Sajtóviszonyok Magyarországon: állami reklámköltés és a Népszabadság sorsa

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2013. július 26. péntek, 07:32

(mzs)

A Média Mértékelemző Műhely blogja arról írt, hogy az állami reklámköltés kiemelkedő része landol a Heti Válasznál, egyik kiadványnál, illetve a felcsúti fociakadémiához köthető lapnál. A Kettős Mérce blog szerint pedig a két nagytulajdonos, a Ringier és az MSZP-alapítvány a Népszabadságot akarja politikailag és szakmailag ellehetetleníteni.

Felcsútra tart az állami hirdetés

Ezzel a címmel jelent meg a Mérték Médiaelemező Műhely blogjában Urán Ágnes írása, amely az állam reklámköltéseit veszi számba a Kantar Média adatai alapján. Részletek.

„A 2012-es állami hirdetési költést vizsgálva aligha meglepő, hogy a folyóiratpiacon a Heti Válasz az abszolút nyertes, bár azt talán kevesen tudták, hogy a legnagyobb kedvezményezettek listájára egy, a Heti Válaszhoz kötődő gasztrolap is felfért. Már azon sem tudunk őszintén csodálkozni, hogy egy, a felcsúti Puskás Akadémián működő labdarúgó magazin is feltűnően népszerű az állami hirdetők körében.”

A 2012-es adatok alapján a következő arányban oszlott meg a folyóiratpiacon az állami reklámköltés (ez a folyóiratok piacán összesen 1,2 milliárd forint volt, az alábbi táblázatban a hat, legnagyobb bevételhez jutó és így legnagyobb állami reklámrészesedéssel rendelkező lapot láthatjuk).

Az állami listaáras reklámköltésből legnagyobb bevételhez jutó folyóiratok és részesedésük (%) 2012-ben

„A Heti Válasz első helye aligha meglepő bárkinek is, bár a részesedés mértéke talán felülmúlja a várakozásokat. Tavaly összesen 133 folyóiratban jelent meg állami hirdetés, de a listaáras költés mintegy 23 százaléka a Heti Válaszhoz került. Ez kiemelkedően magas arány, mint a táblázatban látható részesedések mutatják, minden más lapnak kevesebb mint 10 százalék jutott az állami reklámköltésből.” Noha a Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség adatai szerint a hetilap terjesztett példányszáma 2012 II. félévében mindössze 16 393 volt, ami azt sejteti, hogy túlságosan széles olvasóközönséget ezen a csatornán nem lehet elérni."

A Magyar Konyha „többségi tulajdonos nem más, mint a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft., ügyvezetője pedig Borókai Gábor”.

„Ennél is érdekesebb a valószínűleg sokak számára ismeretlen, labdarúgással foglalkozó Fourfourtwo. Az impresszumból azonnal kiderül, hogy miért hirdetett itt tavaly a Magyar Turizmus Zrt-től kezdve az MTVA-n át a Paksi Atomerőműig számtalan állami cég: a lap főszerkesztője Szöllősi György, a felcsúti Puskás Akadémia sajtófőnöke, a szerkesztőség is Felcsúton található. Kiadója a Candover Kft., apró szépséghiba azonban, hogy a cégadatbázisban található Candover Sportmarketing Kft. éppen felszámolás alatt áll.

Mesterházy kinyírja a Népszabadságot?

Ezzel a címmel jelent meg írás szerdán a Kettős Mérce blogon (amely a hvg.hu szerint a Párbeszéd Magyarországért párthoz áll közel).

Az írás szerint „az MSZP éppen most készül arra, hogy felszámolja az utolsó, nem a Fidesz kezén lévő olyan szerkesztőségnek a függetlenségét és hírtermelő kapacitását, amely még vidéki tudósítói bázissal, a szeriőz újságírás teljes témaspektrumát lefedő rovatstruktúrával és újságírógárdával rendelkezik”.

A Népszabadságnak három tulajdonosa van: a Ringier a nagyobbik, az MSZP-hátterű Szabad Sajtó Alapítvány a kisebbik, és a szerkesztőségnek van minimális tulajdonrésze. A lap már most is „az öt évvel ezelőtti létszám, illetve a két évvel korábbi költségvetés kevesebb mint felével (!) működik”. A tulajdonosok most újra le akarják faragni a költségvetést: „havonta kb. 60 millió forint a szerkesztőségi költségvetés, amit most állítólag 50 millióra akarnak leszorítani – ez közel 20 százalékos vágás, ami nem oldható meg jelentős elbocsátások nélkül”.

A lapot két éve megbízott főszerkesztő vezeti (Tóth Levente). Ám a részvényesek most új főszerkesztőt akarnak választani, „méghozzá a magunk módján, a saját érdekeik szerint. A Ringier közölte, hogy ő Murányi Marcellt, a Blikk jelenlegi főszerkesztőjét akarja (vagyis a legnagyobb bulvárlap éléről kerülne valaki a vezető politikai napilaphoz főszerkesztőnek, amire még sehol a világon nem volt példa), a Szabad Sajtó pedig Bednárik Imre belpolitikai rovatvezető-helyettesben, az MTV korábbi hírigazgatójában látta meg a jövőt.” „Murányi Mihók Attilának, a Ringier vezérigazgatójának bizalmi embere, Bednárik pedig ugyanilyen státuszban van a szocialistáknál - azaz mindkét tulajdonos kézivezérelhető, a megfelelő helyről jövő felsőbb utasításokat gondolkodás nélkül végrehajtó főszerkesztőt szeretne.” Holott a szerkesztőségi autonómia legfontosabb garanciája az volt, hogy a szerkesztőség maga választott főszerkesztőt, akinek nem „a tulajdonosokhoz, hanem az újságírók közösségéhez, illetve magához az újsághoz kellett lojálisnak lennie”.

„Az MSZP talán egy második Népszavát szeretne (ne kerüljön pénzbe, koncentráljon a belpolitikára, és soha ne írja le Bajnai nevét), a Ringier pedig egy ’politikai Blikket’, bármit jelentsen is ez. Egyikük sem hajlandó tudomásul venni, hogy ha az elképzelésük valóra válna, a Népszabadság azonnal elveszítené az olvasóinak legalább a felét.”

„A jelenlegi szerkesztőség hírtermelő és önálló tartalomgeneráló kapacitása Magyarországon csak az MTI-hez mérhető. Erről mondanának most le a szocialisták, megtörve a szerkesztőség függetlenségét, szélnek eresztve az újságírók jelentős részét, alig néhány hónappal a választási kampány előtt. Ráadásul egy olyan befektetőnek (Vienna Capital Partners) játszanák át a többségi részvénycsomagot, amelyet a szakmában mindenki strómannak tart, és amely mögött a magyar sajtó tényfeltárással is foglalkozó része visszatérően a Fideszt sejti (hogy az új vevő jobboldalira fazonírozni, vagy megszüntetni akarja a lapot, az a végeredmény szempontjából tulajdonképpen mindegy is). Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a szocialisták az utóbbi időben két valódi, és a magyar belpolitikához semmilyen szálon nem kötődő szakmai befektetőt már elhajtottak az újság háza tájáról (úgy tudni, korábban a HVG-t tulajdonló német WAZ, mostanában pedig egy szlovákiai magyar kiadóház akarta megvásárolni a Népszabadság részvénytöbbségét), tényleg érdemes feltenni a kérdést: mit akar az MSZP valójában, mi az igazi célja a Népszabadsággal? És miért asszisztál mindehhez Európa egyik legnagyobb, svájci hátterű kiadóvállalata?”

• < Előző
• Következő >