Magyar Gárda: bíróságok kontra Helsinki Bizottság

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2011. november 08. kedd, 02:53

Galamus-csoport

Az MTI november 4-ei híre: Próbára bocsátotta a bíróság az Új Magyar Gárda főkapitányát

Egyrendbeli, hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt bűnösnek mondta ki Kiss Róbertet, az Új Magyar Gárda főkapitányát a Fővárosi Bíróság [helyesen: Pesti Központi Kerületi Bíróság, PKKB –  a szerk.] első fokon pénteken, két év próbára bocsátotta, ugyanakkor őt és két társát az egyesülési joggal visszaélés miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezett a bűnösség megállapításáért, és Kiss Róbertre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, két társa esetében pedig pénzbüntetést javasolt. A védelem Kiss Róbert felmentését kérte.*

A bírói indoklásból: „jelenleg a magyar közélet úgy néz ki, hogy a magyar parlamentben és az utcákon a nemzeti radikalizmusnak olyan formája létezik, amelynek a retorikájában elfogadottá vált a cigánybűnözés kifejezés”, a bíróságnak pedig „nem a népet kell nevelnie, hanem az országban fennálló rendhez igazodnia” és „nem a bűnüldözés eszközeivel kell elkergetnie a politikai nézeteket”. Nem a bíróság dolga megmondani, hogy ki „cigányozhat”, ezt a politikának kell megszűrnie. A bíró indoklásában arról is beszélt, hogy nem a ruha dönti el egy demokráciában, hogy „ki a szalonképes”.

Az ügyészség több rendezvényhez kapcsolódóan hatósági rendelkezés elleni folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében kérte a bűnösség megállapítását, de a bíróság csak a Szabadság téri demonstrációval összefüggésben találta bűnösnek a vádlottat. A bíróság szerint Kiss Róbert csak a Szabadság téri tüntetésen szólított fel általános engedetlenségre a feloszlatást kimondó bírósági ítélettel szemben, felszólítása „demonstratív megnyilvánulása” volt az ítélet elutasításának.

A bíróság szerint egyébként a Magyar Gárda mozgalom változatlanul, ugyanolyan személyi összetétellel működött tovább a Magyar Gárda egyesület feloszlatása után, ugyanakkor az Új Magyar Gárda mozgalom tevékenysége a vád keretei között vizsgálva nem volt azonos a korábbiéval, és olyan jogsértést nem valósított meg, mint a feloszlatott szervezet.

A bíró szerint bár újraszerveződött az a „militáns parancsuralmi rendszer”, amely a feloszlatást megelőzően fennállt, később az avatási ünnepségeket olyan helyszíneken szervezték, amelyek kiválasztásával még a gyanút is kerülték, hogy megfélemlítést keltenek. (Avatási ünnepséget tartottak többi között 2009 augusztusában Szentendre határában és Kerepestarcsán is.)

A Kiskunlacházán tartott avatási ünnepségen Kiss Róbert a felsorakozott gárdisták és más jelenlévők felkérésére ígéretet tett arra, hogy a településen állandó gárda-jelenlétet biztosít és hangoztatta, hogy „amíg társadalmi igény van rá, lesz Magyar Gárda”. A bíró szerint azonban Kiss Róbert Kiskunlacházán elmondott beszédének középpontjában nem a kirekesztés állt, hanem a „rendcsinálás” igénye fogalmazódott meg. A bíró szerint a településen megtartott demonstráción sem történt olyan jogsértés, mint a korábbi Magyar Gárda esetében.

A másod- és harmadrendű vádlottak kapcsolatban a bíró elmondta: szakaszparancsnokként nem lehet azt állítani, hogy ők a szervezet vezető tisztségviselői volnának. Őket azzal vádolta az ügyészség, hogy 2009. november 22-én Budapesten a gárdisták alakzatban a XI. kerület Kosztolányi Dezső térről a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak, és a szakaszparancsnokok az alárendeltségükbe tartozó szakaszokat vezényszavakkal irányították. A bíróság álláspontja szerint ennek az eseménynek „végképp nem volt rasszista felhangja”.

A tárgyalást kiemelt figyelem kísérte, a hallgatóság soraiban többen Magyar Nemzeti Gárda feliratú pólóban, terepszínű nadrágban, illetve kezeslábasban jelentek meg.

***

A Magyar Helsinki Bizottság november 7-ei közleménye a bírói indoklásról

„Fellélegezhetnek az adócsalók és az ittas járművezetők?

A Helsinki Bizottság szerint elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a bíróságnak „az országban fennálló rendhez”, és nem a jogrendhez kell igazodnia. Különösen aggályos, ha a bíró mindezt egy politikai párt nézeteire hivatkozva állítja. Az MTI tudósítása szerint ilyen érvek jelentek meg a Fővárosi Bíróság [helyesen: PKKB – a szerk.] ítéletének szóbeli indokolásában, amikor a bíróság az Új Magyar Gárda vezetőjét felmentette a gyülekezési joggal visszaélés vádja alól.

A Fővárosi Bíróság [PKKB] november 5-én hozott ítéletében felmentette Kiss Róbertet, az Új Magyar Gárda vezetőjét az egyesülési joggal visszaélés vádja alól, és próbára bocsátotta (azaz nem szabott ki büntetést vele szemben) azzal összefüggésben, hogy több száz embert szólított fel a gárdát feloszlató bírói ítélettel szembeni engedetlenségre.

Az MTI tudósítása szerint a bíró az ítélet szóbeli indoklásban többek között ezt mondta: ’jelenleg a magyar közélet úgy néz ki, hogy a magyar Parlamentben és az utcákon a nemzeti radikalizmusnak olyan formája létezik, amelynek a retorikájában elfogadottá vált a cigánybűnözés kifejezés’, a bíróságnak pedig ’nem a népet kell nevelnie, hanem az országban fennálló rendhez igazodnia’.

A Helsinki Bizottság szerint aláássa a jog uralmát és a jogszabályok betartása iránti hajlandóságot az a nézet, amely szerint a bíróságnak ’az országban fennálló rend’, és nem a jogrend alapján kell ítéletet hoznia. Egy tiltott magatartást nyilvánvalóan nem tesz jogszerűvé az, hogy sokan tanúsítják. Az meg végképp nem lehet lényeges egy büntetőperben, hogy egy parlamenti párt mit gondol róla. Politikai párt álláspontja egy bírósági ítélet indokai között soha nem jelenhet meg.

Joghallgatók számára is kötelezően ismert alaptétel, hogy a büntetés célja nem csak az elkövetőnek az újabb bűncselekménytől való visszatartása, hanem a ’népnevelés’ is, amit a jogi zsargon ’generál prevenciónak’ nevez, és arra irányul, hogy a társadalom egészében tudatosítsa a büntetőjogi tilalmak betartásának szükségességét.

Ennek fényében különösen érthetetlen az indoklás, amelyből egyébként akár az is levezethető, hogy mivel Magyarországon széles körben elterjedt az adócsalás, és sokan vezetnek autót ittasan (ez az országban fennálló rend), ezekért a cselekményekért nem volna szabad senkit elítélni.”

***

A Fővárosi Bíróság közleménye a Helsinki Bizottság közleményéről

„A Fővárosi Bíróság határozottan visszautasítja a Helsinki Bizottság 2011. november 7-én kiadott közleményét. Először is azért, mert bár a Közlemény a Fővárosi Bíróságnak tulajdonítja az inkriminált első fokú ítéletet, azt a valóságban a Pesti Központi Kerületi Bíróság hozta meg. A Fővárosi Bíróság hangsúlyozza, hogy a félreértésre az MTI tudósítása adott okot, a szóbeli ítélethirdetésen az összefüggésükből kiragadott mondattöredékeket emelt ki és adott közre. A bíró a fennálló közállapotokat bírálta szavaival, és éppen azt hangsúlyozta, hogy ne hárítsák a bíróságra bizonyos politikai nézetek büntetőjogi megítélését.**

A bírósági eljárás és az ügy megítélése az írásba foglalt és részletesen indokolt ítélettel zárul le. A szóbeli ítélethirdetésnél, különösen, ha például bonyolult a jogkérdés vagy a cselekmény büntetési tételének indokolása, akkor ahogy azt a jelen ügy is bizonyítja, félreértésekre kerülhet sor. A bíróság eljárása során a törvények előírásának megfelelően kizárólag a vád tárgyává tett cselekményeket bírálhatja el, a vád kereti között vizsgálódhat, azon nem terjeszkedhet túl.

A bíróság egy rövid, kb. 4 hónapos időszakot bírált el. Szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az ’Új’ Magyar Gárda a ’régi’ folytatása, azonban nem azonos azzal abban az értelemben, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem tartalmaz olyan jogsértő magatartást, ami miatt a korábbi egyesületet és mozgalmat feloszlatták. Azt is elmondta a bíró, hogy csupán a vád tartalma alapján nem oszlatták volna fel az új gárdát. Tartalmazta az indokolás, hogy jogállami keretek közt a mozgalom egyértelmű jogfolytonossága esetén is az érdemi mozzanatokat kell vizsgálni a külsődlegesekkel szemben. Az a tevékenység pedig, amit a Magyar Gárda a vád szerint a feloszlatás után kifejtett, egyértelműen magán hordozza a kirekesztés, rasszizmus jegyeit, azonban nem oly mértékben sérti a közrendet, hogy annak bírói korlátozása indokolt lenne. Rámutatott, hogy valamely vélemény értékelésekor a jog és jogtalanság határvonalát nem a bíróság alkotja meg, hanem fel kell ismernie azokat a határokat, amelyek az adott kérdésben a társadalomban kialakultak. Jelenleg a magyar parlamentáris demokrácia és politikai közélet olyan képet mutat, melyben a nemzeti radikalizmus tolerált, parlamentben képviselt nézetrendszer. Emiatt nem a bíróság, hanem a politikai közélet feladata a parlamentben is képviselt szélsőségek megszűrése, kanalizálása.

Összességében a bíróság a jelen ügyben ítéletében a vád tárgyává tett cselekményeket bírálta el a jog eszközeivel és nem politikai értékítéletet fogalmazott meg.

_____________

* A perben az első tárgyalást 2011. március 8-án tartotta a PKKB ( az ügyészség 2010 szeptemberében emelt vádat). Az V. és XIII. kerületi ügyészség tárgyaláson ismertetett vádirata szerint Kiss Róbert, a feloszlatott Magyar Gárda főkapitányaként a társadalmi szervezet megszüntetéséről szóló bírósági döntések ellenére másokat a feloszlatott Magyar Gárda újjáalakítására, további működtetésére buzdított. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda további működésének érdekében Kiss Róbert 2009. július 4-ére a Belvárosba, az Erzsébet térre egy be nem jelentett tüntetést szervezett. A rendezvényen a feloszlatott mozgalom korábbi tagjai és szimpatizánsai, mintegy 300 tüntető vett részt. Közülük többen a gárda formaruhájának részét képező fekete nadrágot és fehér inget viselték, majd amikor Kiss Róbert azt kérdezte, hogy szégyellik-e az egyenruhát, a fekete mellényt is felvették. A rendőrség feloszlatta a tüntetést.
(Közbevetőleg: 2010. október 4-én a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy a rendőrség jogtalanul oszlatta fel a tüntetést. A Magyar Helsinki Bizottság 2009. júliusi állásfoglalása szerint a feloszlatás jogszerű volt: „Az Erzsébet téri tömegoszlatásnak jogszerű alapja volt, mivel a rendezvényen szabálysértést és bűncselekményt követtek el – antiszemita skandálás, rendőrök elleni támadások az igazoltatások miatt –, s a rendezvény sértette mások jogait és szabadságát. És jogszerű volt szerintem is – m. zs.)
Kiss Róbert egy héttel később a Szabadság térre szervezett demonstrációt, amelyen több ezren jelentek meg, akik ugyancsak a gárda formaruhájának részét képező nadrágot és inget viselték, valamint a mellényt is magukkal vitték. Később Kiss Róbert felhívására felvették azt is. Kiss Róbert a július 11-én történteket a Magyar Gárda közfelkiáltással történt újjáalakulásaként jellemezte. Beszédeiben a feloszlatott szervezettel azonos Új Magyar Gárdába való belépésre buzdított.
A vád szerint Kiss Róbert mint az újjáalakult gárda főkapitánya általános jellegű napiparancsokat, valamint egyes konkrét rendezvényekre vonatkozó utasításokat adott, melyeket elsősorban a megyei kapitányok útján juttatott el a tagságnak. Kiss Róbert 2009. augusztus 22-re avatási ünnepséget jelentett be, és erről tárgyalt a rendőrséggel is. Az avatást augusztus 22-én Szentendre határában egy magántulajdonú telken tartották, ahol az új tagok avatása mellett alaki foglalkozásokat, illetve gyakorlatozásokat is tartottak. Ugyanezen a napon Kerepestarcsán is avatás volt. Ott Kiss Róbert érdemrendeket osztott, illetve a kitüntetések kísérő oklevelét az Új Magyar Gárda főkapitányaként írta alá. Egy hónappal később Kiskunlacházán is avatási ünnepséget tartottak. Kiss Róbert a felsorakozott gárdisták és más jelen lévők felkérésére ígéretet tett arra, hogy a településen állandó gárda-jelenlétet biztosít és hangoztatta, hogy „amíg társadalmi igény van rá, lesz Magyar Gárda”. A vádirat azt is rögzíti, hogy a formailag új szervezeti és szolgálati szabályzatban a szervezet nevét „Új Magyar Gárda Mozgalom”-ként rögzítik, és a rövidített név a „Magyar Gárda” lesz. A vádhatóság szerint az újként feltüntetett szabályzat azonban a deklarált célokban, szervezeti felépítésben, feladatkörökben a korábbi szabályozással azonos.
Egy másik vádpontban az Új Magyar Gárda két budapesti szakaszparancsnokát vádolják Kiss Róberttel együtt azzal összefüggésben, hogy 2009. november 22-én Budapesten a gárdisták alakzatban a XI. kerület Kosztolányi Dezső térről a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak, és a szakaszparancsnokok az alárendeltségükbe tartozó szakaszokat vezényszavakkal irányították. Az első tárgyaláson Kiss Róbert – akinek védelmét Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője látja el – nem tett vallomást, csak annyit mondott, hogy nem érzi magát bűnösnek.
A Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat 2009 júliusában jogerősen feloszlatta a Fővárosi Ítélőtábla, határozatát a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta 2009 decemberében.

** Lásd ehhez napi aprónkat: Újabb bírósági meghátrálás a vadrasszistákkal szemben

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!