Új Fidesz-jogszabály:, az MSZMP „bűnöző szervezet” volt, az MSZP osztozik minden felelősségében
- Részletek
- Szemle
- 2011. november 19. szombat, 02:40
- Galamus-csoport
Az MTI pénteken ismertette azt az elképzelést, amelyet az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály részeként Lázár János frakcióvezető és a Fidesz képviselőcsoportja szombaton nyújt be a Háznak. A preambulum kimondaná, hogy a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, „a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán” osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az MSZMP-nek és jogelődeinek felelőssége: emberek meggyilkolása, a versenyképesség végzetes rontása
A tervezet szerint a törvényjavaslat tartalmaz majd egy nyilatkozatot, amely úgy kezdődik, hogy a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire. Ezután felsorolnák, miért terheli felelősség az MSZMP-t és jogelődeit. Például azért, mert a II. világháború utáni évek többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletét szovjet katonai segítséggel számolták fel, mert az országot eladósították, mert versenyképességének „végzetes lerontották”, továbbá meggyilkoltak embereket, idegen hatalomnak szolgáltatták ki, törvénytelenül bebörtönözték, kényszermunkatáborba hurcolták, megkínozták, embertelen bánásmódban részesítették, vagyonuktól önkényesen megfosztották őket, szabadságjogaikat teljesen elvették, származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel hátrányosan megkülönböztették őket, a magánéletüket törvénytelenül megfigyelték és befolyásolására törő titkosrendőrséget működtettek.
Az MSZMP és jogelődei „bűnöző szervezetek”
Kimondanák, hogy az MSZMP és jogelődei felelnek az 1956-os forradalom „szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért”, továbbá azokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás ezért nem üldözött.
Azt is kijelentené a Fidesz, hogy az MSZMP és jogelődei, valamint a kiszolgálásukra létrehozott politikai szervezetek „bűnöző szervezetek” voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak „az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, a jogsértésekért és a nemzet elárulásáért”.
MSZP: minden felelősségben osztozik „illegitim vagyonok haszonélvezőjeként és személyi folytonosság okán”
A szöveg érinti az MSZP-t is, mégpedig úgy, hogy kimondaná: a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, „a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán” osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Most „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”
A nyilatkozat szerint a kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése akkor nem volt lehetséges, és ez a lehetőség „az első szabad választás után sem nyílt meg”, így elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása. Az alaptörvény hatálybalépésével azonban „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”. Minden magyar, aki a kommunista diktatúrával szemben ellenállást tanúsított, akit a diktatúra kiszolgálói emberi méltóságában, jogaiban megsértettek, igazságtalanul üldöztek, ha e jogsértésekben nem vett részt, elismerést és erkölcsi elégtételt érdemel.
Minden állami szervnek ezekből a rendelkezésekből kell kiindulni
„A ma élők és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a bűntettek emlékét és meg kell nevezni a bűnösöket” – így zárul a nyilatkozat, amely előírja, hogy az Országgyűlésnek és más állami szerveknek a fenti alaptörvényi rendelkezésekből kell kiindulniuk.
A normaszöveg ezt követően deklarálja, hogy a kommunista diktatúra a törvényben meghatározott vezetőinek az állam által biztosított juttatása csökkenthető. A csökkentésből származó bevételt a diktatúra okozta sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására fordítanák.
Kimondanák azt is, hogy nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában az ország vagy emberek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető szabályok figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
„A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében” bizottságot kell létrehozni
A javaslat Nemzeti Emlékezet Bizottsága néven „a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében” szervezetet hozna létre. Ennek feladata lenne a diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtoklók szerepét, tevékenységét feltárni, és erről jelentést közzétenni. Ugyanis a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek, illetve hogy a diktatúra hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek. Így a javaslat alapján a hatalom birtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat – a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével – tűrni kötelesek, e szerepükkel összefüggő személyes adataik pedig nyilvánosságra hozhatók.
A törvény alapján ugyanakkor az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottaknak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk miatt károsodottaknak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím nem állapítható meg. Ha azonban egyedi jogalkalmazói döntés állapít meg kárpótlási jogosultságot, kifejezetten e kárpótlás teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!