Orbán Tusnádfürdőn: erős világnemzet kell, hogy a felcsúti és a New York-i magyar is gyarapodjon
- Részletek
- Szemle
- 2013. július 28. vasárnap, 08:01
- (mzs)
Orbán Viktor szombaton a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn tartotta meg szokásos táborzáró előadását csaknem egyórás terjedelemben, amelyet a Magyar Televízió is közvetített. Közölte: most már a világ minden magyarjának érdeke, hogy az ő „nemzeti” politikája 2014 után is folytatódjon, és közben ilyeneket mondott: „az országpolitika hirtelen átlép nemzetpolitikába”, vagy: „a világban élő magyarok összerőforrásának mértéke kell hogy növekedjen.” Orbán a beszéd után két fiataltól állítólag paradicsomot kapott.
Az MTI beszámolója alapján az előadásban a következők hangzottak el.
Németh Zsolt csak erősen koncentrál – MTI/Beliczay László
Visszafizetjük a pénzt az IMF-nek, „így tisztán állunk az Úr színe előtt”
Utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek visszafizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt. „Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt.”
Magyarország kiszolgáltatott és kihasznált a „pénzszivattyúk miatt”
A rendszerváltás után a magyar életminőség gyors javulásához kapcsolódó remények azért nem váltak valóra, mert Magyarország a politikai szabadság ellenére is kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt. Az ok: számos „pénzszivattyú” sújtotta Magyarországot. Például a a bankok profitja, a mesterségesen magasan tartott alapkamat, a monopolpozíciókból származó profit és a devizahitelek konstrukciója.
Kormánya „nemzeti gazdaságpolitikájának” lényege, hogy a pénz Magyarországon maradjon
Kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon. Ennek kerete az új alkotmány, amely nem egy liberális, hanem egy nemzeti alaptörvény, és egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket.
Ha Közép-Európát a kilencvenes években veszik fel, a válság nem lett volna olyan súlyos
Az 1990 utáni helyzetről és az egységesülő Európáról: ez utóbbi jó válasz volt az akkori helyzetre, azonban a válaszban volt két súlyos hiba. Az egyik, hogy a közép-európaiakat túlságosan későn, 2004-ben vették fel, holott ezt a 90-es évek közepén is megtehették volna.
Mivel az unió területén gazdasági növekedés elsősorban Közép-Európából származhat, ha a 90-es években felvették volna a közép-európai országokat, akkor a 2008-as gazdasági válság sokkal erősebb Európát állított volna a kihívás elé, és valószínűleg könnyebb lett volna jobb válaszokat találni.
Az eurózóna válsága mutatja az uniós rendszer átgondolatlanságát
A másik hiba: miközben létrehoztak egy közös pénzügyi uniót, ezt nem konzekvensen, átgondoltan tették, és nem minden elemében valósították meg. Egy ilyen pénzrendszer létrehozása is sikeres lehet, amíg konjunktúra van, de amint válság következik be, a rendszer átgondolatlansága felszínre kerül, és ez ma az eurózóna válsága.
A két világháború utáni átrendeződéshez hasonlót élünk át
Az első, a második világháború, valamint a 1990-es évek utáni évek átrendeződése után ma egy ugyanilyen radikális, negyedik nagy változás időszakát éljük, és ismét egyidejűleg kérdőjeleződtek meg világpolitikai pozíciók a fennálló hatalmi berendezkedésben.
Lehet hogy Európa hosszú hanyatló szakaszban van, ellenszert csak a nemzetállamok jelenthetnek
Megkérdőjeleződött Európa súlya és szerepe, és reális veszélyként kell szembenézni azzal, hogy a kontinens elveszíti azokat a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Egyáltalán nincs megírva a csillagokban, hogy a mostani európai gazdasági válság néhány évig tartó, átmeneti periódus, könnyen lehet, hogy egy hosszú, hanyatló szakasszá válik. Részben rajtunk is múlik, hogy így lesz-e, és az a kérdés, van-e Európának ellenszere. Sokan gondolják, hogy az EU intézményeiben kell megtalálni az ellenszert, ám az elmúlt három évben ő megtanulta, hogy az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg.
Az Egyesült Államok elsődlegessége is megkérdőjeleződött, noha Amerika ezt nem fogadja el
Megkérdőjeleződött az Egyesült Államok elsődleges szerepe is. Ezt az Egyesült Államok nem fogadja el, és nem törődik bele abba, hogy Kína, India és más ázsiai államok felzárkóznak mellé, azonos súlyú világhatalmi tényezőkké váljanak. Pedig ha valaki megnézi a feltörekvő ázsiai államok költségvetését, akkor látható, hogy nem egyszerűen világgazdasági, hanem nagyon gyors világ-katonapolitikai és világhatalmi átalakulás tanúi vagyunk.
Magyarország első számú kérdése a szuverenitás megőrzése
Magyarország szerepéről: az a kérdés, hogyan tudunk olyan politikát felépíteni, hogy megőrizzük a politikai és gazdasági szuverenitást. Ma ez a nemzetstratégia elsőszámú kérdése, azaz hogy Magyarország haszonélvezője vagy kárvallottja lesz a most kialakuló világrendnek. 1990 után sem sikerült felépíteni egy olyan gazdasági és politikai rendszert, hogy a saját erőforrásaink felett magunk rendelkezzünk. A politikai szabadság ellenére Magyarország egy kiszolgáltatott és kihasznált állam maradt.
A pénz egy része, amiért megdolgoztunk, „eltűnik”
Magyarország esetében a nemzeti össztermék és az előállított termékből nálunk maradó, felhasználható érték között mintegy 2 ezer milliárd forintos a különbség, ami az egyévi nyugdíjak kétharmada, több mint az egy évre oktatásra fordított forrás, majdnem kétévi államadósság utáni kamat. Ezért megdolgoztunk, de eltűnik.
Örömhír: a pénzügyi rendszerben lassan meghaladjuk az 50 százaléknyi „nemzeti tulajdoni arányt”
A kormány intézkedéseiről: a nagy nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodások, a magyar nemzeti tőke megerősítése fontos. Például az OTP mellett a takarékszövetkezeti rendszer megszervezésével a pénzügyi rendszerben lassan meghaladjuk az 50 százaléknyi nemzeti tulajdoni arányt (megemlítette a Molt, az MVM-t, a Trigránitot, a Közgépet, a Malt és a Richtert).
Orbán székely zászlóra ad autogramot – MTI/Beliczay László
A férfiak működtette rendszer nem adja meg a nőknek a megbecsülést
A demográfiai program keretében szeptemberben vagy októberben átalakítják a gyermekellátási rendszert, és a GYED extra formájában újraszabályozzák azokat a pénzügyi lehetőségeket, amelyeket a gyermeket vállaló nők igénybe vehetnek. Be kell ismerni, jelenleg olyan gazdasági és társadalmi rendszert működtetnek a férfiak, amely nem adja meg a nőknek a szükséges megbecsülést. Amíg ez nem történik meg, addig a demográfiai hanyatlást semmilyen közgazdasági eszközzel nem lehet megállítani.
Devizahitelek: igazságot szolgáltat a kormány, s ez figyelmeztetés minden tőkéscsoportnak
A devizahitelek kivezetéséről már döntött a kormány. Ezzel valójában igazságot szolgáltatnak, hiszen világossá akarják tenni a jövőre nézve minden nagy tőkés csoport számára, hogy nem lehet még egyszer úgy profitot előállítani Magyarországon, hogy embereket szednek rá.
Konfliktusok az EU-val: 185 milliárdot sikerült visszavenni
Nem öncélú, hanem nemzeti konfliktusokat vállalnak az unióval. A telekommunikációs cégek adója ügyében született döntés nyomán 185 milliárd forintot „vettek vissza”.
A magyar csak világnemzetként lehet erős nemzet, nem területi, hanem állampolgársági alapon, hogy a felcsúti és a New York-i magyar is gyarapodjon
A kettős állampolgárság: a 20. század történelme Magyarországot „szétszóratott nemzetté” tette. Az a kérdés, hogy ebből a szétszóratott nemzetből van-e értelme erős világnemzetet teremteni. Ha a magyarok erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni. A dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. A magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz. „Ez az a dimenzió, amikor hirtelen az országpolitika átlép nemzetpolitikába.” Nemcsak az a fontos ugyanakkor, hogy az anyaországi magyarok gyarapodjanak, hanem, azt a módszert kell megtalálni, amellyel a „felcsúti magyar, a tusnádfürdői magyar, a New Yorkban élő magyar és az Argentínában élő magyar is” gyarapodni tud. Ennek a politikának a kulcsa az erős anyaország. „Nem kiszivattyúzódik az erőforrás az országból, hanem a világban élő magyarok összerőforrásának mértéke kell hogy növekedjen.”
A hálás közönség – MTI/Beliczay László
A világ minden magyarjának érdeke, hogy az ő rendszere fennmaradjon
„Miután 2010-ben a magyarországi magyarok jóvoltából kétharmados felhatalmazással a nemzeti erőforrások felett rendelkezni képes új politikai és gazdasági rendszert kezdtünk felépíteni, amibe sikerült bevonni a világon élő összes magyart, most már az ő érdekük is, hogy ez a saját erőforrásaink felett rendelkezni akaró nemzeti politika a 2014-es választások után is folytatódjon. Ez nem csak az anyaországi magyarok, hanem mindannyiunk ügye. Közös lehetőség, és közös felelősség.” [Vastaps, majd „standing ovation”]
