Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. április 18.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. április 20. szombat, 04:09
- Megbeszéljük
Még egy jobbikos alelnök az Interparlamentáris Unió magyar csoportjába?
Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselője
Bolgár György: - Úgy kérdezem most Önt, mint az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának tagját. Pontosabban mi az Ön funkciója ott?
Mandur László: - Alelnök.
- Ki az elnök most?
- Horváth János korelnök úr a Fideszből. A ciklus kezdete óta ő a nemzeti csoportunk elnöke.
- Igen. Mennyire aktív ő? Hiszen elmúlt kilencvenéves ugye?
- Igen, ebben a korban már nem nagyon aktívak az emberek, de meg kell mondanom, hogy Horváth János kora ellenére meglepően aktív az interparlamentáris unión belül. Amennyire persze kora szerint lehetséges. Tehát nagyon hosszú utazásokat már olykor nem vállal.
- Azért is kérdeztem ezt mindjárt az elején, mert nem mindegy, hogy ki kicsoda. Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának van más alelnöke is, nemcsak Ön. Gyöngyösi Márton például, a Jobbik képviselője, aki néhány hónappal ezelőtt nemzetközi botrányt váltott ki a zsidó származásúak valamiféle listázásának felvetésével. És akkor még Kövér László házelnök is azt mondta, hogy nem támogatja, ha Gyöngyösi Márton külföldre utazik a Magyar Parlament képviseletében, de aztán azóta mintha láttam volna beszámolót arról, hogy bizony elutazott már nem is egy helyre, és tudomásom szerint még mindig alelnöke maradt a csoportnak. Hogy lehet ez?
- Ez úgy van, hogy amikor megalakult az új parlament a választásokat követően, akkor megalakult az Interparlamentáris Unió nemzeti csoportja is. És az a megállapodás született, hogy minden párt, amelyiknek frakciója van a parlamentben, jogosult arra, hogy egy főt alelnökként delegáljon. És amikor indultunk, akkor a Jobbik Gyöngyösi Márton képviselőt javasolta, akit meg is szavazott az országgyűlés. Így volt minden frakcióval rendelkező pártban egy ember, aki egyúttal alelnök és persze az elnökség is ezekből a személyekből áll. És ahogy teltek-múltak az évek, közben kiderült, hogy ki mit gondol a világról meg milyen politikát képvisel.
- Ha véletlenül nem tudtuk volna, hogy ők miket gondolnak a világról. De azt talán nem gondoltuk, hogy ilyeneket merészelnek mondani is.
- Pontosan. Tehát hogy mennyire szélsőséges indulatok, politikai nézetek lakoznak bennük. Azért a Jobbik is nagyon összetett, jól látszik, hogy vannak nagyon szélsőséges figurák és vannak viszonylag mérsékelt jobbikos képviselők is. Tehát közben kiderült ez a fajta igencsak komoly gyalázat, amit parlamentben Gyöngyösi úr képviselt, illetve az országjárás keretében is, mint látjuk, folyamatosan.
- És akkor valamit próbáltak tenni az interparlamentáris unió magyar csoportjában, hogy ne képviselhesse a magyar parlamentet Gyöngyösi másutt?
- Igen, tulajdonképpen az történt, hogy Gyöngyösi alelnök úr semmilyen fórumon nem kapott szót az Interparlamentáris Unión belül, tehát nem szólalhatott fel. Illetve kétoldalú meg többoldalú tárgyalásokon sem képviselhetett semmit. Kivenni őt nekünk nincs jogunk, mert az országgyűlés több mint felének, tehát a tagok több mint felének kell a közgyűlésen részt venni ahhoz, hogy változtatni lehessen.
- Hány tagja van ennek az Interparlamentáris Uniónak? Mekkora ez a közgyűlés?
- Pontosan annyi tagja van, ahány magyarországi képviselő van, mert minden képviselő automatikusan tag. Ez 386 fő.
- Magyarán a teljes parlamentnek kellett volna döntenie ebben.
- Így van. Akkor határozatképes. Így szól a szabály, hogy ha a képviselők több mint fele jelen van. Nem véletlenül hirdették a szavazásokat követő első napirendként az Interparlamentáris Unió közgyűlését, hogy ott legyenek a képviselők. Tehát hogy a határozatképesség meglegyen. De most nem ezért hívták össze egyébként, hogy Gyöngyösi Márton felmentsék, hanem azért, hogy még egy jobbikost válasszunk, mert Kövér László házelnök ezt a döntést hozta. Ugyanis azt tudni kell, hogy nagyon furcsa a mostani parlamenti ciklusunk, mert nem jött létre a pártok között úgynevezett politikai megállapodás 2010-ben arról, hogy milyen bizottsági helyek, milyen egyéb funkciók hogyan oszlanak meg a pártok között. Mert tudjuk, hogy diktátum volt a 2010-es parlamenti helyek elosztása, amit a demokratikus ellenzéki pártok nem írtak alá. Így aztán a házelnök úr rendelkezik lényegében majdnem minden poszt fölött és a parlamenti többség ezt meg szokta szavazni.
- És most kellett valamivel indokolnia, hogy még egy jobbikost szeretne alelnöknek?
- Igen. Érdekes módon az indoklás nem alapul máson, mint hogy megszűnt az LMP mint parlamenti frakció, két pártra szakadtak, így aztán változtatni kellett sok mindenen, hiszen az LMP-s képviselők például nem tölthettek be bizottsági elnöki posztot meg alelnök posztot, mert nincs frakciójuk. És ezért újra kellett gombolni a kabátot, és újra kellett osztani a helyeket. De azért sok a furcsaság, meg kell hogy mondjam.
- Szóval az LMP megszűnése vagy kettéválása a formai ok.
- Igen.
- De Kövér László akár jelölhetett volna még egy MSZP-s alelnököt is.
- Akár tehette volna azt is, hogy azt mondja, az a jobbkéz-szabály, hogy akinek van frakciója, annak van egy alelnöki helye az IPU-ban és ezzel lerendezte volna dolgot.
- De olyan szabály nincs, hogy kettőnek kell lennie vagy be kell lépnie egy megszűnt frakció elnöki posztjára valaki másnak.
- Semmilyen jogszabály nincs, eddig kialakult gyakorlat sincs erre. Úgyhogy az LMP-s képviselő, Szilágyi Péter, aki eddig szintén alelnök volt, megszűnt alelnöknek lenni így, hogy megszűnt a frakciójuk. És ezzel le is tudtuk volna a dolgot, hiszen akkor minden helyreállt. Eggyel kevesebben vagyunk, és így dolgozunk tovább. Meg kell gondolnunk, hogy valamifajta alku vagy megállapodás, vagy valami titokzatos tárgyalás fedi ezt a kezdeményezést, mert Horváth János levelet írt a házelnök úrnak, hogy nem tartja szükségesnek, hogy egy fővel növeljük az alelnökök sorát, miután Szilágyi Péter kiesett az LMP-ből, és ráadásul azt sem, hogy ez jobbikos legyen, mert akkor két jobbikos fog dolgozni az IPU alelnöki sorban. A parlamenti arányok sem indokolják, hogy nekik kettő legyen.
- Ez nagyon szép tőle. Én többször beszéltem itt a műsorban az elmúlt évek során Horváth Jánossal, és benne megmaradt valami abból az amerikai demokratikus felfogásból, amit ő tanult. Ugye ő évtizedeken át a második világháború után ott élt, még republikánus képviselőjelölt is volt. Úgyhogy ezek szerint kilencvenéves kora fölött is átlátja, hogy a demokráciának vannak íratlan szabályai is. Választ kapott rá Kövér Lászlótól, nem tudja
- Tulajdonképpen a válasz ott volt az asztalon, mert a múlt csütörtöki bizottsági ülés után meghirdette a most hétfői és keddi plenáris ülések napirendjét, és ebben szerepeltette, hogy IPU-közgyűlés lesz, amely új jobbikos alelnököt választ. És valószínűleg közbejöttek az okok, amik miatt az elmaradt, mert hétfőn elmaradt az IPU közgyűlése mindezek ellenére. Az egyik ok Horváth János levele, amit nemcsak a házelnöknek küldött el, de elküldte a miniszterelnöknek is, Rogán Antal frakcióvezetőnek is, meg miniszterelnök-helyetteseknek is. Abban azt mondja, hogy nem tartja indokoltnak, hogy hétfőn legyen IPU-közgyűlés és ezt a napirendet tárgyaljuk. A másik ok pedig az, hogy megérkezett az MSZP levele, hogy ha már összejött a közgyűlés, akkor mi kezdeményezzük azt is, hogy Gyöngyösi Mártont mentse fel a parlament és a többség szavazza meg.
- Magyarán még az is elképzelhető, hogy a közgyűlést a következő parlamenti ülésre összehívják, leváltják Gyöngyösit és a helyére kineveznek egy másikat?
- Igen.
- Ez lenne mondjuk a jóhiszemű megoldás?
- Mondjuk azt el kell fogadni, hogy akár szeretjük, akár nem, de a Jobbik egy parlamenti frakció és szabályszerűen egy darab alelnöki poszt nekik jár, azt nem szabad elvitatni. De kettő nem jár. A másik pedig, hogy ki képviselje Magyarországot. Gyöngyösi Mártont tessék felmenteni és választani helyette egy másikat.
- Érdekes fejlemények. Még valamit kérdeznék, az is a Jobbikkal van összefüggésben, de ez már nem az Interparlamentáris Unióval, csak Gyöngyösivel van kapcsolatban. Ez a kettős állampolgárság. A Jobbik nem tett le róla és Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten egy jobbikos képviselőnek adott válaszában lényegében jóvá is hagyta azt a kezdeményezést, hogy a parlamenti képviselők nyilatkozzanak arról, hány ország állampolgárai. És az a kérdésem, hogy az MSZP ehhez mit szól. Bár, hogy gyakorlatilag mit szól, az lényegében mindegy, hiszen a Fidesz azt csinál a parlamentben, amit akar. De mondjuk, ha a Fidesz védeni akarja a kettős magyar állampolgárok identitását, akkor nem hozná nyilvánosságra a választói névjegyzékeket, nehogy valakit valamiféle retorzió érjen mondjuk Szlovákiában vagy Ukrajnában azért, mert kettős állampolgár. Meg én őszintén szólva azt sem tudom, hogy Romániában az RMDSZ vezetői közül hány kettős, tehát magyar állampolgár is van. Vajon Magyarországon ezt miért volna jó megtenni?
- Igen. Pontosan ezek a fő kérdések, amit Ön is említett. Hogy ez a fajta kettős állampolgárság olyan adat-e, amit mindenkinek be kell vallani, mert akkor máris logikailag szembekerülnek az úgymond határon túli magyarok állampolgárságával kapcsolatos titoktartási logikájukkal, mert védeni kell őket. Viszont Magyarországon mindenki legyen kiszolgáltatva, hogy ebből fakadóan mondjuk teljesen megalapozatlan támadásokat indítsanak el, hogy ő ilyen vagy olyan állampolgár. Viszont mindannyian tudjuk, hogy emögött az húzódik, őket leginkább az izgatja, hogy kik az izraeli és magyar kettős állampolgárok, hogy ebből fakadóan inváziót indíthassanak ellenük, hogy az ilyenek nyilván már a hazájukat elárulják valahol, megbízhatatlanok és a többi.
- De ha valaki Romániában ezt vetné fel mondjuk RMDSZ-es politikusok ellen, hogy Románia ellenségei, hiszen magyar állampolgárok, akkor mindenki fel lenne háborodva – joggal.
- Pontosan erről van szó. Tehát ezt nem lehet így logikailag megoldani. Ezt elképesztőnek tartom, hogy maga a miniszterelnök viszont cicázik ezzel a logikával, és persze a szélsőjobb megnyerésével próbál politikai játszmákat folytatni, miközben ilyen ellentmondásokkal kell szembenéznünk. És hadd tegyek hozzá valamit. Azért vannak itt úgymond nemzetbiztonsági-szakmai szempontok is. Miből gondolják azt, hogy ha Magyarországot mondjuk titkosszolgálati meg egyébfajta támadások érnék, akkor a magyar-román kettős állampolgárok sokaságában esetleg ravaszul nem ültettek-e be olyan figurákat, akik magyar származásuk miatt megkapják a magyar állampolgárságukat, de mondjuk nem Magyarország érdekét kívánják képviselni, és nem érte akarnak tenni. Mert mondjuk Románia számára kívánnak olyan tevékenységet folytatni, amit mi magyar szempontból másképp ítélünk meg. Tehát nagyon messzire vezet ez a gondolatmenet, mert a titkos információ gyűjtése vagy bármilyen nemzetellenes tevékenység, nemcsak az irodalomból, de a történelemből is tudjuk, nagyon bonyolult, összetett és ravasz módon működik. Úgyhogy nagyon ingoványos talaj megítélésem szerint, amikor így közelítenek ehhez a kérdéshez. Ráadásul úgy, hogy valamilyen politikai indíttatásból felveszik a Jobbik fonalát.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
