adóforintjaink elköltése során az átláthatóság mennyire érvényesült. Éppen emiatt én személy szerint már a nyár folyamán levélben fordultam Szabó Csabához, az újjáépítés miniszteri biztosához, egy olyan listát kérve tőle, amely az alvállalkozásba kiadott munkákkal kapcsolatos szerződéseket tartalmazza. Szabó Csabától ez az ügy átkerült Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez, ezért tőle kaptam egy meglehetősen lakonikus választ, amely a Mecsekérc Zrt. 8,9 milliárd forintos kifizetését, illetve az Oviber Kft. mintegy 250 millió forintos kifizetését tartalmazta. Azt is tudjuk, hogy az Oviber – finoman szólva – nem áll nagyon távol a mostani kormány körül felbukkanó gazdasági szereplőktől, de természetesen ez a válasz nem volt kielégítő. Hiszen pontosan arra lettünk volna kíváncsiak, hogy a Mecsekérc kiknek adta tovább a munkálatokat, kikkel szerződött le, mennyiért, milyen munkákra, milyen határidővel, és milyen feltétellel állapították meg például azt, hogy a benyújtott számlák mennyire életszerűek. Ezekre nem kaptunk választ a minisztertől.
- Egyáltalán Szabó Csaba, miniszteri biztos, mivel indokolta, hogy nem is ő válaszol, hanem az üggyel nyilván kevésbé közvetlen kapcsolatban lévő miniszter?
- Szabó Csaba semmivel nem indokolta, mivel nem ő válaszolt, hanem közvetlenül Fazekas Sándor.
- Egyáltalán nem is válaszolt Önnek, még azt se írta, hogy bocsánat, nem én vagyok az illetékes, hanem maga a miniszter?
- Nem, hanem közvetlenül a minisztertől kaptam választ. Ő írta is, hogy mivel ő a kormányzati felelőse a helyreállításnak, ezért ő válaszol, és a továbbiakban őt hallgassuk ezekről a kérdésekről. Ennek nagyon örülünk, én nagyon szívesen faggatom Fazekas miniszter urat, amennyiben választ kapunk bármilyen feltett kérdésre. Már küldtünk neki azóta egy újabb adatkérést, melyben ezúttal tőle kértük tételesen a választ – hiszen az eredeti, Szabó Csabának küldött levelünkben is egy tételes listát kértünk az alvállalkozókról –, és erre a miniszter nem válaszolt. Úgyhogy most egy új levélben fordultunk hozzá, amelyben még egyszer hangsúlyosan kérjük, hogy a Mecsekérc Zrt. alvállalkozói szerződéseinek a teljes listáját küldje meg, illetve azt, hogyan állapítják meg a benyújtott számlák valóságát, és hogy ezek mennyire tényleges, valós költségeket fednek le, mennyire képzelhető el a túlszámlázás. Egyelőre várjuk a választ, és elszántak vagyunk.
- Körülbelül mennyi ideje várják a választ erre?
- Ezt a levelet körülbelül egy hete küldtük el.
- Hát akkor az még bőven belefér.
- Belefér, de ezzel együtt azt gondolom, hogy itt egy nagy csúszás volt. Amikor korábban Szabó Csabához fordultunk, akkor is egy kis késéssel kaptunk a minisztertől választ. Mindenesetre mi elszántak vagyunk. Tehát ha nem kapunk erre választ, akkor akár bírói úton próbáljuk meg kikényszeríteni az adatokat.
- Parlamenti út nem áll rendelkezésre?
- A parlamenti út egy végső megoldás, amelyet akkor érdemes igénybe venni, ha a magyar jogintézmények, illetve az igazságszolgáltatás nem segít minket – és a magyar társadalmat – abban, hogy megismerhesse a közpénzek elköltésének a folyamatát. Ebben az esetben nem tartom kizártnak, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság keretében próbáljunk meg a végére járni az ügynek.
- Csakhogy ennek felállítására azért az LMP-nek egyedül nincs esélye.
- Így van, és az ellenzéknek sincs. Tehát ahhoz azért kell egyfajta konszenzus a parlamentben, hogy egy ilyen vizsgálóbizottság fölálljon és működjön. Emellett azt is mindannyian tudjuk, hogy változatos eszközök állnak rendelkezésre egy ilyen vizsgálóbizottság munkájának az ellehetetlenítésére. Én azt gondolom, hogy egyelőre csináljunk úgy, mintha egy normális országban élnénk, és várjuk meg, hogy a minisztertől megkapjuk azokat az adatokat, amiket kértünk. Amennyiben ez nem történik meg, akkor az igazságszolgáltatáshoz fordulunk.
- Ami ezek szerint az egyetlen reményük marad, mert az remélhetőleg függetlenül működik, és akkor elkerülhetik a parlamentet, ahol viszont a kormánytöbbségnek vétójoga van, és nem feltétlenül kezdeményezhet akárki a siker reményében vizsgálatot.
- Így van. Ez nem lesz egy könnyű menet. Korábban fordultunk már írásbeli kérdéssel a minisztériumhoz, és nem kaptunk arra sem igazából érdemi választ. Tehát a részletes adatokat eddig sehogy sem sikerült kiszorongatni a minisztériumból. Mi mindenképpen azt gondoljuk, hogy a magyar társadalom méltó arra, hogy az általa befizetett adóforintok elköltését megfelelően, átlátható módon hajtsa végre a kormányzat, és erről tájékoztassa a magyar társadalmat. Ez teljesen független egyébként attól, hogy Kolontáron a helyreállítás folyamata hogyan ment végbe, és hogy a károsultaknak megépített új épületek kielégítőek-e, mert azt gondoljuk, hogy ezen a területen igazából nem követett el nagy hibát a kormányzat. Azonban a nyilvánosság elkerülhetetlen, a nyilvánosságot minden körülmények között biztosítani kell. Az LMP azon fog dolgozni, és személy szerint én is azon fogok dolgozni, hogy ezt a nyilvánosságot az összes rendelkezésünkre álló eszközzel meg tudjuk teremteni, és tájékoztatni tudjuk az állampolgárokat arról, hogy a kormány mire költi el a közpénzt.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
