Standard: A bécsi magyar nagykövet megpróbálta megfúrni az ORF budapesti tudósítóját
- Részletek
- Szemle
- 2013. február 24. vasárnap, 03:25
- (hj)
A Der Standard című bécsi lap online kiadásában A kormány hű szolgái címmel közölt interjút, amelyet Harald Fidler készített Ernst Gelegsszel*, az ORF budapesti Kelet-Európa irodájának vezetőjével. Orbán Viktor kormányának nem sikerült megszabadulni Ernst Gelegstől. Az ORF embere Budapesten most „enyhülést” érez. Saját honlappal akar fellépni az unzensuriert.at honlap ellen.
Standard: – Magyarország kormánya aprólékosan kiértékeli, hogyan számolnak be a külföldi sajtóorgánumok Magyarországról. Önnek hogy megy sora illetékes tudósítóként?
Ernst Gelegs: – A kormány minden eszközzel megpróbált elhallgattatni és elvágni az információáramlattól. Havasi Bertalannak, Orbán sajtófőnökének felhívtam a figyelmét arra, hogy ha elzárkóznak a beszélgetéstől, ezzel még nem akadályozzák meg az ORF-ben a kritikus tudósítást.
– Az a hír járja, hogy az Ön főnökeinek magán emaileket mutattak be.
– Ez nagyon bosszant engem. A magyar nagykövet Fritz Dittlbacher főszerkesztő és Andreas Pfeifer, a külpolitika főnöke elé tett le olyan magán maileket, amelyekben úgy búcsúztam, hogy „Üdvözlet Orbán-országból”. Ezzel nyilvánvalóan azt akarta bizonyítani, hogy agresszív vagyok Magyarországgal szemben, és már nem tájékoztatok objektíven.
– Az ORF e tekintetben Ön mögött áll?
– Százszázalékosan, mind a főszerkesztő, mind a vezérigazgató: Alexander Wrabetz a bírálatot levélben utasította vissza, amelyet a nagykövethez intézett. És meghosszabbította a megbízatásomat Magyarországgal foglalkozó tudósítóként – feltehetően az ottani kormány reményei ellenére. Annak (a kormánynak) a külföldi média esetében csekélyebb a beavatkozási lehetősége, mint a hazaiaknál. Ha már nálunk is ilyen hevesen beavatkoztak, el lehet képzelni, hogyan megy a magyar médiának.
– A rádiót Magyarország drasztikusan megfelelőre nyirbálta.
– Magyarország közszolgálati rádióját teljesen leépítették. A szerkesztőségekben megfogalmazási előírásokat alkalmaznak, így például nem fordulhat elő az a szó, hogy „megszorítás”.
– Ez Orwell 1984 című regényére emlékeztet. És a magánkézben lévő médiában?
– Az olyan sajtóorgánumok, mint a Magyar Hírlap vagy a Magyar Nemzet amúgy is hűségesek a kormányhoz. Az újságírók a kormány hű szolgáiként értelmezik magukat, ők a kormány igazát teszik közzé. A kritikus orgánumok, mint a Népszabadság, egyre kevesebb hirdetést kapnak az államhoz közelálló vagy állami cégektől, mint a Szerencsejáték Rt-től. A magánvállalatok, amelyek esetleg közmegrendelésekre számítanak, szintén háromszor meggondolják, hogy hirdessenek-e a kormányt bíráló sajtóorgánumokban. A magyar újságok nagyon erősen függnek a hirdetési bevételektől. Újságíróktól tudom, hogy a kiadók megkérdezik a főszerkesztőket, hogy egy-egy kritikus cikk valóban szükséges-e.
– Sikerrel?
– A HVG, amely az osztrák Profilhoz hasonlítható, vagy a Népszabadság továbbra is kritikusan tájékoztat. De olvasóként az ember persze soha nem tudhatja, miről írhattak volna még.
– Az ORF meghosszabbította az Ön tudósítói megbízatását – ahogyan Ön feltételezi, a magyar kormány reményei ellenére.
– Talán ez volt a számítás. Ám a siker hiányában Magyarország most ésszerűen változtatott a stratégián. Kumin Ferenc kommunikációs államtitkár felvette a kapcsolatot – és egyszerre csak megint kapunk interjúkat. Ez nem jelenti azt, hogy hagyjuk magunkat bevenni – továbbra is kritikus leszek. A professzionális Magyarországon az első jelek azonban sokat ígérőek.
– A magyar kormány bírálata Önnek gúnyolódást hozott az unzensuriert.at nevű osztrák honlapon. Akar ez ellen tenni valamit?
– Ezek a propagandamegbízottak teljesen hamisan mutattak be egy rendezvényt. A cél a kritikus újságírók, és ezzel bírálatuk hitelességének aláásása. Az ügyvédem azt mondja, ez sajnos még a megengedhető értékítéletek határain belül mozog. Én azonban most egy saját honlapon fogom bemutatni, hogyan is volt valójában a dolgot. Leginkább ezzel a szalagcímmel: „Az unzensuriert.at blamálja magát a magyarországi tudósítóról szóló tudósítással.”
* Ernst Gelegs (52) 2000-től építette ki az ORF (osztrák közszolgálati műsorszóró) budapesti irodáját, amely ma az ő vezetése alatt az ORF kelet-európai irodájaként működik. Korábban az ORF-et Londonból, valamint válságövezetekből, köztük Irakból, Szíriából vagy Észak-Írországból tudósította.
(hj)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!