Hogyan kell felsőfokon hazudni?
- Részletek
- Lendvai L. Ferenc
- 2012. április 17. kedd, 05:05
Amikor a Népszabadság Online szó szerint és kommentár nélkül leközölte a Washington Post interjúját a magyar miniszterelnökkel (melyet a Galamus is ismertetett), úgy vélte, az önmagáért beszél. Bizonyos értelemben igen, én most mégis strapálom kicsit magamat egyes kiemelt tételek kommentálásával. A mellébeszélések tömkelegét azonban inkább mellőzöm. Tehát:
*
„Az Alkotmányban […] benne van, hogy senki sem gyakorolhatja egyedül a hatalmat. […] Az Alkotmány nem teszi lehetővé, hogy a hatalom bármilyen formában koncentrálódjon.”
Az alkotmány valóban nem teszi lehetővé, hogy egyetlen ember legyen államelnök, miniszterelnök, országgyűlési elnök és a bírói hatóság elnöke egyszerre. Egy szűk kör tagjai viszont – formailag – alkotmányosan kontrollálhatják mindhárom hatalmi ágat, s ez állítólag természetes, hiszen:
„Ugyanazon az egyetemen végeztünk, és ugyanabban az antikommunista mozgalomban tevékenykedtünk.”
Értsd: mindnyájan annak a bandának vagyunk a tagjai, amelynek én vagyok a főnöke.
*
„Még ezzel a kétharmaddal sem tehet meg bármit a párt. […] Bármilyen törvényt elfogadhatunk, amilyet csak szeretnénk: ezt nem tiltja az Alkotmány.”
Szóval nem tehetnek meg bármit, csak amit szeretnének.
*
„Magyarország volt az egyetlen közép-európai ország, ahol nem született új alkotmány a kommunista rezsim bukása után. […] Amikor átírtuk, akkor úgy döntöttünk, hogy csak ideiglenes lesz. […] Ugyan részt vettem a munkában, de a kommunisták is.”
Született új alkotmány, csak nem adtak neki új sorszámot. Ideiglenesnek tekintették, de bevált. És az akkori kommunisták – akik közül némelyek ma a tanácsadói – mivel akadályozták annakidején a kibontakozását?
*
„Volt egy bizottság, ahová az ellenzéket is meghívtuk.”
Mármint az új „alaptörvény” kidolgozásához – csak éppen olyan föltételekkel, hogy teljesen értelmetlen lett volna ott lenniük.
*
„Magyarországon mindenféle foglalkozásban 62 év a nyugdíjkorhatár.”
Igen, 62 évesen lehet nyugdíjba menni. De nem kötelező.
„Ez a kérdés, hogy [professzorok esetében] levigyük a korhatárt, vagy ne. Nem vagyok az ellen, hogy ezt megváltoztassuk, de nagyon sok professzor tiltakozna.”
Nem kételkedem benne, hogy a miniszterelnök úr szívesen kirúgna egy csomó – mint legutóbb is megmutatkozott, folyton okvetetlenkedő – professzort.
*
„Most úgy döntöttünk, hogy ne a pártokat reprezentálja a Médiatanács, hanem csak azok kerüljenek be, akiket a Parlament megszavaz.”
Igen, a kétharmados parlamenti többség. Ezt hívják úgy (Tocqueville nyomán), hogy a többség zsarnoksága.
*
„Szóval menjenek oda a [magántévé-]tulajdonosokhoz, és kérdezzék meg tőlük, hogy miért nem adnak elég szólásszabadságot.”
Egyúttal kérdezzék meg azt is, hogy kitől kapják a működési engedélyüket, és miféle financiális föltételekkel.
*
„Veszítettek egy pályázaton [a Klubrádió munkatársai].”
Amely pályázatot eleve úgy írt ki a hatóság, hogy veszítsenek.
*
„Nem tudjuk, mik a feltételek [az IMF-hitelhez].”
Dehogynem. Csak éppen ki akarnak bújni alóluk, s azért taktikáznak, hogy a várható kudarc esetén majd nacionalista propagandát űzhessenek. Még emlékszem gyerekkoromból, hogy a Marshall-segély (bizony, politikai) föltételei ellen a kommunisták azzal kampányoltak: az ország függetlensége nem eladó.
Eternity – flickr/catechism
„Nem csökkentettük az egyházak számát. […] Ez arról szól, ki kap pénzt, és ki nem. Ha valaki állami támogatást szeretne, bizonyos kritériumoknak meg kell felelnie.”
Az egyházak számát igenis csökkentették, épp azért, hogy csak azok kaphassanak pénzt, akik a kormány kegyeltjei – ezek körét pedig önkényesen szabták meg. Ha valaki állami támogatást szeretne, nyújtson be pályázatot, akár egyház, akár nem.
*
„Keresztény ország vagyunk. Ez történelmi tény.”
Valóban történelmi. Ugyanis a múltra vonatkozik.
*
„Amikor hatalomra kerültünk, Magyarország bajban volt, mert voltak paramilitáris szervezetek. Betiltottam őket.”
Hát nem ő, hanem a bíróság, és nem is az ő kormánya, hanem egy másik idején.
*
„Hogy kilábaljunk a válságból, válságadókat kezdeményeztünk, mert bevételre volt szükségünk.”
Úgy bizony. Semmi más indok nem volt ugyanis rá.
*
„Virágzunk. Épp két napja nyitottam meg egy Mercedes-gyárat[…]”
Amelynek létrejötte egy előző kormány érdeme, s amely eddig még nem menekült el.
*
„Van bárki is tőlem jobbra?”
Szerintem nincs.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
