A Medián a „megosztó” Gyurcsányról, a Tárki és az Ipsos a szavazók megoszlásáról
- Részletek
- Szemle
- 2013. szeptember 26. csütörtök, 06:04
- (mzs)
A közvéleménykutató intézetek szeptemberi vizsgálatai.
Medián: újra kétharmadot kapna a Fidesz; a Gyurcsány-elutasítottság adatai
A hvg.hu közölte szerdán a Medián felmérésének eredményeit, amelyet a közvéleménykutató cég 1200 állampolgár személyes megkérdezésével szeptember 6-a és 10-e között végzett.
„Újra kétharmadot szerezne a Fidesz a HVG számára készített friss Medián-elemzésen alapuló mandátumbecslés szerint.
A minősített többség megakadályozásához az MSZP–Együtt-duónak 2 százalékot, a többség elnyeréséhez 9 százalékot kellene ledolgoznia a hátrányából.
Az ellenzéki szavazóknak csak a kisebb része elégedett maradéktalanul azzal a megállapodással, amelyet az MSZP és az Együtt 2014 – PM pártszövetség kötött augusztus végén a külön listás indulásról és a „koordinált” jelöltállításról.
A 2014-ben kormányváltást kívánó szavazópolgárok kevesebb mint negyede (23 százalék) vélekedett úgy, hogy ez a lehető legjobb megoldás, majdnem ugyanennyi válaszadó (22 százalék) szerint egyáltalán nem az, míg a relatív többség (41 százalék) azt mondta, hogy a megállapodás jó, de közös listával, közös miniszterelnök-jelölttel jobb lett volna. Az Együtt 2014–PM támogatói valamivel elégedettebbek, mint az MSZP-sek: az előbbiek 37, az utóbbiak 26 százaléka tartja teljesen jónak az egyezséget.
A választani tudó biztos szavazókra vonatkozó számok a Medián mandátumbecslő modellje szerint azt jelentik, hogy ha most lennének országgyűlési választások, a Fidesz 139 parlamenti hellyel kétharmados többséget szerezne. (A csütörtökön utcára kerülő Heti Világgazdaságban hosszabb elemzés is olvasható a kampánystartról.)”
Az alábbi ábrát a hvg.hu minden kommentár nélkül tette közzé:
Hann Endre, a Medián vezetője az ATV-ben részletesen is beszámolt a vizsgálat eredményéről. Elmondta, hogy a biztos pártválasztók között 5 százalékot mértek a DK-nak, 8 százalékot az Együtt-PM-nek. Szerinte a Fidesz mögött most két és fél milliónál több választó áll. Ez azt jelenti, hogy ha minden bizonytalan az ellenzéket támogatná, az sem lenne elég.
TÁRKI: nem változtak a pártpreferenciák az elmúlt hónapban
Ugyancsak szerdán tette közzé a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet rendszeres pártpreferencia-kutatásának szeptemberi eredményeit. A vizsgálat 1000 ember megkérdezésén alapult, a felnőtt lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló minta alapján készült.
Nem változott számottevően a pártok támogatottsága a teljes népesség körében, míg a pártválasztók között csak a Fidesz-KDNP szavazótáborának kismértékű növekedése említhető meg. Ez azért jelentős, mert a kormánypártok támogatottsága 2011 nyara után idén szeptemberben lépte át újra az 50 százalékos határt.
A teljes népesség körében
A Fidesz-KDNP támogatottsága az előző kutatáshoz képest statisztikai értelemben változatlan, hiszen akkor 26 százalékon, szeptemberben pedig 27 százalékon állt. Az MSZP-nél sem történt lényegi elmozdulás a legutóbbi 11 százalék és a szeptemberi 10 százalék között. A Jobbik táborának aránya 8 százalék, az LMP-é 1 százalék. Az Együtt-PM 3 százalékon áll, a DK maradt 2 százalékon.
A biztos pártválasztóknál
A Fidesz-KDNP népszerűsége kissé nőtt: 48-ról 52 százalékra, míg az MSZP támogatottsága változatlanul 20 százalék. A Jobbik táborának aránya 16, az LMP-é 3 százalék. Az Együtt-PM a legutóbbi 8 százalékhoz képest 6 százalékon áll, a DK maradt 4 százalékon.
Bizonytalanok, titkolózók
A bizonytalanok és a pártpreferenciájukat el nem árulók együttes aránya kismértékben emelkedett: 46 százalék után szeptemberben 49 százalék e csoport aránya.
Ipsos: továbbra sincs érdemi elmozdulás a pártok támogatottságában
A közvéleménykutató kedden tette közzé az adatait.
Minimális változásokat mért a pártok támogatottságában az előző hónaphoz képest az ellenzéki együttműködési tárgyalások közben, illetve után végzett közvélemény-kutatása során az Ipsos.
A teljes népesség körében
A Fidesz mögé a lakosság 27 százaléka sorakozik fel, az MSZP 14 százalékos eredménnyel a második. A kormánypárt 1 százalékpontos emelkedést, a szocialisták ugyanilyen mértékű csökkenést könyvelhettek el, ami statisztikailag nem számottevő. A Jobbikot augusztusban 8 százalék támogatta, most 6 százalékon áll. Az Együtt-PM az előző hónapban 4 százalékot ért el, most 3 százaléknyian támogatják. Az LMP ezúttal is 2 százalékon áll, ahogyan korábban is. A Demokratikus Koalíciót az idén mindvégig 1 százaléknyian támogatták, most a választópolgárok 2 százalékának favoritja.
A biztos pártválasztóknál
A biztos pártválasztók csoportján belül a Fidesz 50 százalékos, az MSZP-nek 25 százaléka van. Az aktív szavazói körön belül a Jobbiknak 11, az Együtt-PM-nek 5 százaléka van. Az LMP ezúttal 4 százalékot kapna, a DK pedig 3-at.
Bizonytalanok, titkolózók
A pártoktól távolságot tartók csoportja 44 százalékot tesz ki ebben a hónapban. Közülük 8 százalékra a pártpreferencia eltitkolása jellemző, 6 százaléknyian pedig aktívak, de bizonytalanok abban, hogy melyik pártra voksoljanak Mindkét csoportnak nagyjából a fele kormányváltást akar, egytizede a kormány maradását.
MSZP–Együtt-tábor
Az MSZP és az Együtt-PM táborát sok minden összeköti, a választási kampányban való részben összehangolt fellépés alapjai megtalálhatók szavazóik gondolkodásában. Számos kérdésben a DK hívei is azonos nézeteket vallanak a másik két párt támogatóival.
A legerősebb közös platform a kormányváltás iránti erőteljes igény. Ebben a hónapban a szocialista párt és az Együtt-PM szavazóinak 96–96 százaléka nyilvánította ki ezt a kívánságát. A DK-sok körében 92 százalékos az Orbán-kabinet távozását óhajtók aránya. A Fidesz híveinek 93 százaléka azt szeretné, ha maradna a kormány.
A rejtőzködő választópolgárok 52 százaléka a mostani kormány menesztését kívánja, 11 százaléka a maradását. A részvételüket biztosra ígérő, de pártot jelenleg választani nem tudó, úgynevezett aktív bizonytalanok körében 47 százalék a kormányváltást támogatók aránya, és 10 százalékuk konzerválná a mostani hatalmi viszonyokat.
Az együttműködési megállapodást kötött MSZP és az Együtt-PM szavazói kölcsönösen nyitottak egymás irányába, aminek három fontos összetevőjét láthatjuk. Az egyik az, hogy semmilyen elutasító választói magatartásnak nincsen nyoma. Ennél többet jelent az, hogy a másodikként választandó pártok rangsorában az MSZP-seknek az Együtt-PM, utóbbiaknak a szocialisták jelentik az első számú tartalékot. Emellett mindkét táborban a saját vezetőjüket követően a másik párt frontembere a legnépszerűbb politikus.
Orbán megítélése
Az ellenzéki oldalon további összekovácsoló tényező a miniszterelnök negatív megítélése: szeptemberben a szocialistáktól – egy 100 fokú, a rokon- és ellenszenvet kifejező skálán – 10 pontot, az Együtt-PM támogatóitól 12 pontot kapott. A DK-sok 8 pontot adnak Orbán Viktornak. A titkolózó és aktív bizonytalan választók körében az előbbieknél magasabb, de az átlagos (a lakosság egészében 37 pont) alatti a miniszterelnök népszerűségi mutatója: 25, illetve 31 pont. A másik oldalon 79 pontos népszerűségi mutatóval fejezik ki a miniszterelnök mellett a kiállásukat.
Az MSZP-szavazók összetétele
A baloldali-liberális pártok társadalmi beágyazottsága eléggé eltérő. Az MSZP nemcsak a szavazótábor méretével jár elöl a sorban, hanem azzal is, hogy széles az általa befogott választói kör, ha az iskolázottságot és a településtípust vesszük alapul. Amely rétegekben a szocialisták támogatottsága alatta marad a 14 százalékos átlagának, ott is csak 2–3 százalékponttal kisebb a tábora. Ilyen például a szakmunkások és a községben lakók csoportja, ezekben 11–12 százalékon áll.
Az Együtt–PM-szavazók összetétele
Az Együtt-PM szavazói közössége karakteresebb, a diplomásoknál és a fővárosban 6 százalékot, azaz dupláját hozzák az átlagos támogatottságuknak.
A DK szavazói
A DK szavazói körében is különösen a fővárosiak, valamint a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya emelkedik ki, e csoportokban kétszer annyi híve van a pártnak, mint más társadalmi rétegekben.
Bajnai és Mesterházy
Az Együtt-PM táborában szeptemberben Bajnai Gordon 75-ös népszerűségi mutatóval rendelkezik, őt Mesterházy Attila követi 58 ponttal. Az MSZP hívei elnöküknek 76 pontot adnak, a második helyezett Bajnai Gordonnak 61-et.
