rss      tw      fb
Keres

OGY - Orbán: el kell rugaszkodni a válságzónától, és ragaszkodni kell saját megoldásainkhoz

MTI 2011. október 24., hétfő 14:23

A miniszterelnök szerint Magyarországnak a sikeressé válásához el kell rugaszkodnia az európai válságzónától. Orbán Viktor hétfőn a parlamentben a hétvégi EU-csúcsot értékelve azt mondta: egyhamar nem várható gyors növekedés az európai gazdaságban, amire Magyarország válasza az, hogy "a magunk útját kell járni", ragaszkodni kell saját észjárásunkhoz, és továbbra sem szabad megijedni a "bátor megoldásoktól". Szólt arról is, hogy felül kell vizsgálni a bankok működésének szabályozását.

A brüsszeli tanácskozást összefoglalva a kormányfő kifejtette: Európa nagy döntések előtt áll, a görög csőd ugyanis már nyilvánvaló, a kérdés ezért most az, miképpen lehet megmenteni a görögöket a teljes összeomlástól, hogyan lehet meggátolni a görög helyzet átterjedését más európai országokra, továbbá nagy kérdés az európai bankrendszer helyzete is, mert a pénzintézetek hiába kaptak hatalmas segítséget három éve a talpon maradáshoz, ma több nagy európai bank vezetője ismét "segítségért kilincsel", ami azt mutatja, hogy valami nincs rendben. "Az mégsem normális dolog, hogy a legjövedelmezőbb gazdasági tevékenységet űzőket, a bankokat rendszeresen közpénzből tartjuk életben" - mondta.

Magyarországról szólva kijelentette: az már egyértelműen eldőlt, hogy az országnak a sikeressé váláshoz el kell rugaszkodnia az európai válságzónától. "Az unió minden jó szándék és erőfeszítés ellenére lassú és körülményes. Az unió számos állama politikai válsággal küzd. Az unió számos állama politikai bénultság állapotában van, és nyílt kormányválságokkal küszködik" - fejtette ki, megjegyezve, hogy az EU intézményrendszerét a fellendülés idején alkották meg, ma azonban válságos idők járnak, és úgy tűnik, ami működött jobb időkben, az nem működik ma, a nehezebb időkben.

A miniszterelnök szerint nem várhatunk arra, hogy Európában megoldják a mi életünket, és bár az országnak muszáj hozzájárulnia a kontinens sikeréhez, "nekünk megvannak a saját céljaink, érdekeink, és ezeket magunknak kell elérnünk és kivívnunk".

A hétvégi tanácskozás során egyértelművé vált szerinte az is, hogy a forint árfolyammozgását az euró gyengesége okozza, és ez még jó ideig így is marad, ugyanis az eurózóna tagállamaiban nem csökken, hanem nő az államadósság, a görög csőd következményei pedig beláthatatlanok egyelőre. Ezért "az eurózónától való függőségünk ma hátrányt jelent", így Magyarországon folytatni kell az adósság elleni küzdelmet, aki pedig ezt vitatja, "nézzen el Görögországig", ahol kétséges a nyugdíjak kifizetése, a béreket radikálisan csökkentik, és dobra verik a közvagyont. Az államadósság-csökkentés önmagában viszont nem elég, ki kell menteni a magyar családokat is a devizaadósságból, mert ezzel lehet védeni a magyar gazdaságot - hangsúlyozta.

A miniszterelnök úgy látja, az is bizonyosnak mondható, hogy egyhamar nem várható gyors növekedés az európai gazdaságban, amire Magyarország válasza az, hogy "a magunk útját kell járni", ragaszkodni kell a saját, sajátos észjárásunkhoz, megoldásainkhoz, "mert nincs kit másolnunk". Hozzátette: továbbra sem szabad megijedni a "bátor és új megoldásoktól", és nem szabad azzal törődni, mit szólnak ehhez mások, "főleg azok, akik eladósították Európát és Magyarországot".

Orbán Viktor arra is figyelmeztetett, hogy az eurózóna a saját versenyképességének javítása érdekében továbbra is számít a közép-európai, közte a magyar munkaerőre, ami komoly kockázatot jelent Magyarországnak, ugyanis a tíz év alatti egymillió új munkahely létrehozásához minden munkaképes emberre szükség van. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon az emberek keveset keresnek, ezért megfelelő ütemben - a vállalkozások működőképességét nem veszélyeztetve - emelni kell a béreket, ami csak minimálbér-emeléssel indítható be.

Kijelenthető az is - folytatta -, hogy az európai válság valójában az európai bankok, sőt az sem zárható ki, hogy az egész európai bankrendszer válsága is. Megismételte, úgy tűnik, a bankárok a 2008-ban kapott pénzt nem megfelelően használták fel, ezért újra bajba kerültek, és saját veszteségeiket ismét az emberekkel akarják kifizettetni. "Mi nem tudjuk kifizetni sem a bankok, sem a bankárok veszteségét" - szögezte le, kiemelve: befektetéseikért a tulajdonosoknak, a részvényeseknek kell vállalniuk a felelősséget. Mint fogalmazott, egyetlen bank sem hiheti magát pótolhatatlannak Európában.

Európa elemi érdeke, hogy felülvizsgálja a bankok működésének szabályozását - húzta alá, majd azzal folytatta: ahhoz, hogy az emberek pénze biztonságban legyen, a kereskedelmi bankokat el kell választani a befektetési bankoktól, a kettő "összenövése" ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a betétesek pénzét a legbonyolultabb befektetések keretében lehetett kockára tenni.

"A szabályozás nem szitokszó" - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint egy piac szabályok nélkül nem piac többé, "hanem tiszta lutri, (...) ahol mindig a legcinikusabbakra mosolyog rá a szerencse".

Orbán Viktor úgy vélte: Magyarország bizonyos tekintetben előrébb tart, mint számos uniós ország, "ha ma még szegényebbek és elmaradottabbak is vagyunk" az EU-s átlagnál.

Beszédét azzal zárta, hogy Magyarországnak jelen kell lennie a nagy európai döntéseknél, ki kell állnia magáért, de éppen 1956 példájából kiindulva tudni kell azt is, hogy "mi senki másra nem számíthatunk, csak magunkra. Senki más nem fog értünk egy fűszálat sem keresztbe tenni, ezért mi, magyarok csak magunkban bízhatunk, és csak egymásra számíthatunk".

Az uniós csúcsvezetők vasárnapi tanácskozásukon haladást értek el a bankok feltőkésítése, az EFSF-ként emlegetett euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítése, valamint Görögország pénzügyi megsegítése ügyében, de végleges megállapodásokra nem jutottak ezekben a kérdésekben, ezért szerdán újabb csúcstalálkozó lesz.