rss      tw      fb
Keres

Economoist: Orbán, a kaméleonszerű politikus választási manipulációja




A The Economist című hetilap Az esélyekkel szemben – Ledolgozhatja-e a hátrányát az egyesült baloldal címmel közölt cikket.



„Magyarországnak le kell győznie gazdasági és pénzügyi válságát, hogy konszolidálhassuk az elmúlt évek összes változását” – mondja Martonyi János, Magyarország külügyminisztere. Nem úgy hangzik, mint ha olyasvalaki mondaná, akinek a kormánya a hatalom elvesztése felé tart. Szerinte Orbán Viktornak, a miniszterelnöknek több időre van szüksége, hogy befejezze a reformokat, amelyek magukba foglalnak egy új alkotmányt és egy unortodox gazdaságpolitikát is.


Áder János elnök bejelentette, hogy a következő választást április 6-án tartják. Ordán nagyon is kaphat még négy évet, hogy beteljesítse misszióját, eltörölje a kommunista múltat, és jobboldali pártja, a Fidesz nacionalista krédójának megfelelően átalakítsa az országot. A Fidesz népszerűsége az utóbbi időben magához tért, részben a közüzemi díjak csökkentésének és egyéb populista politikai húzásoknak köszönhetően. Az ellenzéki pártok gyengék, és az utóbb hónapokban túl sok időt töltöttek az egymás közötti civakodással. Orbán pedig saját javára barkácsolt a választójogi törvényen. „Kétharmados többségét kihasználva a Fidesz úgy manpipulálta a választókerüteket és úgy írta át a választójogi jogszabályokat, hogy azok a nagy, egységes pártoknak kedveznek inkább, mint a széttöredezett ellenzéknek” – mondja Tsveta Petrova, az Eurasia Group kutató cég munkatársa.


A szocialista párt (MSZP) és az Együtt 2014 (E14), egy centrista párt vezetői éppen most vettek fel két másik pártot a klubjukba: a Demokratikus Koalíciót, egy kicsi, balközép pártot, és a Fodor Gábor vezette Liberális Pártot. A négypárti szövetség szeretné, ha a parlamenti választások ugyanazon a napon lennének, amikor az európai választás, május végén, mert ez pénzt takarítana meg és erősítené a kampányt. „Hónapjaik voltak rá, hogy kialakítsák a szövetségüket” vág vissza Martonyi, aki úgy gondolja, zavaró lenne, ha ugyanazon a napon tartanák az országos és az európai választást.


Így az egyesült baloldalnak csupán tíz hete van, hogy eljuttassa az üzenetét a választókhoz. Azt mondják, ez nehéz feladat, mert a Fidesz ellenőrzi az állami médiát, és támogatást kap gazdag oligarcháktól. Szigetvári Viktor, az E14 társelnöke szerint a szövetség a gazdaságpolitikára fog összpontosítani (növekedésbarát politika és az egykulcsos adó eltörlése mellett lép fel), kiáll az állam foglyul ejtése ellen (harcol a szervezett korrupció ellen) és középpontba állítja az alkotmányt (az Orbán által felszámolt fékek és ellensúlyok visszaállítása érdekében).


Nehéz csata előtt áll. A négy párt még együtt is csak a szavazatok 22 százalékára számíthat a felmérések szerint a Fidesz 28 százalékával szemben. Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője polarizáló figura, aki elfordíthat néhány centrista szavazót. Noha valószínű, hogy a Fidesz csak egyszerű többséget szerez, nem lehetetlen, hogy a párt újra kétharmados szupertöbbséget kap (megnyeri a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát), mint 2010-ben, mert a rendszer aránytalanul a legnagyobb pártot jutalmazza.


Ez aggasztja azokat, akik attól tartanak, hogy Orbán tekintélyelvűvé vált. A legfrissebb példa szerintük erre a nukleáris megállapodás, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kötött, amelynek értelmében Oroszország 10 milliárd eurót kölcsönöz Magyarországnak abból a 12 milliárdból, amennyibe két orosz reaktor finanszírozása kerül Magyarország atomerőművébe. A súlyosan eladósodott Magyarország fizeti a többit. „Ez rossz, és túl korán meghozott döntés volt” – mondja Szigetvári. A tender és parlamenti jóváhagyás nélkül megkötött megállapodás növeli Magyarország függőségét az orosz energiától. Ellenzéki vezetőként Orbán óvta az országát attól, hogy „a Gazprom legvidámabb barakkjává” legyen, és az Oroszország befolyási övezetébe való visszatérés kockázataitól. De ez nem az első, és alighanem nem az utolsó eset, hogy a kaméleonszerű politikus éles fordulatot tesz.