Érthetetlen
- Részletek
- Napi apró
- 2013. november 12. kedd, 05:37
- Andor Mihály
Az atlatszo.hu-n megjelent egy Mong Attila írás, amelynek egyik állítását a DK kifogásolta. Írtak egy levelet, és arra kérték a szerkesztőséget, hogy „e megjegyzéseknek” is adjon helyt a portálon. Vagyis nem kértek mást, mint hogy az ő hozzászólásukat is közöljék. Ráadásul a levél nem volt hosszú, tehát nem lehetett olyan „obstrukciós kísérletnek” tekinteni, amely terjedelmével akarja megfojtani a portált.
A szerkesztőség – nem tudni miért – rögtön helyreigazítási kérelemnek ítélte a levelet, és úgy döntött, hogy nem közli. Egy helyreigazítási kérelem keményebb és fenyegetőbb, mint egy közlési kérelem, ráadásul a helyreigazítást az újságnak kellene megfogalmaznia, és neki kellene mea culpáznia. Már az is érthetetlen, hogy miért tekintették a közlési kérelmet helyreigazítási kérelemnek. Hogy megsértődhessenek? De miért akartak megsértődni? Az is érthetetlen, hogy egy portál, amely a tiszta és demokratikus közélet megteremtését tűzi a zászlajára, miért nem közöl egy vele vitatkozó hozzászólást.
De ami utána jött, az még érthetetlenebb – bár talán egy kicsit megvilágít abból, hogy miért akartak megsértődni. Egy ízetlen huzakodás következett a kommentek felületén, ahol Mong Attila rögtön egy tényfeltáró újsághoz méltatlan ténytorzító információval indít.
„’A párt, nagyra becsülve a portál tevékenységét, nem akart a helyreigazítási kérelem barátságtalan formájához… ugyanakkor ügyvéd útján, hivatalosan is fölszólítja az atlatszo.hu-t a helyreigazításra.’ Mindezt szinte egy mondatban képes leírni a DK” – írja Mong Attila.
Csakhogy itt nem egy mondatról van szó, a három pont nemcsak kihagyott mondatrészt jelöl, hanem néhány napot. Nem egyidőben, nem ugyanabban a levélben javasolták a baráti megoldást, és fenyegettek ügyvéddel. Vagyis a „tényfeltáró” portál már itt csúsztat – azaz hamis látszatot keletkeztet. A DK sajtóirodája szerint ugyanis: „Napok teltek el, de nem történt semmi. Végül a sokadik kérdésre Mong annyit válaszolt, hogy ez csak egy levél, észrevétel, nem helyreigazítási kérelem, ezért nem közlik.” Ezután jelentette be a DK, hogy az ügyet jogi útra tereli. A kibontakozó vita során Mong Attila Morvai Krisztinához illő szellemi színvonalon szemkilövetőzik és őszödözik, a főszerkesztő, Bodoky Tamás pedig az intellektuális színvonalat fokozva kivágja a végső érvet: „ostoba majom kommunisták”. Ilyen mélyen akkor süllyed valaki saját szellemi színvonala alá, ha valami elhomályosítja tisztánlátását. Például a zsigeri gyűlölet.
Miután nem közölték a DK véleményét, most már tényleg megkapták a helyreigazítási kérelmet. Ezt egy olyan stílusú és hangvételű cikkben minősítették, amelyet Selmeczi Gabriella is megirigyelhetne. Azt a látszatot keltették, mintha egyenlőségjelet lehetne tenni Orosz Mihály érpataki polgármester és Gyurcsány Ferenc közé.
De ami számomra a legérthetetlenebb, és ami igazán meglepett: mindez hézagmentesen illeszkedik a Fidesz vezette Gyurcsány-amortizációba.
A szerk. megj.: Mong Attila támogatókat is keres az atlatszo.hu-nak. Így: „Mong Attila vagyok, az atlatszo.hu főszerkesztő-helyettese. Azért lettem újságíró, mert mindennél jobban szeretem a szabadságot, és nem vagyok hajlandó senki kedvéért, egy fikarcnyit sem feladni belőle. Ezért dolgozom az Átlátszónál. A magyar médiában most itt lehet korlátok nélkül, teljesen szabadon újságot írni.” A harcos önminősítéshez mindenkinek joga van. Ahhoz nincs, hogy a saját termékét az egyetlen „szabad” fórumnak állítsa be a magyar médiában, mert ezzel mindenki mást hazugnak vagy megalkuvónak, legalábbis „félszabadnak” bélyegez. Csak megjegyzem, hogy Mong Attilának az ellen nem volt kifogása – még az Origo munkatársaként –, hogy Schmidt Mária a „Galamus nevű gyűlöletportál”-ról értekezzen az általa szerkesztett rovatban. Schmidt Máriát megilleti a véleményszabadság, Gyurcsányt nem. A laptárs minősítése a szólásszabadság része, a saját lapunk tényeinek ellentmondó tényközlés nem. Hát ez tényleg maga a korlátlan szabadság! (mzs)
