Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 14.
- Részletek
- 2012. február 16. csütörtök, 03:41
- Megbeszéljük
Visszatér a politikába
Kuncze Gábor, az egykori SZDSZ elnöke
Bolgár György: - Kedves Gábor, tudod te mit akarsz? Itt a Klubrádióban szeretnél világhírű műsorvezető lenni vagy a politikába akarsz visszamenni?
Kuncze Gábor: - Egyrészt a világhírű műsorvezetők mások, korábban kezdték a pályájukat, régebb óta vannak rajta és jól is csinálják. Az nem én vagyok.
- Jól csinálod, amit csinálsz. Úgyhogy innét folytasd.
- De akkor itt tegyük le, mert ilyen szép vége már nem tud lenni a beszélgetésünknek.
- Szóval azt mondod, hogy igen, ez szép, jó, de…
- Egyre többen kapacitáltak, de ez tényleg úgy néz ki, hogy ha az utcán végigmegyek, megállítanak, hogy miért nem csinálok valamit, miért nem vagyok aktívabb. És van ez a Szabadelvű Polgári Egyesület, amelyik tagjai szintén ugyanezt tették. Ezért aztán nemrégiben úgy döntöttünk, hogy átveszem a vezetését. Ennek az egyesületnek volt tegnap egy összejövetele, ahonnan nem mondom, hogy kiszivárgott, de szándékaink nem voltak arról, hogy most a nyilvánosság elé álljunk. Mindenesetre kiment a hír, hogy van egy ilyen. Ehhez aztán a Heti Válasz kerekített egy történetet, bevallom, a saját politikai céljaimnak megfelelően. Aztán én meg most itt beszélgetek mindenkivel, most például veled.
- Nem véletlen, mert azért Kuncze Gábor neve jelent valamit, méghozzá jót, és sokan valóban biztos az utcán is, meg máshol is, akik nem találkoznak veled, fájlalják, hogy otthagytad a politikát, még ha szeretik is a klubrádiós műsoraidat. De te mit vársz a politikától? Hiszen benne voltál húsz évig, és te hagytad ott, mint akinek elege lett az egészből.
- 2006 őszén jelentettem be, hogy kiszállok, és egyébként ezt is tettem. Azt gondoltam akkor, hogy az adott körülmények között egyrészt nem nagyon tudom már befolyásolni a folyamatokat, másrészt pedig az SZDSZ-en belül nagyon sokan bontogatták a szárnyaikat, és én úgy gondoltam, hogy lehetővé teszem számukra, hogy kibontakoztathassák a tehetségüket. Ezért vonultam akkor a háttérbe. Azóta eltelt több mint öt év, most pedig különböző benyomások alapján úgy ítélem meg, hogy talán számíthat valamit a véleményem. Tényleg nagyon sokan vannak, akik úgy látják, hogy nem jó az, ami jelenleg van az országban. Azon belül vannak nagyon sokan szabadelvűek, liberálisok. Sokkal jobban szeretnék, ha inkább hasonlítanánk az európai demokráciákra. Annak idején, amikor én az európai uniós csatlakozás mellett érveltem, azt mondtam, hogy jó lenne, ha az értékeinkkel gazdagítanánk Európát és még jobb lenne, ha az európai értékek jobban érvényesülnének Magyarországon. Most úgy látom, hogy mindkét tekintetben ellentétes irányba megyünk, és ezt sokan ugyanígy gondolják. Ők azok, akik egyúttal azt is érzik, hogy most nincs politikai képviseletük, nincs aki megszólaljon a nevükben és nyilván ezért kapacitáltak engem sokan, hogy legyek aktívabb. És én most nem tértem ki a felkérés elől.
- Most ha nem is szembe, de fülbe foglak dicsérni. Kuncze Gábor sokak számára azt jelentette, hogy egy olyan politikus, akinek vannak szabad elvei és ki ne szeretne szabad lenni. De nem dogmatikus, vagyis nem arról beszél, hogy szabadság mindenekfölött a többi meg nem számít, hanem tudja, hogy mi kell az átlagembernek, tudja, hogy a szabadságon kívül még számos más létfeltétel is hiányozna, és ezeket is meg kell teremteni. Olyan ember, aki képes szót érteni tőle balra és jobbra állókkal. Vagyis egy realista, pragmatikus politikus, és ilyenből kevés van. Ráadásul még tisztességesnek is tartanak sokan. Tehát rendkívül sok alapja van annak, hogy te visszatérhess a politikai életbe. De közben mégiscsak azt látjuk, hogy a régi politikusoknak – kivéve a Fidesz vezetőit – nem sok babér terem mostanában. Látsz esélyt arra, hogy ezzel a Kuncze névvel meg az SZDSZ-es múlttal esélyes legyél arra, hogy tömegeket nyerj meg magadnak vagy a politikádnak?
- Először is, ami az SZDSZ-es múltamat illeti, azt vállalom. Annak nagyon sok szép időszaka volt és ráadásul nagyon sikeres időszakai is voltak. Az egy más kérdés, hogy mi lett a vége, de azzal most inkább ne foglalkozzunk. Másrészt azt is gondolom, hogy azért az, hogy öt alkalommal nyertem meg a választókörzetet, jelent egyfajta bizalmat az emberek részéről. Ilyenkor azt szokás mondani, hogy persze, mert visszaléptek a szocialisták. Ez a két utolsó választáson igaz volt, előttük 1994-ben meg a Fideszesek léptek vissza. 1990-ben meg összefogott a Fidesz és az MSZP és így tovább és így tovább. De ez is jelent egyfajta bizalmat. Egyébként pedig soha nem tudom meg, hogy az a bizalom, ami úgy tűnik, hogy árad felém, milyen erőteljes, ha nem teszek egy kísérletet arra, hogy megpróbáljam valamilyen módon összefogni azokat az embereket, akik szeretnék, ha csinálnék valamit.
- És egy egyesület vajon alkalmas-e erre? Mert sok egyesület létezik, és látjuk, tudjuk, érezzük, hogy csak akkor lehet belőlük valami, ha egy döntő pillanatban párttá alakulnak. Mert csak a párt képes megmozgatni tömegeket fizikailag is meg a fantáziájukat is.
- Most jól előre szaladtunk, mert nem tudhatjuk, hogy mi lesz. Azért ha körbenéz az ember, akkor egyrészt azt látja, hogy a parlamentben lévő ellenzéki pártok nem nagyon tudtak profitálni a Fidesz bénáskodásából és a Fidesz támogatásának csökkenéséből. Másrészt meg látjuk, hogy a civil szféra egyre erőteljesebben mutatja magát. Ők viszont valahogy egyelőre képtelenek beállni egy irányba, még a kapcsolatot se nagyon vették fel egymással, csak ilyen érintőleges kapcsolatfelvételek vannak. Én meg azt gondolom, hogy ha nem fognak össze egymással, akik kormányt akarnak váltani a következő választáson – legyenek pártok vagy civil szervezetek –, akkor az nem fog sikerülni. Ha ez az összefogás nem jön létre, és nem teremtődnek meg a kormányváltás feltételei, akkor például engem különösebben már nem is érdekel a dolog. Mert én azt látom, hogy kevés arról beszélni folyamatosan, hogy nem tetszik, ami ma történik az országban, ha eközben mindenki azzal van elfoglalva, hogy a saját maga vagy a pártja részére hogy tud minél előnyösebb pozíciót kiküzdeni. Hozzáteszem, hogy ez egy politikustól vagy egy párttól egyébként nem elvetendő, csak nem adekvát a mai magyar helyzetre. Szóval, ha ez így marad, akkor Orbán Viktor marad a miniszterelnök, és akkor a szerint fogjuk élni az életünket. Én most látok azonban egy másfajta esélyt, az összefogást, és ha ezt így gondolom, akkor abban nem kell feltétlenül pártként részt venni, részt lehet venni akár egyesületként is vagy bármilyen civil szerveződésként. A lényeg azon van, hogy akik azt szeretnék, hogy másként menjenek a dolgok, álljanak össze egymással.
- Ezt akkor technikailag úgy kell érteni, hogy te el tudsz képzelni a következő választások előtt egy olyan demokratikus szövetséget, amelyik majd kiállítja a jelöltjeit, megállapodik valamilyen alapvető programban, de ennek a szövetségnek nem feltétlenül csak pártok lennének a tagjai, hanem adott esetben egyesületek is. Köztük akár ez a Szabadelvű Polgári Egyesület is, és ily módon részeivé válnának a politikának, akár a parlamentnek, sőt reményeink szerint egy kormánynak is, de ehhez nem kell párttá alakulniuk, mert a helyük, szerepük egy szövetségben más lesz.
- Igen, bár nagyon előre szaladtunk, mondom még egyszer. De azt tudni kell, hogy választáson pártok indulhatnak, vagyis ha összeáll ez a szövetség, akkor azt választási pártként be kell jegyezni. És egyébként pedig azon belül, hogy kinek milyen szerepe van, milyen arányban tudnak részt venni, utána ha esetleg a parlamentbe bejutnak, sőt netán kormányzati pozícióba kerülnek, hogy osztják fel egymás között, hogy szétülnek-e frakciókra, ezek már mind későbbi lépések. Azonban az első lépésnek az összefogásnak kell lennie. Anélkül ugyanis a dolog nem fog menni. Látom, hogy ez nagyon nagy önmérsékletet és önkorlátozást igényel minden párt, szervezet és minden politikus részéről vagy jövőbeni politikus részéről. Hogy aztán lesz-e bennük ennyi belátás, és képesek lesznek-e erre az önkorlátozásra, ennek kell eldőlnie a következő két hétben.
- De ahogy te mondtad eddig a kérdéseimre, túlságosan előre szaladtunk. Mit fog csinálni a Szabadelvű Polgári Egyesület holnap? Vagy a jövő héten? Mi az, amit mind meg fogtok tudni vagy mi az, amit egyáltalán akartok, tartotok beszélgetéseket, fórumokat vagy hogyan fogtok politizálni, hogy tudjanak rólatok?
- Az egyesületnek van egy honlapja, a www.szabadpolgar.hu, ott rajta van egyrészt az a szabadelvű nyilatkozat, ami tükrözi a világképünket. Megjelennek benne az elveink és céljaink. Aki tehát csatlakozni akar, az a honlapon keresztül meg tudja tenni. Nem akartunk még a nyilvánosság elé állni, mert azt döntöttük el tegnap, hogy erősítjük a szervezetet, egyelőre a kapcsolatrendszereken keresztül. De ha már a Heti Válasz volt olyan kedves és ekkora sajtót biztosított az egyesület számára, akkor ez nyilván új helyzetet teremt. Most elsősorban a növekedés, megerősödés a cél. Természetesen már a hír alapján is történtek különböző kapcsolatkeresések és felvételek az egyesület és más civil szervezetek között.
- Látod, akinek ilyen ellenfelei vannak, azoknak barátokra sincs szüksége. Nem?
- Igen, az jó, amikor az ellenfél akkorát ad, hogy belöki az embert a barátai karjai közé. Ez jó megoldás, innentől kezdve minden lehetséges, mert lehetséges egy nagyobb jelenlét a nyilvánosságban, nyilván véleményt fogunk mondani különböző vitás kérdésekről. És hozzáteszem rögtön, hogy miután nem gondolom, hogy abból kell állnia a politikának, hogy mindig megmondom, mi nem tetszik, meg mit ne csináljanak, nyilván elő fogunk állni javaslatokkal is, hogy különböző ügyekben szerintünk mit kellene csinálni. Aztán a későbbiekben, hogy ez hova fut ki, azt meg majd meglátjuk.
- De ugye ez nem jelenti azt, mármint hogy szabadelvű polgári egyesületi elnök lett belőled, hogy abbahagyod a rádiózást?
- Nem, én azt gondolom, hogy a kettő összefér egymással, viszont biztos vagyok benne, hogy a rádiót azonnal támadások fogják érni. De be kell látni, hogy az ember attól, hogy ilyen-olyan társadalmi szerepeket vállal, még végezhet egyéb munkákat is, mert ha valaki egyesületben elnök, attól lehet még mérnök meg lehet közgazdász, akkor miért ne lehetne például műsorvezető is egy rádióban.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!