2011 - Spanyolország: a jobboldal erősödött a válság alatt
- Részletek
- Külföldi hírek - 2011/4. negyedév
- 2011. december 29. csütörtök, 10:45
MTI 2011. december 29., csütörtök 10:24
Portugáliához hasonlóan Spanyolország sem tért magához a 2008-as válságból: a világ aggódva figyeli, vajon Lisszabon után Madrid is pénzügyi infúzióra szorul-e.
A latinos hevületű sztrájkok és megmozdulások nem maradtak el Spanyolországban sem, ahol novemberre 22,8 százalékra kúszott fel a munkanélküliség - 4,42 millió embernek, a munkaképes korú lakosság több mint ötödének nincs állása -, s a 25 évnél fiatalabbak között a 40 százalékot is jóval meghaladta az állástalanok száma.
Nem véletlen, hogy idén a legnagyobb visszhangot éppen a fiatalok tiltakozása váltotta ki májusban-júniusban, amikor hosszú hetekre megszállták Madrid egyik főterét, a Puerta del Solt, és más nagyvárosokban is szolidaritási akciókra került sor.
A kormányzó szocialisták (PSOE) már a májusi önkormányzati választásokon vereséget szenvedtek, s előretört az ellenzéki Néppárt (PP), előrevetítve a közelgő hatalomváltást. José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök akkor úgy gratulált a PP győzelméhez, hogy nincs szándékában előre hozott parlamenti választásokat kiírni, hanem folytatja a gazdasági reformokat.
Mondta ezt annak ellenére, hogy kora nyárra már 680 milliárd eurót tett ki az államadósság, ami a bruttó hazai termék (GDP) 63,6 százaléka. Ez az év végéig, december közepére tovább nőtt 706 milliárdra, a GDP 66 százalékára. Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdasága csak lassan tud kilábalni a válságból: a hivatalos előrejelzések az idén alig 0,8 százalékos növekedéssel számolnak.
Ilyen helyzetben próbálta Zapatero kormánya kordában tartani a 6-7 százalék körüli államháztartási hiányt egyebek közt az állami alkalmazottak bérének csökkentésével, adóemeléssel, a nyugdíjemelések felfüggesztésével, a beruházások és a helyi önkormányzatok finanszírozásának visszafogásával. Ez azonban nem járt sikerrel, és Zapatero már július végén előre hozott választásokat jelentett be.
Azt, hogy nagy a baj, mi sem jelezte jobban, mint hogy a mélyen katolikus érzelmű Spanyolországban XVI. Benedek augusztusi látogatásakor Madridban ezrek tüntettek amiatt, hogy túl sok közpénzt pazaroltak a pápalátogatás megszervezésére. A kormány - szinte válaszul erre - további 5 milliárd eurós megtakarítási csomagot hirdetett ki. A csomag keretében 2,4 milliárd eurót takarít meg a madridi kormányzat a generikus gyógyszereken, illetve 2,5 milliárd eurós többletbevételre tesz szert a nagyvállalatokra érvényes adójogi változások révén. Szeptemberben aztán a vagyonadó bevezetése mellett az adósságplafon alkotmányba foglalását is megszavazta a törvényhozás: 2020-tól 0,4 százalékos felső küszöböt írva elő a GDP-arányos hiányra.
Spanyolország 2013-ra tervezi az uniós stabilitási paktumban rögzített 3,0 százalékra csökkenteni GDP-arányos költségvetési hiányát, amely 2009-ben még 11,1 százalékon állt. Madrid az idei évre 6 százalékos hiányt tervez a 2010. évi 9,2 és a 2009. évi 11,1 százalékos deficit után.
A sok rossz hír után felüdülésként hatott, hogy Spanyolország - ahol a GDP 10 százaléka származik az idegenforgalomból - minden idők egyik legjobb nyári szezonját zárta: 20,9 millió külföldi nyaralt az országban, ami 8,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Ugyancsak megnyugtató hír, hogy az ETA baszk szakadár terrorszervezet október 20-án bejelentette, lemond az erőszakról, s felszólította Spanyolországot és Franciaországot, kezdjenek tárgyalásokat Baszkföld függetlenségéről.
A november 20-i választásokon a 2004 óta ellenzékben lévő Néppárt (PP) történetének legjobb eredményét érte el. 186 mandátumot szerzett a 350 tagú képviselőházban, és az abszolút többség birtokában egyedül alakíthatott kormányt, Mariano Rajoy irányításával, akit december 20-án iktattak be hivatalába. Fő vetélytársa, a szocialista PSOE az eddigi 169 helyett alig 111 mandátumhoz jutott, ami harminc év óta a leggyengébb szereplését jelenti.
Azt még nem látni, lesz-e ereje az új kormányosoknak kivezetni az országot a válságból. Rajoy mindenesetre azt ígéri, hogy 2012-ben 4,4 százalékra szorítja le a költségvetés hiányát. Ehhez viszont újabb drasztikus megszorításokra lesz szükség, ami újabb recesszióba taszíthatja az amúgy is gyengélkedő spanyol gazdaságot. Az 56 éves Rajoy tavaly még arra utasította a PP-t, hogy ne szavazza meg a kormány takarékossági csomagját, amelyet az uniós partnerek nyomására terjesztett a parlament elé. Most összes honfitársa erőfeszítését kérte a gondok leküzdéséhez, és figyelmeztetett, hogy az ország előtt álló feladatok nem könnyűek.
