Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. február 21.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. február 23. szombat, 04:20
- Megbeszéljük
Az egyetemi listák adatkezelése
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Szabadság Hatóság elnöke
Bolgár György: - Napok óta figyel az ország erre a HÖK-ös ügyre. A Hallgatói Önkormányzat az Elte BTK-n, a bölcsésztudományi karon, mint kiderült, éveken át listázott hallgatókat, mégpedig világnézeti, pártszimpátia, felekezeti háttér, származási alapon és hasonló alapokon. Ez enyhén szólva aggályos és kicsit keményebben szólva felháborító. A kérdés az, hogy indít-e eljárást a Nemzeti Adatvédelmi és Információ Szabadság Hatóság az ügyben?
Péterfalvi Attila: - Külön eljárást nem indítunk, mert tegnap és tegnapelőtt is kiadtam egy közleményt, ami tulajdonképpen vélelmezi a jogsértést, ha ez tényleg igaz. Hiszen először csak hallani lehetett róla, hogy van ilyen lista, majd az interneten is megjelent, tetézve a jogellenességet a lakcím és egyéb adatokkal. Tehát ez egy olyan súlyos jogsértés, hogy azonnali közleményt adtam ki, és az információim szerint a nyomozóhatóság nyomozást fog indítani az ügyben. Ebben az esetben már az én kompetenciám kevésbé fontos, hiszen a nyomozóhatóság saját maga állapítja meg a jogsértést, és itt egy elég súlyos jogellenességről van szó, hiszen nemcsak úgynevezett egyszerű személyes adatok, hanem különleges adatok is felmerülnek. Világnézeti adatok, vallási adatok, származási adatok, szexuális orientáció. Mindegyik különleges adat, és ez a bűncselekmény minősített esetét is megvalósíthatja, és a nyomozó hatóság nem az adatvédelmi hatóság tényállását veszi alapul, hanem saját maga hozza meg a tényállást és értékeli a dolgokat.
- Értem. Tehát azt akarja mondani, hogy nincs szükség arra, hogy itt a hatóság lépjen, illetve kétszer kifejtette a nagyon határozottan elítélő véleményét erről közlemény formájában, de miután az események felgyorsultak és ez rendőrségen van már, ezért a hatóságnak itt tulajdonképpen nincs tennivalója. Adott valamiféle elvi iránymutatást, hogy ez milyen törvényhelyeket sért és milyen súlyos jogsértésnek látszik, de itt ennek a külön eljárásnak nem volna értelme?
- Igen. Az én közleményeim jogszabályhelyekre hivatkozva vélelmezik a tényállást. Tehát amennyiben ezek tényleg valós listák, akkor nyilvánvalóan alkalmazni lehet ezeket a paragrafusokat, illetőleg azt is meg kell hogy mondjam, hogy ha nem valósak az adatok, most ha humorosra akarnám fogni, akkor mondjuk ha valakiről azt mondták, hogy nagyon jó nő és kiderül, hogy mégsem olyan jó csaj, akkor ez ebből a szempontból is jogsértés, mert az is adat az érintett vonatkozásában.
- Mi itt a normális eljárás, mi az igazságszolgáltatás normális menete? Feljelentést tesz mondjuk az egyetem vezetése és feljelentést tesznek a listán megjelölt személyek, hallgatók?
- Az egyetem már feljelentést tett, gyakorlatilag az én közleményeim is eljutottak oda, hiszen elküldtem levél formájában mellékletként az országos rendőrfőkapitánynak, az érintettek is fontolgatnak feljelentést, de maga a nyomozó hatóság is indíthat hivatalból eljárást. Hiszen nem kizárólag magánvádas a visszaélés személyes adattal.
- Ez az az eset volna, amikor például a rendőrség vagy az ügyészség elindíthatna hivatalból is egy eljárást, nem kellett volna feltétlenül megvárnia, de itt most mindenki nagyon gyorsan lépett, nem kellett volna az egyetemet megvárnia azzal, hogy feljelentést tegyen?
- Igen, gyakorlatilag egy napról van szó. És az is fontos még, hogy az egyetem is folytat egy vizsgálatot. Nyilván az egyetemen rendelkezésre állnak, de ez mind találgatás még most, nem tudjuk, hogy egyáltalán hol vannak azok a szerverek, amelyeken ezek a nyilvántartások szerepelnek. Tehát itt nyilván ezeket informatikusoknak is meg kell nézni.
- Azt is meg lehet állapítaniuk, hogy ki nyúlt bele, ha belenyúlt, vagy kik voltak azok, akik belenyúltak. Ez nagyjából követhető és igazolható lesz, ugye?
- Igen. Viszont egy nagyon fontos dolgot ki kéne emelni ennek kapcsán is. Azt gondolom, hogy nagyon sokan felelőtlenül mindenféle adatot megosztanak magukról a közösségi portálokon. Ez persze nem menti a jogellenességet és a felelősségét azoknak, akik ezeket összehordják adatbázisba. De ennek kapcsán is feltehetjük nyugodtan a kérdést, hogy vajon az állampolgárok, és itt főleg a fiatalokra gondolok, tényleg tudatos internethasználók? Tudják azt, hogy ezeket az adatokat le lehet onnét venni és önálló életet tudnak élni a jövőben? Szóval jobban meg kéne gondolni, hogy ki mit oszt meg magáról ilyen oldalakon.
- Bár amit ezekről a listákról tudunk, ezek nem olyanok voltak, hogy illetők mondták magukról, hogy ők milyenek, hanem róluk mondták, legalábbis e pillanatban így tudjuk, a Hallgatói Önkormányzat bizonyos vezetői vagy munkatársai.
- Igen, de azért ott szerepel olyan, hogy milyen közösségbe jár például. Nyilván ebből le lehet vonni különféle következtetéseket. Tehát ezen a listán nagyon sok vélemény van. És azért azt nagyon fontos szintén hangsúlyozni, hogy a Hallgatói Önkormányzat az egyetem része. És a felsőoktatási törvény szabályozza, hogy milyen adatokat lehet a felsőoktatásban kezelni. Minden adatkezeléshez vagy az érintett hozzájárulása kell, különleges adat esetén írásbeli, tehát ha valaki mondjuk azt mondja, hogy elmegyek a gólyatáborba, de én allergiás vagyok, ezért különleges étkezést kérek, és megmondja, hogy mi a betegsége, ez különleges adat. De az egyetem csak olyan adatot kezelhet és a HÖK is – a HÖK egyébként nyilván megszűrve, tehát csak a célhoz kötöttségnek megfelelően –, ami a törvény mellékletében fel van sorolva. Minden más adathoz az érintett hozzájárulása szükséges. Tehát például érettségi jegyeket meg középiskolai osztályzatokat nyilván a HÖK-nek nem kell kezelnie.
- Ha pedig valaki elárulja magáról, hogy mogyoróra allergiás, és ezért azt kéri, hogy ha lehet, akkor erre figyeljenek a táborban, akkor ezt a HÖK felhasználhatja, de csak arra, hogy az illetőt megkíméljék a mogyorótól. Semmi másra nem.
- Így van, és csak az alatt az idő alatt, amíg elláthatják mogyoróval. Tehát a gólyatábor után ezeket az adatokat törölni kell, hiszen a célhoz kötöttsége megszűnt. Nyilván nem osztogatnak mogyorót minden szünetben. Tehát az adatvédelmi szabályozás alapelvei ugyanúgy érvényesek a HÖK-re. És ez nem egy jópofa dolog, hogy valakiről véleményt mondunk. Az egy adatbázisban rendezve bizony osztja az adatok sorsát, hogy ez jogszerű vagy nem jogszerű. És az a baj, vagy az az egészben a szomorú, hogy azt gondolhatná az ember, hogy ezek a listázások talán az új generációval vagy a rendszerváltás után már megszűntek. De azt látjuk, hogy a magyar közéletben sajnos ilyen listázások akár írásban, akár interneten, akár csak felolvasva bizonyos neveket vélt származási vagy egyéb adatok alapján, sajnos előfordulnak a magyar közéletben.
- Igen. Ez a felháborító lista, ha kiderül és bizonyítható, hogy kik csinálták, mivel büntethető?
- Elvben akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Nyilván a bűncselekményi tényállásnak van egy elrettentő hatása, de ha nagyon megnézzük, azért a visszaélés személyes adattal büntető tényállásnak olyan nagyon nagy bírói gyakorlata nincsen. Tehát kérdés az, hogy egy büntető tényállás hogy tudja az elrettentő hatását kiváltani, ha nincs igazán gyakorlat ebben a vonatkozásban.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
