Elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül
- Részletek
- Napi apró
- 2010. augusztus 12. csütörtök, 05:15
- Lánczos Vera
Schmitt Pál félévente részt vesz majd a kormány ülésén – tudtuk meg azon a sajtótájékoztatón, amelyet az első kormánylátogatása után tartott.
De mit keres a köztársasági elnök a kormány ülésein? Valószínűleg hozzá kell szoknunk a közjogi rendszer működtetésének új stílusához. Valószínűleg egy huszárvágásról van szó. Ha már amúgy is szemet szúrt, hogy a kétharmados többség a párt egyik politikusát emelte ebbe a székbe, ráadásul éppen azért, hogy ne zavarjon sok vizet a kormányzásban, akkor jobb elébe menni a történetnek, és kijelenteni, hogy a köztársasági elnök tulajdonképpen a végrehajtó hatalom része. Innentől kezdve nincs értelme minden egyes alkalommal azon háborogni, hogy a végrehajtó hatalom legfőbb letéteményesével, a kormánnyal együttműködik.
Nem ellensúly ő, hanem egyensúly. Igaz, hogy ez nemcsak alkotmányjogi szemszögből, hanem a magyar nyelv szabályai szerint is értelmezhetetlen, de forradalmi helyzetben ki figyel a részletekre?
Különben is, van írott tiltó szabály arról, hogy az elnök nem vehet részt a kormányüléseken? Ugye, hogy nincs! Ettől még a köztársasági elnök szabadon gyakorolhatja a jogait. Le van írva, hogy nem? Ugye, hogy nincs! Joga van például a kormány által előterjesztett és a Parlament által elfogadott törvényeket visszaküldeni megfontolásra, vagy az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra – ha akarja. Azt, hogy akarja-e, azt meg majd eldönti. És az is lehet, hogy soha nem akarja.
A köztársasági elnök az Alkotmány 29. § (1) bekezdése szerint a nemzet egységét hivatott kifejezni és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Hogy ez hogyan valósítható meg a többség vezérelte végrehajtó hatalom részeként, abban csak az lát ellentmondást, aki nem érti az új idők szavát. Sérül-e ettől a nemzet egységének képviselete? Pofonegyszerű: nem. A kormány képviseli a választói többséget, a köztársasági elnök meg egy személyben a többieket is. Ha ő együttműködik a kormánnyal, akkor tiszta sor, hogy létrejön a nemzeti egység. Mindig elfeledkezünk róla, hogy már a nemzeti együttműködés rendszerében élünk. Innentől világos az is, hogy miként értelmezendő az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés követelménye. Úgy, ahogy az NENyi-ben meg van írva. Miután a „magyar nemzet …. arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a nemzeti együttműködés rendszerét”, a köztársasági elnöknek – mint a végrehajtó hatalom részének és a nemzeti egység megtestesítőjének – is ez a legfőbb hivatása. Elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül együttműködni.
Mi nem világos?
(Lánczos Vera)
