Sólyom László szempontjai
- Részletek
- Napi apró
- 2010. március 11. csütörtök, 12:28
- Lánczos Vera
Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást. Az elnöki döntéshez Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője fűzött kommentárt. Két dolog kiemelését tartotta szükségesnek: azt, hogy a törvény nem alkotmányellenes, valamint azt, hogy nem volt helyes, a választási kampányban meghozni. (Az államfő szerint ugyanis a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására.)
Azt gondolná az ember, hogy ha a köztársasági elnök hozzáfűz bármit egy ilyen törvény aláírásához, akkor egyrészt nem egy beosztottja útján teszi, másrészt valami emelkedettebbet mond. (Például beszél ennek döntésnek a szükségességéről és jelentőségéről. Említést tesz morális elkötelezettségről, történelmi felelősségről, az ország előtt álló kihívásokról, vagyis elmagyarázza nekünk, magyar állampolgároknak, mint a magyar államot képviselő személy, hogy mi is az állam, mint törvényalkotó üzenetének lényege? Mit is jelent a holokauszttagadás, és miért tolerálhatatlan az egy demokráciában?
Ha az elnöknek ez lett volna a mondandója, ezt mondta volna el.
Nem így történt. Helyette azt közölte, hogy aláírt egy törvényt, azért mert nem alkotmányellenes, egyébként pedig rosszallotta, hogy kampányban nem volt idő a higgadt megvitatására.
Már azt sem érthető, miért foglalkozik az elnök, mint pártok felett álló személy, a kampánnyal. Végképp nem világos, miért jut eszébe hivatkozni erre törvények aláírása kapcsán. (Politikai minősítés ugyanis nem tartozik a feladatkörébe.) De ha már szóba került, az állampolgárokat az is érdekelheti. Sólyom László szerint vajon mit eredményezhetett volna egy higgadtabb megvitatás? Mit várt volna ettől az elnök?
Az alkotmányosság már most is adott. A szükségesség pedig állítólag nem vita tárgya.
Ha pedig valami alkotmányos is, meg szükséges is, akkor kinek a kampányérdekeit sérti?
(Lánczos Vera)
