rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 8.

Az EU által kért jogszabályi változásokról
Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára


Bolgár György: - Azt olvasom egy ma délutáni hírben, hogy több újságíró előtt háttértájékoztatót tartott azokról az egyeztetésekről, amelyeket a magyar kormány az Európai Unióval, az Európai Bizottsággal folytat, és itt jelezte, hogy több ponton is elfogadja a magyar kormány a brüsszeli kifogásokat, más ügyekben pedig még egyeztetnek és tárgyalnak. Engem először is az érdekel, hogy miért pont Ön? Nem másra tartoznak ezek a tárgyalások? Vagy lehet, hogy Önre van kiosztva ez a feladat?

Rétvári Bence: - A sajtómegbeszélés tárgya nagyon sok minden volt, elsősorban a tavaszi jogalkotási program, a parlament tervezett menetrendje. És ahogy ebben benne van a horvát uniós csatlakozás megerősítése, ugyanúgy várhatóan benne lesznek az európai uniós tárgyalásokon elfogadott menetrend alapján a különböző törvényeink módosításai is. Így került ez szóba.

- Értem. És Ön már tudja, hogy hány kifogásolt törvényt fognak módosítani ezen az ülésszakon?

- Látjuk a három eljárást, és abból nyilvánvalóan következnek bizonyos törvénymódosítások. Az biztos, hogy a Nemzeti Bankról szóló sarkalatos törvény módosítására sor kerül, nyilvánvalóan törekedni fogunk az ombudsmannal, pontosabban az Adatvédelmi Hivatal vezetőjével kapcsolatos jogszabálynál arra, hogy a függetlenséget – ami szerintünk biztosított a jelenleg elfogadott jogszabály szerint is – az Európai Unió plusz garanciáival még megerősítsük.

- Vagyis akkor azt is módosítani fogják?

- Vannak olyan technikai részek, amit az Unió kér, ami számunkra is egyértelmű volt, de az Unió ehhez képest még plusz garanciákat kért. Kicsit hasonlít a médiatörvény esetére, ahol szintén akár kettőződések is vannak a törvényben azért, hogy az EU által kért garanciák is bekerüljenek. A felmentés körülményeivel kapcsolatban, amiket az Európai Unió többször nyilvánosság előtt is elmondott, ott még inkább garanciákat fogunk beépíteni. Van ott egy úgynevezett kóma klauzula, tehát ha nem képes arra kilencven napig, önhibáján kívül, hogy ellássa az ombudsman vagy az új Adatvédelmi Hivatal vezetője a feladatát, akkor miként kell új vezetőt választani.

- Azért kóma klauzula, mert arra a nem várt esetre gondolnak, ha valaki egészségügyi okok miatt képtelen ellátni a munkakörét.

- Így van. Akár kómába esik, akár mondjuk külföldön ragad vagy ilyesmi történik vele. Ilyenre volt példa már a húszéves magyar demokratikus jogtörténetben, Toller László esetére vagy másra is gondolhatunk. És nem jó, ha közjogi tisztséget nem töltenek be a tisztségviselői. Fontos, hogy az állam működése szempontjából minden tisztség be legyen töltve. Az egyeztetéseink politikai vezetői szinten, szakértői szinten szóban és írásban egyaránt folynak. Tőlünk Répássy Róbert államtitkár úr járt kint Brüsszelben, az illetékes hivatal vezetőjével, az Unión belül a bizottság alatti szervezetrendszerben a főtitkárság vezetőjével tárgyalt. Úgyhogy egyre inkább közel vagyunk a megoldáshoz. Azért is könnyű közel jutni a megoldáshoz, mert a december végi állapothoz képest, amikor komplett törvények visszavonását vetítette előre az Európai Unió, miután megvizsgálta ezeket a törvényeket, lefordította, a szakértőivel átnézette, utána már jól láthatóan kisebb részekre fókuszáltak, csak pár paragrafusra vagy pár intézményre vagy pár irányra a szabályozásban. Így már sokkal könnyebb a megállapodás, mint amilyennek ez december végén tűnt például.

- Mi a helyzet a bírák kötelező nyugdíjba vonulásával? Ez látszott az egyik legsúlyosabb kifogásnak, amit az Európai Bizottság felvetett.

- Itt nagyon hosszú tárgyalások zajlottak, amelyeknél a magyar bíróság szervezetrendszerével, különböző garanciákkal kapcsolatos véleményeket mondtunk az Európai Uniónak, az Európai Bizottságnak. Most még nem fogom tudni megmondani Önnek, hogy pontosan mi lesz a megoldás iránya, de azt mindenképpen el tudom mondani, hogy hasonló esetek zajlottak már az Európai Unióban. Most is van hétszáz kötelezettségszegési eljárás különböző EU tagállamok ellen, Németországgal szemben is pontosan ilyen, nyugdíjazás kapcsán köztisztviselőknél vagy fogorvosoknál felmerült hasonló eljárások zajlottak. Ebből azt a két irányt láthatjuk – de nyilvánvalóan majd kialakul a végleges –, hogy ha a hivatalos levelezés megtörténik az Unióval, és a menetrendben megállapodunk, akár az intézkedés, a nyugdíjazás bevezetése történhet több ütemben, akár egyedi kivételekre kerülhet sor. A magyar közjogi rendszerben például a kormánytisztviselőknél, köztisztviselőknél azt alkalmazzuk, ami egyébként Németországban is így van, hogy ha elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor mindenkit nyugdíjazunk. De abban az esetben, ha ő is kéri és az intézménynek is ez az érdeke – Németországban úgy fogalmaznak, hogy ez a közérdek –, akkor közérdekből és egyéni kérelemre valaki még két-három évig például tovább foglalkoztatható. Ezek azok a korábbi európai uniós példák, ha tetszik precedensek, amelyek nyomán Magyarország is meg tud állapodni az Unióval. De az egyértelmű, hogy az Alaptörvény módosítására nem kerül sor, hiszen magát azt, hogy Magyarország megszabhatja ezt a nyugdíjkorhatárt, senki sem vitatja Magyarországtól. Ez egy nyugdíjintézkedés, és a nyugdíj tagállami hatáskör ilyen szempontból.

- De ezt az Alaptörvény alatti, de konkrétabb törvényben mégiscsak szabályozni lehet úgy, hogy ki lehessen bújni a kötelező hatvankét éves kori nyugdíjba vonulás alól a bíráknak?

- Előbb-utóbb az, hogy ők az általános nyugdíjkorhatár szerint vonulnak nyugdíjba, mindenképpen megtörténik és megtörténhet Magyarországon, hiszen ha az Európai Unió megengedi azt Németországnak, hogy mondjuk hatvannyolc évesen vagy az öregségi nyugdíjkorhatárnál – ami náluk most hatvanöt év, és ez úgy tíz-tizenöt év alatt felemelkedik hatvanhét évre – minden fogorvost elküldjön, hogy a köztisztviselőket is nyugdíjazza, akkor Magyarország is megteheti ezt. Csupán a bevezetéssel és az egyedi kivételekkel kapcsolatban merült fel korábbi uniós esetekben ilyesfajta átmeneti vagy különleges rendelkezés. Minden bizonnyal a magyar tárgyalásoknak is ez lehet az egyik végkimenetele. De hogy pontosan mi lesz, azt nem tudom és nem is akarnám megmondani. Az akkor derül ki, ha Magyarország és az Unió tárgyalásai lezárulnak. Sok egyéb kérdésről is folyik még ezek mellett a megoldásról tárgyalás.

- De nem az a fő probléma az Unió szerint, hogy ez a hatvankét éves nyugdíjkorhatár csak a bírákra vonatkozik? Az összes többi köztisztviselő esetében nem küldik el őket vagy nem küldték volna el eddig automatikusan. Csak a bírákat?

- A bírák mellett az Alaptörvény a közjegyzőkre, az ügyészekre is előírja ezt. Előrevetítettük a közjegyzőkre és elővetítjük a bírósági végrehajtókra és így van a kormánytisztviselőkre is, azzal a különbséggel, hogy egyedi méltánylás, egyedi kivétel lehetséges.

- És ha jól értettem, azt mondja, hogy akkor ezt a szabályozást lehetne átvezetni a bírákra is.

- Ez lehetne az egyik megoldás, igen. A javaslat ez, vagy a fokozatosság elve. De mindenképpen megmaradhat az alap. Az Unió aggodalmai főleg arra vonatkoztak, hogy teljes nyugdíjat kapnak-e bírák akkor, ha ők nem hetven, hanem hatvankettő vagy folyamatosan hatvanöt évesen, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor mennek el nyugdíjba. De mi elmondtuk, hogy természetesen, hiszen a bírák előtte titkárként, fogalmazóként tevékenykedhetnek, sok bíró más pályáról, közigazgatásból megy át, ügyvédből, ügyészből lesz bíróvá. Tehát a szükséges biztosított idő a nyugdíj megszerzéséhez megvan. Ilyesfajta aggodalom nem lehet. Kellő számú titkár van a bíróságokon, hogy tudjuk pótolni őket. Az is fontos adat szerintem, hogy a bírók, akik ebben a félévben mennének nyugdíjba, az öregségi nyugdíjkorhatár fölött vannak már, a korábbi évben betöltötték, és nyolcvan százalékuk egyébként is kérte már a nyugdíj megállapítását. Tehát ők már nyugdíjasok is és bírók is. Nyolcvan százalékuk, öt bíróból négy kérte már a nyugdíjazását, a nyugdíja megállapítását, csak mellette még pár évig dolgoznak.

- És ezt engedni fogják ezután?

- Ha megvalósul az a szabályozás, amit mi most elfogadtunk, akkor természetesen nem, mert a kettő kizárja egymást. Utána ez a brüsszeli tárgyalások kérdése, hogy hogyan valósul meg. De ez a tárgyalások függvénye. Jól látható – ha a bírósági statisztikákat megnézzük –, hogy most is csak két-három évvel dolgozik a bírók többsége többet, mint a hatvankét éves nyugdíjkorhatár. A többségük már hatvanöt fölött önmagától is nyugdíjba vonul.

- Akkor nyugodtan hagyhatták volna őket békében, nem?

- Nem hiszem, itt egy nagyon hosszú nyugdíjkorhatár-emelésről van szó. És mi nem a bírókra hoztuk ezt a szabályt, hanem mindenkire. Ugyanúgy megszüntettük a miniszterelnök nyugdíjprivilégiumát, megszüntettük a politikusokét, polgármesterekét.

- De nem kötelező egy miniszterelnöknek hatvankét éves korában nyugdíjba mennie.

- Viszont mindenfajta nyugdíjelőjoga megszűnik, ami korábban létezett, akár polgármesterként, akár másként. Elég nagy konfliktusaink voltak, akár a tűzoltókra gondolva vagy a rendőrökre, hogy mindenki ugyanabban az időtartamban menjen nyugdíjba. Az pedig, hogy aki közhatalmat gyakorol, annál az állam ezt elő is írja, hogy kötelező nyugdíjba vonulnia – mondjuk a köztisztviselőknél, akik határozatokat szövegeznek, amelyek másokra nézve kötelező erővel bírnak –, ez az állam egy elismert érdeke, ezt az európai uniós joggyakorlat is elismeri.

- Még mindig akkor ennél maradva, ha már behozta a miniszterelnököt, azért a kormány több tagja túl van a hatvankét éven. Nem?

- Így van.

- Nem gyakorolhatják a hivatásukat? Gyakorolhatják.

- Gyakorolhatják, de azért más egy határozatlan időre kinevezett bíró helyzete, mint egy négyéves ciklusra vagy általában még rövidebb időre szegődő állami vezetőé.

- Vagy húsz évre bebetonozva. Olyat is hallottunk már. Lehet, hogy politikai beszédben, de a szándék meg volt. Nem?

- Mire gondol a húsz év alatt?

- Egy kereszténydemokrata párttársára, Mikola Istvánra. De mondom, az egy kampánybeszéd volt.

- Ja, értem.

- Csak azt akarom mondani, hogy négy évre persze, az sem biztos, hogy négy évet kitölt egy miniszter, de akár nyolc évig is ott maradhat. Függetlenül attól, hogy hatvankét éves vagy hetven.

- Más egy politikai vezető, egy tisztségviselő és más egy határozatlan időre kinevezett bíró helyzete. Egy bíró elmozdíthatatlan, egy politikai vezető, én is mint államtitkár, holnaptól felmenthető vagyok vagy akár a mai naptól. Teljesen más a státuszunk. Egy bíró függetlenségét pont a határozatlan idejű kinevezése garantálja.

- És az alkotmánybírákra miért nem vonatkozott ez?

- Azért nem vonatkozik, mert az alkotmánybírósági törvény egy nagyobb, több évtizedes gyakorlatot ír elő az alkotmánybíróvá válás feltételeként. Éppen ezért ott negyvenöt év alatt nem is lehet szinte senki alkotmánybíró. Míg a bíróknál az alsó korhatár harminc év, ezt is megszabtuk. Itt harminc évtől az öregségi nyugdíjig, hatvankettő-hatvanöt évig lehet betölteni a normál bírósági, bírói munkakört, míg az alkotmánybíróknál ez magasabban kezdődik, negyvenöt év környékén. A kellő gyakorlat előírása miatt. Ezért az alkotmánybírók hetvenéves korukig tölthetik be ezt a tisztségüket.

- Nem mintha nem tudtak volna változtatni a több évtizedes alkotmánybírósági gyakorlaton az elmúlt egy évben.

- Mire gondol?

- Több dolgon is változtattak, de ebben ezek szerint nem tartották szükségesnek.

- Nem, itt azért figyelembe kell venni azt, hogy nyilván idősebbek azok, akik alkotmánybíróvá szegődnek, úgyhogy ezért itt szűkebb a mezsgye, tehát kevesebb az az életkor, időtartam, amíg valaki alkotmánybíró lehet, mint sima bírósági bíró. Csak magasabban kezdődik jóval, tizenöt évvel legalább. Ha reálisan nézzük, hogy valaki harmincéves kora környékén kerül oda, hogy bírói kinevezést kap, ami előtt fogalmazó vagy titkár volt, és hatvankettő-hatvanöt éves koráig ezt elláthatja. De ha valaki alkotmánybíró szeretne lenni, akkor neki sokkal többet kell előtte dolgoznia másként, vagy tudományosan publikálni vagy más területen tevékenykedni. Ezért nem változtattunk ezen.

- Értem.

- Ennek a kettőnek ugyanaz a logikája, lehet, hogy elsőre nem nyilvánvaló, de most igyekeztem elmondani, hogy ezért. Ahol magasabb a belépési küszöb, ott magasabb a kilépési küszöb.

- Hogy állnak azzal a brüsszeli kifogással, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének gyakorlatilag teljhatalma van, ami a bírói szervezet irányítását illeti?

- Először is a kötelezettségszegési eljárásoknak nem része az Országos Bírósági Hivatal vezetője. Ez ettől külön választandó.

- De a kifogás létezik, csak nem kötelezettségszegési eljárásban.

- Így van, csak fontos, hogy nincs benne egy ilyen európai uniós eljárásban, csupán tájékoztatáskérési fázisban van, és mi nyilvánvalóan tájékoztatjuk is az Európai Uniót, hogy egyáltalán nem korlátlan az ilyesfajta jogköre az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének. Hiszen teszem azt például a bírók kinevezésekor az adott bíróságon összeülő bírósági bírói tanács az, aki besorolja az egyes pályázatokat. Ilyen pályázati eljárás keretében, mint ami korábban volt, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az első háromból választhat egyáltalán. És ha a második vagy harmadik helyre sorolt személyt választja, akkor az Országos Bírói Tanácsnak meg kell indokolnia a következő ülésen, hogy miért tért el az adott helyi bíróság sorolásától, és miért nem az első helyen lévőt, hanem a második vagy harmadik helyen levőt választotta. De ettől függetlenül a negyedik, ötödik és sokadik hely közül az arra a helyre sorolt helyi bíróságon arra a helyre sorolt bírók közül ő már nem is választhat. Itt azért egy szakmai előszűrőn, a helyi bizottságon megy át ez az ügy, és ha ő bármiben eltér ettől, akkor indokolási kötelezettsége van.

- Nem kötelezettségszegési eljárások sorába tartozik, de csak magunk között kérdezem és maradjon is kettőnk között így csendben, hogy a Klubrádió szóba kerül az Unióval folytatott egyeztetéseken? A frekvenciaügyünk?

- Ha már így magunk között beszélünk, akkor elmondom, hogy én a médiával kapcsolatos levelezést nem olvastam, nem tudom, én csak az igazságszolgáltatással kapcsolatosról tudok beszélni. A kötelezettségszegési eljárásoknak nem része, az igazságüggyel kapcsolatos levelezésnek nem része, de itt a médiahatóság, ami a kormányzattól független és a parlamentnek alárendelt hatóság az, amely igazából levelező partnere a brüsszeli biztosasszonynak. Ők hivatottak egymással levelezést folytatni. Mi szinte csak továbbítunk.

- Az Ön főnökét, Navracsics Tibort nem keresték meg ebben az ügyben?

- Brüsszeli tárgyalásai során nyilvánvalóan nagyon sok mindenkivel találkozott és sok bizottsági ülésen vett részt, ahol ez is szóba került. Mindenhol elmondta, hogy Magyarországon egy független hatóság az, amelyik frekvenciaügyekben döntést hozhat. Ennek a független hatóságnak a működésére a magyar kormánynak semmifajta befolyása nincs. A törvények ezt nem engedik meg.

- Még egy dolgot, ha megenged, nem tudom, hogy ez Önre tartozik-e vagy sem, de múlt csütörtökön a Tudományos Akadémia elnöke elküldte állásfoglalását az Országgyűlés Emberi jogi kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának az egyházi elismerésre kérelmet beadó harminckét felekezet ügyében. Azóta nem lehet tudni erről semmit. Hogy az akadémiai bizottság megvizsgálta-e ezeket a kérelmeket, hogy ezek valóban vallási tevékenységet végeznek-e és alkalmasak-e egyháznak, van-e hitvallásuk, rítusuk stb. vagy nem végezte el és visszaadta a megbízást? Tud erről valamit?

- Erről a kérdésről szerintem mindenki hamarosan értesülni fog, hiszen e hét péntekén az Emberi jogi bizottság, amely vallásügyekben is illetékes, a parlamentben bizottsági ülést fog tartani, ahol meg fogja hallgatni az MTA küldöttét is. Aki ott majd hivatalosan ismerteti ezt az álláspontot.

- De Ön már tudja ezek szerint, úgy érzem a szavaiból.

- Nagyon gyorsan fog lezajlani ennek a vitája, hiszen a hétfői napon már az egyházi törvény általános vitája lesz a parlamentben, éppen ezért napirendre fog kerülni, kedden döntünk a részletes vitára bocsátásról.

- Akár állást foglalt az akadémiai bizottság, akár nem?

- Kötelezettségünk a végül elfogadott egyházi törvény szerint, hogy két hónapon belül a korábban benyújtott szűk háromtucatnyi kérvényt a parlament bizottsága megvizsgálja, és ebben az országgyűlés döntést hozzon. Ezt a határidőt magunknak szabtuk, hogy ezeket a felekezeteket nézzük át, akik korábban egyházi státusszal rendelkeztek, kérvényezték ismételten az egyházi státuszukat bizonyos határidőn belül, vizsgáljuk meg, hogy valóban megkaphatják-e vagy sem. Ezt a bizottság a pénteki ülésén meg fogja ezt vitatni a parlamentben, és utána hétfőn már az általános vitára kerül sor.




Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!