Egeresi: az együttélés a Vajdaságban élő nemzetek lételeme
- Részletek
- Külföldi hírek - 2011/4. negyedév
- 2011. december 23. péntek, 14:39
MTI 2011. december 23., péntek 14:36
Szerbia politikai tétovázása miatt került távolabb az Európai Uniótól december 9-én és azért, mert csökönyösen ragaszkodik az "uniót akarjuk, de Koszovót nem adjuk" felfogáshoz - jelentette ki Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke az MTI belgrádi tudósítójának adott újvidéki nyilatkozatában.
Szerinte félő, hogy a december 9-i brüsszeli határozattal, amellyel márciusra halasztották a Belgrád tagjelölti státusáról szóló döntést, azoknak a tábora erősödik, akik szkeptikusan tekintenek az Európai Unióra (EU) és Szerbia uniós jövőjére. "Mindamellett, nem tartok Szerbia radikalizálódásától" - mondta Egeresi.
Szerbiának új alkotmányra van szüksége, az országban folytatni kell a hatalom decentralizálását, Vajdaság számára nagyobb mozgásteret kell biztosítani, hogy gazdaságilag versenyképesebbé váljék. A tartománynak saját rendőrségre lenne szüksége, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a nemzeti indíttatású incidensek elkövetőivel szemben is - fogalmazott a vajdasági parlament elnöke.
Egeresi kifejtette: Az ország súlyos gazdasági és szociális helyzetben van. Szerbia költségvetése tavaly nyolcmilliárd euró, a Vajdaságé pedig 600 millió euró volt. Ehhez tudni kell, hogy a szerb kormány költségvetésének negyven százalékát Vajdaság állja.
"Tarthatatlan, hogy miközben Vajdaság az ország költségvetéséhez 40 százalékban járul hozzá, a közös kosárból csupán körülbelül 7,5 százalék pénzforrás kerül vissza a tartományba, az is csordogálva. Ebből is látszik mekkora igazságtalansággal szembesül a tartomány" - mondta Egeresi Sándor, aki arról is beszámolt, hogy Boris Tadic szerb köztársasági elnöknek már két alkalommal is indítványozta: hozzanak létre egy komoly gazdasági és pénzügyi szaktekintélyekből álló testületet, amely kidolgozná az ország új gazdasági stratégiáját.
Vajdaság alkotmányjogi helyzetéről szólva Egeresi Sándor emlékeztetett arra, hogy alkotmányát 1991 júniusában szüntette meg a milosevici rendszer. Ez az alkotmány a tartomány számára az államiság számos attribútumát biztosította: saját törvényhozással, végrehajtó és igazságszolgáltatási szervekkel, saját rendőrséggel, terv-, és statisztikai hivatallal rendelkezett, alkotmánybírósága és legfelsőbb bírósága volt. Az akkori parlament törvényeket és nem határozatokat hozott, mint ahogy azt most kénytelen tenni.
2009. december 14-e óta a tartománynak új statútuma van. Ennek alapján fokozatosan 154 hatáskör száll vissza a szerb államról a Vajdaságra. Így kerültek ismét vajdasági tulajdonba a regionális utak, az erdők, a tartományt behálózó csatornarendszer. "És a tartomány képviseleti irodát nyithatott Brüsszelben" - mondta nem kis büszkeséggel Egeresi, és hozzátette: "Vajdaságnak három kiemelt stratégiai célja van: a regionális együttműködés bővítése, a társadalmi viszonyok demokratizálása, Vajdaság etnikai sokszínűségének megőrzése".
Véleménye szerint a Vajdaságnak saját rendőrségre van szüksége, mert ezáltal hatékonyabban végezhetné feladatát, egyebek között a nemzeti indíttatású incidensek megakadályozását is.
Egeresi szerint - aki egyébként a vajdasági belbiztonsági tanács elnöke is - az incidensek hátterében általában szélsőjobboldali elemek állnak. "A rendőrség ma már nem söpri a szőnyeg alá az etnikai alapú incidenseket, és ha az esetet jelentik a hatóságoknak, arról jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet rendre továbbítanak az ügyészséghez" - jelentette ki Egeresi, hozzátéve, hogy éves szinten csökkenőben van az incidensek száma és egyes szerb médiák gyakran nem a valóságnak megfelelően tudósítanak az eseményekről, vagy bagatellizálják azokat. "A Vajdaságban élő nemzetek alapvető lételeme az együttélés. Ennek nincs alternatívája. Hogy ez a Vajdaságban élő nemzetek mindegyikében mennyire tudatosul, nos ezt már nehezebb megválaszolni" - mondta Egeresi Sándor.
