A magyar kétharmad megkönnyebbült; Orbán „esélyt ad” az EP-nek a „felelős magatartásra”
- Részletek
- Szemle
- 2012. január 18. szerda, 02:53
- Galamus-csoport
José Manuel Barroso kedd délutáni bejelentését követően – hogy ugyanis az Európai Bizottság úgy döntött, „csak” három jogi ügyben indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen: a jegybank függetlenségét érintő szabályozás, a bírói tevékenység felső korhatára és az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályok miatt –, ritka bőbeszédű lett a magyar kétharmad. Közleményeikből sugárzik a megkönnyebbülés, hogy „csak” jogi eljárás indul Magyarország ellen – és az is kiderül belőlük, mi lesz a hivatalos értelmezése itthon az uniós eljárásnak: „Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Így sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel.”
Gyürk András szerint az Európai Parlament esélyt kapott a felelős magatartásra a demokrata Orbántól.
Kovács államtitkár: Gerjesztett politikai tartalom helyett végre a jogi, technikai részletek
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Strasbourgban állt az újságírók elé, hogy elmondja, szerinte az egyes magyar jogszabályokat érintő európai vita a politikai tartalom helyett végre a jogi, technikai részletekről szól majd a folytatásban.
„Tudomásul vesszük az Európai Bizottság döntését, és örülünk, hogy a vita végre arra a szintre kerül, ahová tartozik”, s „a fűtött politikai vita” helyett most már egy olyan, a technikai, jogi részleteket illető vitát lehet folytatni, amellyel az EU által felvetett kérdéseket „a lehető leggyorsabban, a legteljesebben és a legmegnyugtatóbb módon” tudják kezelni, megoldani.
Szerinte bizonyos erők azon munkálkodnak, hogy a jogi és technikai érveket ütköztető vita helyett az Európai Parlamentben és más fórumokon is olyan politikai vitát gerjesszenek, amely „senkinek nem érdeke”. Külföldi újságírók rákérdeztek, hogy ki gerjeszt. Kovács szerint politikai erők gerjesztenek vitát, mert Magyarországon és az EU-ban is húzódik egy politikai választóvonal azok között, akiknek érdeke a politikai vita, illetve akik ehelyett azt mondják, hogy az egész kérdést a jogi, technikai részletek egyeztetésének szintjén kell kezelni.
A kormányszóvivői iroda közleménye szerint „A magyar Kormány tudomásul veszi, hogy a Bizottság kollégiumi ülésén döntés született néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról. Ez lehetőséget ad Magyarország számára, hogy a vitát szakmai alapon, a konkrétumok talajára helyezve folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, a szerződések őrének számító Európai Bizottsággal.
Az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Így sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel. A Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat. Célunk az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjunk, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjunk.
Óvatos derűlátással nyilatkoztak magyar néppárti európai parlamenti (EP-) képviselők kedden arról, hogy az unióban szakmai alapokra kerülhet a magyar jogalkotásról zajló párbeszéd, és demokratikus mederben folyhat le a Magyarországról szóló vita.
Gyürk András, a magyar néppárti delegáció elnöke szerint az Európai Bizottság által bejelentett három kötelezettségszegési eljárás során lehetőség nyílik arra, hogy a felek szakszerűen kifejthessék és összevethessék jogi álláspontjukat. Az pedig, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán megjelenik az EP strasbourgi ülésén, arra ad esélyt, hogy a parlamentben demokratikus mederben folytassák le a Magyarországról szóló vitát. Szerinte ugyanis az, hogy Orbán személyesen fejti ki a véleményét Strasbourgban, az egyfelől a demokratikus elkötelezettség tanúbizonysága, másfelől annak igazolása, hogy a fontosnak ítélt párbeszéd egyik jelentős terepe az EP. Gyürk szerint az „EP esélyt kapott a felelős magatartásra”. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy a vita során folytatódik az általa „indulatos rágalomhadjáratnak” nevezett gyakorlat. Ez azonban szerinte az EU egészének okozna károkat, az unió elleni indulatokat szító szélsőségeknek kedvezne.
Selmeczi Fidesz-szóvivő: valódi érvek „mentén” kell konzultálni
Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő közleménye: „A Fidesz támogatja a kormányt abban, hogy amint az Európai Bizottság közli konkrét megállapításait a magyarországi törvényekkel kapcsolatban, akkor valódi érvek mentén konzultáljon az uniós testülettel.”
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a kötelezettségszegési eljárás az unió bevett gyakorlata, sok esetben alkalmazott megoldás. Harrach Péter a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője szerint óriási különbség van az uniós eljárás és a Magyarország ellenfelei által gerjesztett médiahadjárat között. A hazai balliberális ellenzék és nemzetközi barátaik által folytatott példátlan rágalomhadjárat súlyos károkat okozott hazánknak.
Harrach szerint a magyar kormány nyitott a megegyezésre, érveit világosan ki fogja fejteni, és az esetleges törvénymódosítás nem jelent különösebb nehézséget. Ha pedig bírósági döntés születik a kormány azt tiszteletben fogja tartani.
***
Az Európai Uniónál is lobbizik egy amerikai magyar érdekcsoport
Ugyancsak keddi hír, hogy egy amerikai magyar lobbi levelekkel és faxokkal bombázza José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, Hillary Clinton amerikai külügyminisztert és ugyanígy próbált hatni Jerzy Buzekre, az Európai Parlament előző elnökére a „Magyarország elleni támadás” elhárítására.
A Lipták Béla vezette csoport egyik januári hírlevelében ez a felszólítás szerepel: „Írjanak vagy telefonáljanak” Barroso EU-bizottsági elnöknek, és kérjék, hogy támogassa „az IMF-kölcsön megadását” Magyarországnak. Egy másik hírlevélben arra kérte a magyar lobbi résztvevőit, hogy írjanak a Magyarországgal foglalkozó világlapoknak is. Lipták Béla, 56-os disszidens szerint „a világsajtó egyre inkább észreveszi, hogy a Magyarország elleni támadást nagy részben a nemzetközi pénzintézetek érdekei motiválják és a támadásokhoz az adatokat a magyarországi ellenzék szolgáltatja politikai érdekből”.
Mint korábban hírt adtunk róla, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt – azaz Tőkés László és Toró T Tibor – is kiállt „a nemzeti összetartozás megvallásával és vállalásával” az Európai Unió által bírált Magyarország, a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök mellett.
Tőkés László már a médiatörvény körüli viták idején is úgy gondolta, hogy „a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők az új magyar médiatörvény ürügyén rárontottak saját országukra és nemzetükre”, Tőkés szerint ugyanis „Orbánból a próféta beszél”; Lipták Béla pedig „példátlannak nevezte azt a sietséget, amellyel az új magyar médiatörvényt megítélték és maró sajtóvisszhangban részesítették”; szerinte „a negatív sajtójelentések elhamarkodottak, és hamis képet festenek Magyarországról”.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!