Fékevesztett kormányzati arrogancia
- Részletek
- Napi apró
- 2011. december 02. péntek, 02:50
- Lánczos Vera
Tökéletesen abszurd, ahogy az állandósult „forradalmi lázban” a Parlament működik. Éjfél múlt, amikor a honlapra és az élő közvetítésre kattintottam szerda este, álmos, fáradt, meglehetősen kevés vitatkozó képviselőt láthattam, akik olyan fontos ügyet tárgyaltak éppen, mint az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosítása, egy új szervezet, a NIBEK létrehozásának indokoltsága és jogosítványai, és várt még rájuk például a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvényekről szóló javaslat általános vitája, az Esztergom közintézményeinek állami átvételéről, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló javaslat. Nem is értek a végére megint másnap 8 óráig, amikor a következő ülésnap kezdődött volna. Déli 11-kor még Esztergomnál tartottak. Estére pedig kiderült, hogy a Ház 35 órás késéssel kezdhette meg a csütörtöki napirend szerint a munkáját.
Vajon elég-e egy törvény fontosságának megfelelő kezeléséhez, hogy elébiggyesztik a nemzeti jelzőt, ha egyébként lehet éjjel negyed négyre előirányozni róla a vitát? Mert ez történt.
És itt el is akadnék a kellő felháborodás érdekében, mert ez a tény önmagában jellemzi a fékevesztett kormányzati arroganciát.
Fékevesztett, mert valóban gátlástalanul nincs tekintettel se a parlamentarizmus valódi tartalmára, sem a normális életvitelre. Hol van már az az idő, amikor az értelmes párbeszédet hiányoltuk? Most már a látszat sem számít, „ennyit ér a jogod a kontrollhoz, kedves társadalom, virrassz, ha követni akarod, milyen lesz az oktatásügyed, a rendvédelmed, akármid, eszed, nem eszed, ezt kapod”. Virrasszanak a képviselők is, ha a törvényjavaslathoz érdemben legalább a törvények által még biztosított keretek közt hozzá akarnak szólni.
Mit képzel ez a hatalom? Ha a házszabályban értelemszerűen nem szerepel, hogy a munka nappal folyik, akkor rendszeressé tehető az éjszakai műszak? Igen, ezt képzelték. Arra apelláltak, hogy amíg mások alszanak, bízva abban, hogy az ellenzék is aludni fog, éjszaka, röptében lezárható fontos törvények vitája. Cinikus módon, eleve így préselték be a törvényjavaslatokat: ennyi idő jut rájuk. Ez a jelenség már önmagában is bizonyítja, mennyire kóros ez a rendszer, amelyet együttműködésnek csúfolnak, és mi más szóval nyomatékosíthattak volna, mint a „nemzetivel”?
Tudjuk, milyen érdek fűződik ehhez az eszelős rohanáshoz, éppen ezért nem meglepő, hogy amikor homok került a fogaskerekek közé, mint ahogy először a keddre virradó éjjel megtörtént a munkatörvénykönyv tárgyalása során, akkor frusztrációt és hisztérikus reakciókat váltott ki, és megint csak leplezetlen arroganciát.
Lázár János frakcióvezető egyenesen gyógypedagógust ajánlott az ellenzéki képviselőknek, miután felszólalását letapsolták.
Érthetjük úgy is, gyógypedagógiai eset mindenki, aki nem akarja tudomásul venni, hogy ma a nyers erő diktál. S miként a pusztán a nyers erőre épülő közösségekben szokott történni, dübörgő tetszésnyilvánítás, hahotázás díjazta az elöljárói „szellemességet”. Ennek a tetszésnyilvánításnak külön szimbolikus üzenete is van. Pontosan azt a „megtesszük, mert megtehetjük” hozzáállást jeleníti meg, amit az éjszakákkal kalkuláló törvényhozási ügymenet kikényszerítése is. Ez nem más, mint hogy törvényhozási cunamit engednek rá az országra.
Ehhez képest érdekes volt megfigyelni a hangvétel változását csütörtök reggelre, amikor ismételten szembesültek a ténnyel, hogy nem sikerült az éjszakára betervezett törvényjavaslatok vitáját lezárni. A kormánypárti képviselők obstrukcót emlegettek, felhánytorgatták, hogy hazamentek a délelőtti órákban azok az ellenzéki képviselők, akik végigdolgozták az éjjelt, pikírt megjegyzéseket tettek rájuk: „bezzeg most alszanak”. Később, azok, akik a gyógypedagógia hasonlaton kacarásztak, sértetten kérték ki maguknak még az emelt hangot is, amikor ellenzéki képviselők többek közt felrótták, hogy hol van Esztergom országgyűlési képviselője, miért nincs jelen Meggyes Tamás az Esztergomot is érintő törvényjavaslat vitáján. Dél felé már a hazaárulás szó is elhangzott, mondván, hogy az ellenzék célja a kormány törvényhozási programjának megakadályozása. (Ne mélyedjünk most külön el abban, hogy mit fejez ki a kormány törvényhozási programjának azonosítása a haza fogalmával, csupán állapítsuk meg, hogy semmi közük egymáshoz.)
Az éjszakai munka a korábbi években sem volt ismeretlen a Házban, előfordult korábbi ciklusok idején is, hogy egy-egy ülés nem ért véget éjfélig, különösen költségvetés idején vagy a nyári szünet előtt. De a mostani törvényhozási cunami eredménye, hogy eleve éjszakára lett betervezve a meghatározó jelentőségű törvények vitája. Nem egyszerűen sok törvényjavaslat torlódik, hanem létfontosságú törvényeké. Úgy vannak bepréselve a törvényhozási tervbe, hogy eleve számoltak a vita hiányával és a gyors lezárás lehetőségével. Ebbe zavar bele, ha az ellenzék hirtelen éjjel is úgy kezd viselkedni, ahogy nappal tenné. Kérdez, vitatkozik, érvel, vagyis annak ellenére teszi a dolgát, hogy az éjszaka közepén teheti csak. S mivel a kormánytöbbség nincs jelen a házban olyan számban, hogy a határozatképesség (51 százalék) biztosított legyen, nem tud a szokásos erőpozícióból ennek véget vetni. (A vita lezárására, még ha van is ellenzéki mondandó, csak akkor van mód, ha a Parlament legalább 10 képviselő indítványára így határoz. Ez történt egyébként a munkatörvénykönyv ügyében, amikor kedd reggel éppen egy másik szavazásra érkeztek a kormánypárti képviselők.)
Nem véletlen tehát, hogy a törvénygyár megzavarodott. Szembesülni volt kénytelen saját fizikai korlátaival. Az éjjel-nappal folyamatosan működő Parlamentben az erőltetett menet kikényszerítéséhez szükséges állandó határozatképességet nem lehet folyamatosan garantálni, néha aludni is kell, és a bizottságokban is dönteni kell, mindaddig, amíg még van Házszabály.
A cunamikat mindig pusztítás, romhalmaz, eliszaposodás és mocsarasodás követi. A törvényhozási cunamikkal is így van ez. Hosszas rendrakás után állhat majd egyszer helyre a normális élet, a demokratikus alkotmányos rend. Most, cunami idején pedig bármekkora arrogancia sem képes elfedni, sem megakadályozni, hogy érzékeljék egyre többen, már most is nyakig ér a víz.
(Lánczos Vera)
_________________
Az Alkotmány 24. § (1), illetve a Házszabály 43. § (1) írja elő, hogy az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
A Házszabály 23. § (b) pontja írja elő, hogy A Házbizottság javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára és a felszólalási időkeretekre; A 47. § szerint a házelnök a házbizottság javaslata alapján ajánlja szavazásra a napirendet, ismerteti a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, továbbá a Házbizottságnak az ülések időtartamára, a felszólalási időkeretekre és a vezérszónoki rendben történő felszólalásra vonatkozó javaslatát, az Országgyűlés vita nélkül határoz ezekről. A napirend módosítását legalább 10 képviselő kezdeményezheti, amiről ugyancsak vita nélkül határoznak.
A törvényjavaslatok tárgyalásának menetét a Házszabály 98. §-ától 111. §-áig terjedő szakaszai tartalmazzák. Ezek tanulmányozása után világos, hogy a leírt ügymenet mennyire eltér attól a gyakorlattól, ahogy az elmúlt másfél évben folyik a törvényalkotás.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
