rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. május 11.

Bolgár György kérdései a 2010. május 11-ei műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a Fidesz megkezdte nemzeti konzultációsorozatát, mégpedig Ózdon a rendről, a közbiztonságról. A konzultáció azt jelentette, hogy egy művelődési központban több száz résztvevő előtt fejtette ki álláspontját Pintér Sándor leendő belügyminiszter, mégpedig Orbán Viktor jelenlétében. Mire jó a konzultáció?

Mit szólnak ezzel összefüggésben ahhoz, hogy nem állíthatnak szobrot Tatárszentgyörgyön az áldozatoknak, a tavaly februárban Tatárszentgyörgyön agyonlőtt 27 éves Csorba Róbertnek és ötéves kisfiának, mert az alkotás a tragédiára emlékeztetné az embereket. Így döntött a Pest megyei település önkormányzata a közelmúltban.

Következő témánk, hogy a kijelölt gazdasági csúcsminiszter menesztené a Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjait, mert szerinte rossz kamatpolitikát folytattak. A tanács tagjai határozott időre vannak kinevezve, tehát legföljebb csak lemondhatnának posztjukról. Simor András bankelnököt egyébként korábban Orbán Viktor kritizálta többször is.

Matolcsy egyébként újból változtatott a szerinte lehetséges költségvetési hiánymértéken, most egy kicsit szűkebbre vette, 5-6 százalék közé. De mi lesz ennek a vége? Vajon a kormány magával alkudozik, vagy már a Valutaalappal?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy Kéri Lászlót is kirúgják az Akadémia Politikatudományi Intézetéből. Az elmúlt hetekben több ismert kutatót küldtek el az intézetből.

És végül beszéljünk a Stohl-ügyről! Nem is annyira a színész által okozott újabb súlyos balesetről, hanem arról, hogy a televíziók azonnal száműzték őt műsoraikból. A Nemzeti Színház előadásán viszont vastapsot kapott. Elválasztható-e a magánéleti hiba vagy bűn, és a munka?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Parlamenti bizottságok, tartózkodási engedély
Lövétei István alkotmány- és közigazgatási jogász


Bolgár György
:- Egy hallgató arról panaszkodott, hogy mint építőipari alvállalkozó, nem jutott a pénzéhez, ahogy sokan mások sem az elmúlt hónapokban, években, és ezért tüntetnek az építkezéseknél. Azt mondta, hogy a fővállalkozó eltűnt, viszont a külföldi beruházó megvan. Ön szerint mi ilyenkor a célszerű lépés? A rendőrséghez kell fordulni és várni?

Lövétei István:- Ha a rendőrséghez fordulnak, az nem segít túl sokat. Ha valaki a megérdemelt pénzét szeretné megkapni a rendőrségen keresztül, kevés az esélye, hogy megkapja. Elindul egy bírói polgári peres eljárás, aminek a végén az ilyen értelemben „átvágottak” pénzt később sem fognak látni.

- Viszont ha nem a rendőrséghez, akkor kihez fordulhatnának? Marad például a tüntetés. Ez egyfajta figyelemfelhívás, hogy rossz hírét keltik annak, aki nem fizetett?

- A tüntetés jó felhívás arra, hogy az államnak ki kell találnia valamit ez ellen a „nemfizető” láncolat ellen. Nem mondható éppen normálisnak, ha egy beruházás megvalósításánál ilyen hosszú lánc alakul ki, mint fővállalkozó, alvállalkozó, annak alvállalkozója és így tovább. Egy ilyen hosszú láncon keresztül az alul lévő, de gyakran a felső részben elhelyezkedő láncszemek sem jutnak a pénzükhöz, mert átláthatatlan a kapcsolatrendszer. És ez nem egészen normális dolog.

– Viszont ebben az esetben az államnak nincs semmi szerepe, hisz ez egy magánberuházás külföldi pénz felhasználásával. A külföldi megbíz egy magyar fővállalkozót, aki megbíz kisebb-nagyobb cégeket vagy vállalkozókat, akiknek aztán nem fizet. Hol tud itt az állam valahogy közbelépni?

- Ebben már nem vagyok kompetens, de gondolataim vannak róla. Például az állam előírhat bizonyos garanciákat, összegeket, amiket letétbe kéne helyezni ahhoz, hogy adott esetben a vállalkozás elszámolási részénél maradjon valamilyen garanciális alap, és így tovább. Tehát vannak bizonyos lehetőségei az államnak a szabályozáson keresztül. Természetesen itt hatóságnak már nem lehet szerepe, nem nyúlhat bele a magánvállalkozók közötti viszonyba, de adott esetben szabályozás révén kiköthet olyan garanciákat, amelyek nagyobb esélyt adnak arra, hogy azok, akik végül is tisztességes vállalkozási rendszerben elvégzik a munkát, hozzájuthassanak a megérdemelt fizetésükhöz, illetőleg a megérdemelt vállalkozási díjukhoz. Az sem normális dolog, hogy lehetőség van egy hosszú vállalkozási láncon keresztül arra, hogy a lánc egy bizonyos részén tulajdonképpen semmiféle munkát nem végeznek, és csak a munkalehetőség továbbközvetítéséért díjakat tudnak felvenni.

- Köszönöm, hogy a hirtelen felvetett problémára ilyen érdekes gondolatokat fejtett ki. Azonban nem erről akartam Önnel eredetileg beszélni, hanem két másik témáról. Az egyik a parlamenti bizottsági helyek elosztása. Látjuk, hogy napok óta folyik a vita arról, hogy a Fidesz átpasszolta az ellenzéki térfélre, hogy bizonyos parlamenti bizottságok elnöki, alelnöki posztjait hogyan osztják szét egymás között, és azt is látjuk, hogy van egy bizonyos vita az ellenzéki pártok között. Mégis mi a szerepük ezeknek a bizottsági elnöki pozícióknak azon kívül, hogy egy elnök nyilván nagyobb pótjuttatást kap, mint egy egyszerű bizottsági tag? Milyen fontos funkciója, szerepe van a parlamentben például a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének, hogy több párt is ragaszkodik hozzá?

- Ezt a kérdést sokféle szempontból lehet megközelíteni. Az elsődleges szempont az, hogy a mi parlamentünk munkastílusa valójában a bizottsági munkavégzés. Vannak plenáris ülések, ismerjük a napirend előtti hozzászólásokat, megfogalmazódnak a legfőbb politikai vélemények, nézetek, és ezeket lehet egymással ütköztetni. Amikor a programokról, a törvényhozási munka részleteiről, a felvetődő indítványok megvitatásáról, javaslattételről, ezek plenáris ülésre való előkészítéséről van szó, akkor mindenképpen a parlamenti bizottságoknak van döntő szerepük. A mi parlamentünk azokhoz a típusú parlamentekhez tartozik, amelyek ilyen bizottsági munkában végzik el a munka javarészét, és a plenáris üléseken, a zárószavazáson csak a koronát teszi fel a parlament a munkára. Tehát nagyon fontos a bizottsági munka, arról nem is beszélve, hogy azokban a bizottságokban, ahol eleve vizsgálóbizottságok vannak, ha egy különleges problémát kell megvitatni vagy ellenőrizni, az egy külön szerepet is ad a bizottságnak. Ebben az ellenzéknek mindig hangsúlyos szerepe van, hiszen az ellenzék a vizsgálóbizottságokon keresztül tudja talán legjobban gyakorolni az ellenőrző szerepét. Erre az elmúlt időszakban nem sok pozitív példát láttunk, de elvben és a parlamenti jog általános nagykönyve szerint a már említett szerepet az ilyen bizottságokban lehet gyakorolni.

- Most az állandó bizottságok funkcióinak elosztásáról van szó, és láthatóan ez is fontos a pártoknak. Az elnöknek milyen szerepe van a bizottságok működtetésében?

- Az elnök legfontosabb szerepe a bizottságok programjának működtetése, a megvitatásra érkező anyagok szervezése, a viták levezetése. Nem az elnök dönti el a bizottsági munka eredményét. Ebben az értelemben tehát az elnöki poszt végül is nem olyan döntő pozíció, amely az egész bizottsági munkát meghatározza. Azonban azokat az információkat, amelyek a bizottsági munkára tatoznak, elsősorban az elnök fogja megkapni és az elnök kezén megy keresztül.

A második szempont, amiért fontos az elnöki tisztség, hogy ennek a posztnak a betöltése nagy presztízst jelent. Azért folyik az egyeztetés a pártok között, mert az, hogy melyik pártból kerül ki az elnök, fontos politikai kérdéssé vált. Harmadrészt pedig bizottságok között is vannak funkcióbeli eltérések. Például a  Nemzetbiztonsági Bizottság hozzájut azokhoz a titkosszolgálati információkhoz is, amelyekhez egyébként még a parlamenti képviselők sem jutnak hozzá.

- Egyszerű tagként is hozzá lehet jutni ilyen információkhoz, nem kell hozzá elnöknek lenni.

- Ez igaz, viszont a Nemzetbiztonsági Bizottságban az elnök kulcsszereplő, aki tudja forszírozni az elé kerülő munkát, kérdéseket. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke az ellenzéki pártok tagjai közül kerül ki. Ez egyfajta ellensúlyként is felfogható. Hasonló a helyzet a Külügyi Bizottságnál is.

- Ami most kivétel lesz a szabály alól, mert úgy tudom, a Fidesz megtartja magának.

- Igen. Gondolom olyan sok és alapvető külügyi kérdésről van szó, hogy a Fidesz nem szívesen engedi át egy ellenzéki párt számára ezt a bizottságot.

- A kettős állampolgársággal kapcsolatban lenne egy kérdésem. Mégpedig az, hogy Navracsics Tibor fölvetette egy interjúban néhány nappal ezelőtt, hogy a választójog megadása természetesen más kérdés, mint az állampolgárság megszerzése, de szerinte ezt a jelenlegi állandó lakáshoz vagy lakcímhez képest, valamiféle kompromisszumként, tartózkodási helyhez lehetne kötni. Nem egészen értem, mit jelent ez a tartózkodási hely. Meg tudná ezt magyarázni?

- Az idegenrendészeti jogunkban ismeretes az úgynevezett tartózkodási engedély fogalma. Az ide tartozó jogszabály pontosan kifejti a sajátos feltételeket és okokat, amelyek mellett tartózkodást lehet kérni. Ilyen például a munkavégzés.

- Mondjuk, ha valaki egy külföldi cég alkalmazottja és a cég ideküldi egy évre, akkor ő kap tartózkodási engedélyt.

- Igen. A tartózkodási engedéllyel együtt egyúttal van egy lakhelye és munkavállalási engedélye. Nem feltétlenül kell tartózkodási engedély, ha például valaki gyógykezelésre jön. Akkor itt tartózkodhat viszonylag huzamosabb ideig és ezt az állam úgy veszi tudomásul, hogy tartózkodási engedélyt ad neki.

- Ezek szerint lehetséges, hogy kettős állampolgárság esetén ugyanez a procedúra működik?

- A magyarországi tartózkodás értelmében külföldi az is, aki nem Magyarországon él, de egyébként magyar állampolgár. Tehát valamikor az édesapja, édesanyja kiment például Amerikába, ő az adott ország állampolgárságát megkapta, de az állampolgársági jogszabályok révén a magyar állampolgársága is megvan. Magyarországra jön és ő is kér tartózkodási engedélyt.  A dolog lényege, hogy nyomon követhető legyen, hogy Magyarország területén ki hol található, hol lakik.  Persze tudjuk, hogy a magyar polgárok ezt a kötelezettségüket nem túlzott lelkesedéssel teljesítik, de ettől függetlenül ez egy kötelezettség. Ugyanerről szól a tartózkodási engedély is, ahol ezeket a feltételeket rendezni lehet, hogy ki, miért, hol tartózkodik Magyarországon.

- Kinek kell igazolnia a tartózkodási hely bejelentőjén kívül, hogy az illető valóban ott tartózkodik a lakcímen? A lakcím tulajdonosának, a lakóhely tulajdonosának, vagy egyáltalán semmi nem kell, elég az én bejelentésem?

- Nem egészen. Itt egy viszonylag bonyolult közigazgatási eljárásról van szó, ahol a tartózkodási engedély jogcímét vizsgálják. Vagyis, maradva a gyógykezelés-példánál, vizsgálják, hogy valaki ténylegesen ezért jött-e ide vagy csak kitalálta és mondta az első dolgot, ami az eszébe jutott.

- Vagyis, hogy feketén dolgozik.

- Így van. Tehát igazolnia kell, hogy milyen gyógyintézetben, milyen típusú gyógykezelésre jár, és a gyógyintézet fogja kiadni az ehhez szükséges alapiratokat, alapadatokat. Ugyanezt lehet mondani akkor is, ha munkát vállal, és vinni kell a munkáltató igazolását arról, hogy a külföldi állampolgárt a munkáltató hajlandó foglalkoztatni és így tovább. Tehát ez nem egy egyszerű, bürokratikus közigazgatási eljárás.

- Szóval nem biztos, hogy ez egyszerűbb, mint egy állandó lakcím megszerzése?

- Ahhoz, hogy egy külföldi állampolgárnak lakcíme legyen Magyarországon, tartózkodási engedélyt kell kérni, különben nem lehet állandó lakcíme, nem tud állandóra bejelentkezni. Ideiglenes lakcíme esetleg lehet.

- Ezek szerint ez egy lépcsőfok az állandó lakcímhez, vagy valahol a kettő között van, esetleg az egyikből következne a másik, de nem feltétlenül?

- Egy külföldi állampolgár esetében abból indulunk ki, hogy nem véglegesen tartózkodik Magyarországon, de elfogadott okokból, nincs állandó lakcíme, és ez az ideiglenesség tulajdonképpen abban fejeződik ki, hogy nem állandó lakcímre van bejelentve.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Az önkormányzati rendszerről és a választások eltolásáról
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere


Bolgár György
: - Egy nyilatkozata keltette föl a figyelmemet, de ha megengedi, akkor belerángatnám Önt valami váratlan dologba. A műsorban többen fölvetették, hogy nem fizetnek különböző építkezéseken alvállalkozóknak, pedig azok elvégezték a munkát. Hogy aztán az állam áll-e a beruházás végén vagy magánszemély, mindegy is. Az jutott eszembe, nyilván Gödöllőn is vannak olyan beruházások, amelyekre az önkormányzat ad megbízást. Ilyenkor előfordultak olyan problémák, hogy valaki, aki Ön és a munkát elvégzők között áll, nem fizet valamiért? Ha pedig előfordul ilyen, tud-e valamit tenni az önkormányzat?

Gémesi György: - Olyan beruházásoknál, amelyeket teljes egészében az önkormányzat finanszíroz, ilyesmi nem fordulhat elő, mert teljes mértékben mi tartjuk kontroll alatt a beruházást. Amit az EU finanszíroz, ott sokkal bonyolultabb a helyzet, mert nyilván vannak közreműködő hatóságok, és vannak jogszabályok, amelyek alapján fizetni kell. Tehát ha elvégzi a munkát a fővállalkozó, és annak minden egyes pontja rendben van, akkor annak ellenére, hogy az alvállalkozót nem fizette ki, ki kell fizetni a pénzt, és ha ezt az önkormányzat bonyolítja, akkor az önkormányzatnak kell fizetnie. Tehát az uniós beruházásoknál ez a kérdés. Az én megítélésem szerint ez mindenképp rendeződni fog a jövőben.

- Tehát azt mondja, hogy itt is vannak problémák, és adott esetben az önkormányzaton csattan az ostor, holott nem ő a hibás?

- Igen. Akkor, amikor uniós források fölhasználásával készül a beruházás, akkor más szabályok vannak érvényben.

- Köszönöm, hogy kisegített, valamivel többet tudunk erről is. Amiről viszont eredetileg szerettem volna beszélni: Ön az egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy egy önkormányzati reformmal, például az önkormányzati képviselők létszámának nagyjából a felére csökkentésével, összesen 3-3,5 milliárd forintot lehetne megspórolni. Ez az összeg pedig óriási, de ahhoz képest, hogy  mit várnak általában az emberek egy nagy önkormányzati reformtól, minimális. Ezzel az ország nincs kisegítve. Mi értelme volna akkor egy önkormányzati reformnak? Csak az, hogy elmondhassuk, feleannyi ember dolgozik a hivatalban?

- Az önkormányzati rendszer átalakításának a fő része nem a képviselői létszám leépítése, az csak gesztusértékű, megítélésem szerint morális kérdés. Ha spórol egy önkormányzat, és nagyon kevés a pénz, és az egész rendszer megtakarításokra törekszik, akkor önmagán kell kezdje a spórolást, és lehetőség szerint ilyen típusú, jelzésértékű lépésekkel tarkítsa magát az átalakítást.

- Tehát példát kell mutatni. Ha tudjuk, hogy bürokrácia van, akkor  kezdjük magunkon, akár az önkormányzatokon is.

- Bocsánat, két dologról van szó. A bürokrácia az adminisztráció, azok a fizetett munkatársak, köztisztviselők, akiknek a létszáma nyilván attól függ, hogy milyen feladatuk van. Nekik ez a hivatásuk.

- Ez a felezés pedig csak az önkormányzati képviselőkre vonatozik.

- Igen. Egy jelentős része a kistelepüléseknél nem vesz fel tiszteletdíjat, a nagyobbaknál, mint főváros, kerületek, megyei jogú városok, megyék, ott nyilván komoly tiszteletdíjak vannak, és a létszámcsökkentés a választott testületekben megítélésem szerint ezért fontos. A megtakarítás pedig körülbelül az Ön által említett összeg.

- Voltak olyan elképzelések, amelyek azt mondják, hogy ez az egyik dolog, amely politikai szimbólumértékű, egy másik azonban az önkormányzati rendszer olyan jellegű átalakítása, amely a bürokráciát is csökkentené, talán azzal, hogy bizonyos önkormányzati szervezeteket, hivatalokat összevonnának, hatékonyabban is működtethetnének, és talán kevesebb emberrel is. Erről is szó van?

- Ez a 12 pont közt van, amit a hét országos önkormányzati szövetség megfogalmazott és aláírt. A feladat, hatáskör és a finanszírozás hármasának áttekintése, átalakítása a leglényegesebb eleme egy önkormányzati rendszer átalakításának, azaz annak, hogy milyen feladatokat kapnak az önkormányzatok,  és milyen hatáskört kapnak hozzá, továbbá hogy ki, hogyan fizeti ezeket a feladatokat és ezek megvalósítását. Azért tudni kell, hogy lehet ugyan alakítgatni a rendszert, de a közoktatás az önkormányzatok legnagyobb feladata. Itt  is ágazati törvények vannak, amelyek előírnak létszámokat, feltételeket, kötelezettségeket, uniós, továbbá hazai jogszabályokban megfogalmazott előírások. Ezt nem lehet olcsóbban működtetni. Az elmúlt időszakban  az elektromos áram ára is növekedett, a gázé is növekedett, tehát nem lehet olcsóbban üzemeltetni egy iskolát. Akkor lehetne, ha volna sok olyan pályázat, amelyek hatékonyabb üzemeltetést tennének lehetővé, tehát energiahatékony rendszerek használata, a régi,  elavult fűtésrendszerek, szigetelésrendszerek kicserélése stb.. Ez egyébként  nagyjából folyamatban van, de  messze nem vagyunk a végén. Ez az egyik része a dolognak. A másik részében Önnek teljesen igaza van. Én magam is ebben vagyok partner, és valószínűleg mindenki, hogy csökkentsük a felesleges köröket, amiket jogszabályok írtak elő az önkormányzatoknak. Itt nagyon képletesen mondom: az ellenőr ellenőre, a szakértő szakértője, és a többi.  Egész egyszerűen hihetetlen, hogy milyen pluszterheket raktak rá a településekre azért, hogy valakik valahol adminisztrálják magukat, vagy valakik valahol hatszázszor kérjenek be különféle anyagokat, jelentéseket és igazolásokat. És e mögött van egy jogszabályi háttér. Úgy hallottam, hogy az új kormány áttekinti ezt. Mi, az önkormányzati szövetségek, partnerek vagyunk abban, hogy ezeket az eljárásokat leegyszerűsítsük, nem azért, mert nem fontos néhány esetben az, hogy mindig konkrét legyen a feladat és a hatáskör mellett a felelősség is, természetesen az ellenőrzés, a pénzügyi ellenőrzés nagyon fontos. Látjuk a kieső csontvázakat a különféle önkormányzati szinteken. A harmadik dolog pedig a kistelepülések adminisztrációja, amely túlságosan elaprózott. Itt nyilván nem magát az önkormányzatot és a testületet, hanem a hozzá tartozó hivatali hátteret lehetne egyszerűsíteni, összevonni úgy, hogy a szolgáltatások nívósabbak legyenek, jobb szakemberek tudják ellátni a feladatokat. Ebben nagy mozgástér, megtakarítás lehetőség nincsen, de egy magasabb szakmai színvonalat produkálni tudó hivatal felépítésére biztos hogy szükség lenne.

- Ha már konkrétan az oktatást említette, hogy nem lehet  olcsóbban működtetni, legföljebb technikai újítással: én hallottam olyan tervekről is - lehet persze, hogy ezek nem valódiak, csak rémhírek -, hogy akár államosítanák is a jelenleg önkormányzati alapon működő közoktatási rendszert, és akkor szabadabban vonhatnának össze vagy változtathatnának sok mindent. Lehet, hogy egy ilyen típusú rendszerátalakítás – ne nevezzük reformnak – megtakarítást hoz? És akkor azt lehet mondani, hogy az önkormányzatnak kevesebb dolga van, ez az állam feladata, ennyivel kevesebbet kap az önkormányzat is, és ennyivel kevesebb emberre is van szüksége?

- Ha abból indulnék ki, hogy nekem mint polgármesternek kevesebb gondom és problémám legyen, akkor vigyék a közoktatást, és bajlódjanak vele.

- Valaki másnak akkor is kell vele törődnie.

- Úgy vélem, ez nemzetstratégiai kérdés, és ha fontos az, hogy a következő generáció hogyan és mint készül fel, hogyan tudjuk őket versenyképesen kiengedni az iskolából, akkor azt gondolom, az alapfokú oktatást nem szabad az önkormányzatoktól elvenni. Azzal nekünk kell bajlódni, mert nagyon sok dolgunk van vele, és a finanszírozást is rendbe kell tenni.

- Mert jobban ismerik az ottani helyi igényeket, és tudják, hogyan lehet például az oktatási célokat ott elérni?

- Mert emberközelibb a dolog. Az önkormányzatnak pont az a lényege, hogy mi vagyunk az állampolgárokhoz a legközelebb. Az alapfokú oktatásnál, ahol a szülők aggódva viszik a gyereket az iskolába, és próbálnak ők is és az önkormányzat vagy a fenntartó is mindent megadni nekik, ott a szülők számára elérhető a fenntartó vezetője, a polgármester, be tud jönni az iskolaigazgató, ki tud menni az iskolába a polgármester stb. Tehát hatékonyabban tudja működtetni nemcsak az iskola üzemeltetési részét – energia, a fűtés –, hanem nyilván a szakmai részét is, hiszen a polgármesteri hivatalokban ott vannak a szakmai munkatársak is, akik segítik, figyelik a helyi oktatás működését. A középfokú oktatás egy másik kérdés. Ez nagyobb térséget érintő beiskolázási probléma. Itt már azért sok olyan középfokú intézmény van, amelyik nemcsak az adott településről, hanem a megyéből, sőt más megyékből is felvesz gyerekeket. Itt, úgy gondolom, nem lenne rossz államosítani, a megyének átadni az iskolákat,  mert így hangolhatók össze jól a beiskolázási, a szakmai kérdések, és így tovább.

- Tehát ott már lehet, hogy országos érdekeket kell inkább figyelembe venni, mintsem helyieket.

- Igen. Egyébként a középfokú oktatási intézmények nagy része már a megyék kezében van. Tehát ott nagy változás nem lenne. Sajnálnám persze, ha a gimnáziumunkat át kéne adni a megyének, viszont ha egy ilyen stratégiai szempontot vesznek figyelembe, akkor megérteném. Itt újfent nem arról van szó, hogy olcsóbb legyen, hanem hogy hatékonyabb legyen a fenntartás, a  beiskolázások kérdése összehangolható legyen, és sorolhatnám tovább.

- Még egy dolog keltetette föl a figyelmemet. A nyilatkozatában arról beszélt, hogy esetleg a két parlamenti választás közé kéne helyezni az önkormányzati választásokat, nem ugyanabban az évben, néhány hónapos késéssel megtartani őket, mint most. Ezt úgy értette, hogy akár már az idei választásokat is el kéne halasztani? Vagy ezeket le kéne bonyolítani, és onnantól kezdve kapjanak hatéves mandátumot például az önkormányzati testületek?

- Most ennek nem lenne értelme. Annak viszont, hogy a következő ciklus egyszer hatéves legyen vagy kétszer öt évre válasszanak a választópolgárok, azért volna értelme, mert ha bekerül két parlamenti választás közé az önkormányzati választás, akkor nem fárad el annyira a nép - egyébként Európában ez a bevett gyakorlat. Sok tekintetben hasznosabb lenne, ha a választópolgárok figyelme is jobban összpontosulna a helyi választásokra. Úgy vélem, a már kormányon lévő erő is jobban át tudná tekinti a lehetőségeit. Nyilván vannak mozgásterei, amelyeket ki is fog használni,  de  felelőtlen döntéseket nem fog hozni, mert két év múlva neki kell elszámolni a történtekkel. Gondoljunk csak a 2002-es béremelésekre. Az önkormányzati rendszer a magyar politikának vagy a magyar hatalommegosztásnak hihetetlenül értékes része.  Úgy vélem, ez a rendszerváltoztatás legjobb döntése és törvénye volt. Ezt rendbe kellene tenni, megfelelő formában újra életre kellene kelteni, erőt kéne belelehelni, és hagyni működni és dolgozni, mert hihetetlen mértékben tudja segíteni – politikai oldaltól függetlenül – az aktuális kormányzat törekvéseit, ha stabil az önkormányzati rendszer, ha a kormánynak nem arra kell fókuszálnia az erejét, hogy rogyadozik a dolog. Ha működőképes az önkormányzat, és felszabadítja azt a sok értéket, erőt, amely benne van az emberekben és a helyi döntéshozókban.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái