Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. október 18.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. október 20. csütörtök, 02:46
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Elengedték Gázából az ott több mint öt éve fogva tartott izraeli katonát, aki közben már vissza is érkezett Izraelbe. Cserébe az izraeli hatóságok összesen több, mint ezer palesztin foglyot engednek el. Megéri?
- Feltétlenül megéri. Miközben vártam a telefonhívásodat, három perccel ezelőtt megérkezett a falujába, ahol édesapja hat órakor a néphez, illetve azokhoz az aktivistákhoz fog szólni, akik öt éven keresztül mellette álltak, elfoglalva Izrael országútjait, tereit. Tüntettek, az ENSZ-be mentek, a világot bejárták. Megéri-e? Hatalmas a feszültség a Hamasz és a Fatah között. Mint tudjuk, Arafat halála után a palesztin nemzeti hatóság tulajdonképpen nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is kettészakadt. A Hamasz most úgy tűnik, hogy sikerrel járt el. A ma szabadon engedett 477 bebörtönzött palesztin között nagyon sok olyan van, akinek a kezeihez vér tapad, ők részben akár Kelet-Jeruzsálembe, akár Júdeába vagy Gáza területére visszatérhettek. Vannak olyanok is, akiket a kairói repülőtéren az egyiptomiak kiszállni sem engedtek, hanem egyből az autóbuszokból a repülőbe szállították be őket. Szíriában csatlakoznak a Hamasz egyik főhadiszállásához vagy Törökországba, vagy Katarba repülnek.
- Vagyis nem mennek vissza Gázába.
- Nem mehetnek vissza Gázába, hisz nemcsak Izrael nem kívánja őket, hanem maga a Hamasz vezetése sem. Mert problematikusak, illetve attól félnek, hogy amennyiben nem tartják be azon ígéretüket, hogy nem foglalkoznak többet a terrorral, az izraeli hadsereg utoléri őket. Érdekes módon Izrael miniszterelnöke rövid beszédében említést tett arról, hogy akinek a vér a fejébe száll és nem tartja be, amit ígért, azt utol fogják érni.
- Igen ám, csakhogy ezzel a szokatlanul aránytalan fogolycserével lehet, hogy bátorítást adnak akár további vagy újabb erőszakos cselekmények elkövetésére. Ha egy izraeli katonáért kiszabadulhat több mint ezer palesztin, akkor a Hamasz akár bátorításnak is veheti ezt a megállapodást és úgyis értékelheti, hogy Izrael végül is engedett az erőnek.
- Tizenegyedik órája négy képernyőn élőben figyelem a közvetítéseket, plusz internetes rádión és az interneten. Ezelőtt két órával kerültek a képernyőre az áldozatok hozzátartozói, akik előtte a legfelsőbb bírósághoz fordultak.
- Azért, hogy ne engedélyezze a fogolycserét.
- Így van. Simon Perez viszont azt mondta, hogy nem megbocsátott nekik, hanem szabadon engedte őket, mert ezzel a katona visszatérhetett. Eszembe jutott egy kép. Az a kép, amikor Jichak Rabin fogadta a hazatérőket, akiket Entebbéből kiszabadítottak és amikor a mostani miniszterelnök testvérét koporsóban hozták le. Borzalmas volt a kép. Látni kellett volna a miniszterelnök örömét, ahogy átölelte ezt a fiút, és azt mondta neki, jó, hogy hazatértél. Az ünneplő ezrek mellett nem szabad megfeledkeznünk természetesen a palesztin nemzeti hatóság területén lévő ünneplőkről sem. Hisz ott ma munkaszüneti nap van, mindenkit kirendeltek az utcára. Az államiság szimbólumai, díszőrség, zenekar van. Már majdnem igazi állam van, habár erre szerintem még várni kell. Hiába szeretné a kvartett a tárgyalásokat.
- Nem lesz ez egy lépés az önálló palesztin állam felé vezető úton? Hiszen mégiscsak valamiféle megbékélési jelzés, hogy meg lehet állapodni akár még ilyen aránytalan fogolycserében is, vannak és lehetnek közös érdekei Izraelnek és az egyébként szélsőségesnek tartott Hamasznak. Tehát, ha ebben meg lehetett, miért ne lehetne megállapodni akár az államiság megteremtésében is?
- Én egy optimista ember vagyok, bízom a békében és áhítom, hogy a béke kitörjön, de ettől még nagyon messze vagyunk. Nem véletlen, hogy a tárgyalások a Hamasz és Izrael között zajlottak, ugyan dísznek ott voltak az egyiptomiak is, és nem szabad megfeledkeznünk a németekről, akik öt évvel ezelőtt elkezdték, és hónapokkal ezelőtt, amikor zátonyra futottak a tárgyalások, átvette egy izraeli katonatiszt, aki leült és tárgyalt velük. Nem hiszem, hogy időnk lenne áttekinteni, hogy mi is történt Egyiptomban, de tulajdonképpen ugyanaz a katonai vezetés vezeti Egyiptomot, amelyik korábban, mínusz Mubarak. Mubarak elkötelezett híve volt a békének, ugyan a hideg békének, de ő nincs, a többiek viszont maradtak. És a nemzeti televízióban, mielőtt Gilad Shalitot szabadon engedték, kierőszakoltak tőle egy interjút, ahol természetesen dicsérnie és köszönnie kellett Egyiptom közreműködését. És ki gondolta hetekkel ezelőtt, akkor, amikor az izraeli nagykövetséget szinte megszállták és ellehetetlenítették Kairó városában, hogy a kairói vezetés ma otthont ad és segédkezik a fogolycserében. Ezért aztán szerintem a Közel-Kelet és a Közel-Kelet népe kiszámíthatatlan. Egy biztos, 1941 nap után ezekben a percekben ez a gyerek, aki időközben felnőtt lett, élete ötödrészét hadifogságban töltötte, most a szobájában van. Az édesapja pontosan hat órakor kimegy a házuk elé, nem tudom fizikailag hova, mert a képernyőn egy talpalatnyi helyet sem látok, ahol majd szól a tömeghez és megköszöni a közreműködésüket. Ezekben a percekben a képernyőkön, mint már említettem, azok a hozzátartozók nyilatkozgatnak, akiknek ezekben a terrortámadásokban a hozzátartozóikat meggyilkolták.
- Mármint a palesztin foglyok által elkövetett terrortámadásokban.
- Akik nem igazán sajnálják, ami történt. Az egyik nyilatkozó, aki a jeruzsálemi gyorsétterem ellen követte el a amrényletet, még az éjszaka azt nyilatkozta, hogy ha teheti, újra megteszi. Úgyhogy a béke nem fog kitörni.
- De azt olvasom most egy friss hírben, hogy a Hamasz szerint Izrael feloldja a gázai blokádot, ami egy nagyon komoly fejlemény volna.
- Egy komoly fejlemény, de az én friss híreim szerint nem lesz. Könnyítenek rajta, hisz mindennek megvan az ára. Tudjuk, hogy a közel ezer hadifogolyból idáig csak négyszázhetvenhetet engedtek el. A többiek is szabadlábra kerülnek, és bízom benne, hogy hamarosan pozitív fejleményekről számolhatunk be. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a fiú francia állampolgár is, hisz ott született, óvodás korában került a szüleivel Izraelbe, de az állampolgárságát megtartotta. Az amerikai, a francia és több ország elnöke, vezetője közül érdemes kiemelni az angolokat, akik általában nem igazán Izrael-barátok, habár az utóbbi hetekben érdekes törvényhozás nyomán változik a helyzet, külön üdvözölték nemcsak a fiút, hanem a miniszterelnököt is, hogy meglépte ezt a két és fél évvel ezelőtt tett ígéretét. Hisz a beavatás után első nyilatkozata az volt, hogy a fiút szeretné hazahozni. Ez most megtörtént. Ugyanakkor a műsorban, az egyik tévéadás közvetítésében láthattuk azt az özvegyet, aki a férjét egy ugyanilyen fogolycsere alkalmával ugyan visszakapta, de már csak egy koporsóban. Látni lehetett, hogy ő, aki mindezt negatív formában, de átélte, milyen pozitívan nyilatkozott és mennyire az életmentés híve. Én azt hiszem, hogy Izrael népe most összefogott, de úgy tűnik, hogy a világ is együtt örül minden frissen szabadulttal, legyen az palesztin vagy zsidó.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
