Az Isten pénze
- Részletek
- Napi apró
- 2013. március 07. csütörtök, 02:27
- Huszár Ágnes
2013. március 1-jén jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy a kormány hozzájárul a magyarországi egyházak által felvett több milliárd forintnyi értékű devizahitel konszolidációjához. Indoklásként arra utalt, hogy a „Medgyessy–Gyurcsány-kormány megszegte az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos kárpótlási megállapodásokat.”
Mint közismert, az 1990-es években a magyarországi egyházak a kárpótlási tárgyalások során nem elsősorban az 1950 körül államosított ingatlanokat igényelték vissza, hanem pénzben kértek kárpótlást helyettük. Ez racionális döntés volt, hiszen ezeket az épületeket a hívek megfogyatkozása miatt nem is tudták volna az eredeti célra – iskolák, rendházak – használni, másrészt pedig olyan rossz állapotban voltak, hogy rendbe hozásuk komoly kiadást jelentett volna nekik.
Lázár János bejelentése két kommunikációs célt szolgált. Egyrészt az „elmúlt nyolc év” kormányainak bűneire kívánta felhívni a figyelmet, másrészt a „keresztény szellemiségű” kormányzat messzemenő támogatásáról óhajtotta biztosítani az egyházakat és híveiket.
A médiában megszólaltak az érintettek. Csepregi András, aki 2006 és 2010 között volt az egyházi kapcsolatokkal foglalkozó titkárság vezetője, azt nyilatkozta, nem érti, milyen „megszegett megállapodásról” beszél Lázár János, mivel az egyházaknak a költségvetés évek óta folyamatosan emelkedő örökjáradékot fizet, a tulajdonjogi rendezés pedig 2011-ben rendben lezárult.
Megszólaltak az érintett egyházak képviselői is. A katolikus és az evangélikus egyház képviselői bejelentették, hogy csakugyan van deviza alapú hitelük, de sokkal kisebb mértékűek, mint azt a hír sugallta, és minden gond nélkül törlesztik őket. Arról is nyilatkoztak, hogy az ingatlanrendezés és az örökjáradék folyósítása számukra szabályosan megtörtént.
Más a helyzet a hívőszámát tekintve második legnagyobb magyarországi felekezettel, a Magyarországi Református Egyházzal (MRE). Ők vannak leginkább eladósodva: az elmúlt időben 14,3 millió svájci frank értékű hitelt vettek fel. Rájuk hivatkozott Lázár János is március 1-jei bejelentésében. Ők csakugyan segítségért fordultak a kormányhoz, de mint közleményükben leírják, nem a kölcsön átvállalását kérték, hanem azt kérdezték, van-e lehetőség a lakossági hitelekhez hasonló módon az ő hiteleik konszolidálására is.
Ami a magyarországi református felekezet adósságállományának felduzzadását illeti, azt korántsem hitéleti vagy karitatív feladatainak ellátása indokolta. Sokkal inkább az 2009. május 22-én Debrecenben létrejött Magyar Református Egyház kiépítésével járó költségek. Ez a szervezet magába foglalta a Magyarországi Református Egyházat, valamint a határon túli egyházkerületeket is. Az MRE alkotmánya hivatkozik Trianonra, mondván, az addig egységes református egyház kerületei akkor kerültek több utódállam területére, majd közli, hogy az európai egység keretében „az egykor erőszakkal szétszakított Magyar Református Egyház szervezeti egysége fokozatosan ismét helyreállítható”. Ezzel létrejött a nemzeti elv szerint szerveződő protestáns egyházak körében merőben szokatlan, országhatárokon átnyúló, magát etnikai, illetve nyelvi alapon meghatározó egység.
Ennek az egyháznak – képviselőtestülete a Generális Konvent Bölcskei Gusztáv elnökletével – a létrejöttét sem Magyarországon, sem külföldön nem fogadta osztatlan egyetértés. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 300 tagja például nyílt levélben tiltakozott az ellen, hogy felekezetük csatlakozott az MRE-hez. A nyugat-európai magyar reformátusok szervezetei és a testvéregyházak sem helyeselték az MRE létrejöttét.
Még nem tudni, mennyit vállal át a kormány a Magyarországi Református Egyház devizahitelének költségeiből. Ezt a további tárgyalások döntik majd el.
Felvethető persze az a kérdés is, hogy az egész magyarországi közösség csakugyan kívánja-e viselni az így létrejött adósság törlesztésének terheit.
(Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
