Az Alkotmánybíróság a tét
- Részletek
- Napi apró
- 2010. október 28. csütörtök, 08:19
- Lánczos Vera
Miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője bejelentette, hogy kezdeményezni fogja az Alkotmány módosítását úgy, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. (Ilyenek a költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdések, a központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozása.) Közölte, hogy ezt követően a 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal újra a ház elé viszi. Mert szerinte "ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem".
Ez az indokolás az alkotmányos jogállam lényegét érinti, pontosan azt, ami egy alkotmányos demokráciát a többség diktatúrájától megkülönböztet. A demagógiától elakad a lélegzet, de Lázár János azzal is meglepte az országot, hogy néhány órával később már be is nyújtotta a törvényjavaslatokat, hogyan másképpen, mint egyéni képviselői indítványok formájában.
A hirtelen felindulásból benyújtott javaslatok megszületésének körülményein lehetne elmélkedni: valóban néhány órás munka alapján keletkeztek, vagy már készenlétben várakoztak egy ilyen tartalmú Ab-döntés esetére? A dilemmát sajnos a javaslatok elolvasása sem oldja fel, mert a leírtak ismeretében a néhány órás felkészülési idő is könnyedén valószínűsíthető.
Az alkotmányt módosító T/1445-ös javaslat kimondja, hogy a jövőben „nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az Alkotmány 28/C . § (5)* bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg.” Ez a megszorítás az Alkotmány 32/A §-át érinti, amelynek (1) bekezdése szerint: „Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.”
A másik benyújtott T1446. sz. törvényjavaslat az Alkotmánybíróságra vonatkozó 1989. évi XXXII. sz. törvényt módosítja hasonló tartalommal.
A törvény első szakaszát**, amely az Ab hatáskörébe tartozó feladatokat sorolja fel, szintén kiegészíti ezzel a rendelkezéssel: „(2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az Alkotmány 28/C . § (5) bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg.”
Tényleg nehéz értelmezni, milyen megfontoltság, felelősség jellemez egy ilyen jogalkotási lépést, amelyben nyers leplezetlenséggel jelenik meg a szándék az alaptörvény aktuális érdekeknek alárendelt módosítására. Ugyanígy az Ab hatáskörének drasztikus megnyirbálására. Ehhez képest szinte eltörpül az a probléma, hogy a konkrét normaszöveg mennyire átgondolatlan és egyáltalán nem előkészített.
Fel nem fogható például, miért gondolja Lázár frakcióvezető, hogy ha egy törvény nem lehet népszavazás tárgya az Alkotmány által meghatározott körbe tartozó tartalma alapján, miért ne lehetne ettől még alkotmánysértő egyéb szempontból, s mint ilyen, miért is ne lehetne felülvizsgálatra szoruló. Egy adót kivető jogszabály is sérthet alkotmányos alapjogokat, ütközhet alkotmányos alapelvekbe, nemzetközi egyezményekbe. Márpedig ha ilyesmi történik, az Alkotmánybíróság még meghagyott hatásköre alapján is jogosult felülvizsgálat alá vonni. (Ha a törvényjavaslat előterjesztője netán úgy gondolta, hogy a tiltott népszavazási tárgykörbe tartozó törvényjavaslatokat az Alkotmánybíróság semmilyen szempontból nem vizsgálhatja felül, akkor ebből két dolog is következik. Egyrészt az, hogy szerinte vannak olyan tárgykörök, amelyeket az Országgyűlés úgy szabályoz, ahogy akar. Ezeknél tehát akár figyelmen kívül is hagyhatók az Alkotmány vagy egyéb törvények előírásai. Másrészt az, hogy ezzel mintegy kettészakad a jogrendszert. Egyik részére vonatkozik az Alkotmány és az Ab határozatai, míg a másik részére, a tiltott népszavazási tárgykört szabályzó törvényekre pedig nem. Egyszerű halandók is könnyedén beláthatják, hogy az ilyen elképzelés nonszensz. (És még nem említettük azt a körülményt, hogy az is vita tárgya lehet, hogy egy népszavazási kérdés érint-e valóban népszavazásra tiltott tárgykört. Ez nem mindig egyértelmű, és ilyen ügyekben is az Ab volt az Országos Választási Bizottság határozatainak felülvizsgálati fóruma.)
A mostani alkotmánymódosító indítvány is tartalmaz egy olyan javaslatot, amely alkotmányos alapjogokat sért. Ez az alkotmány 70/I.§-ához*** még augusztusban hozzáillesztett második bekezdésen változtatna, máris. Így hangzik: „A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.”
Többszöri olvasás után sem teljesen világos, mi is ezzel a jogalkotói szándék. Egy ilyen norma alapján praktikusan szinte bármely állami forrásból származó jövedelemre a jövedelem mértékét el nem érő, de azon belül bármekkora mértékű kötelezettség állapítható meg, ha a kormány szükségesnek véli.
Fussunk neki még egyszer: a törvényjavaslat szerint az Alkotmány adjon felhatalmazást a jogalkotónak arra, hogy törvénnyel – tehát akár feles törvénnyel is – egyes jövedelmek terhére akár 100 százalékos kötelezettséget rójon ki, és a konkrét törvények szabályoznák majd ennek feltételeit. Ez is jogi nonszensz.
Olyan helyzet állt elő néhány hónappal a kormányváltás után, hogy az Alkotmánybíróság normális működése is veszélybe kerül. Az eddigiekben az Alkotmánybíróság tartózkodott attól, hogy az ún. alkotmánysértő alkotmánymódosítások ügyében eljárjon. Most azonban a tét a saját státusa, és az, hogy engedi-e az alkotmány által eddig deklarált alapelvek és alapjogok mellőzését, semmibevételét.
Az Alkotmánybíróság egyelőre hallgat, nem kívánta kommentálni Lázár János törvényjavaslatát. Pedig létfontosságú lenne, hogy az Ab is megszólaljon. Ez a helyzet már nem visszafordítható a szokásos tiltakozó akciókkal. Most az érintetteknek és a szakma tekintélyes képviselőinek is egységes elutasító álláspontot kéne megjeleníteniük.
(Lánczos Vera)
* 28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(Ez a felsorolás egészült még ki az a.) pontban felsoroltaknál a járulékokkal.)
** 1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
a) a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata;
b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;
c) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata;
d) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása;
e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése;
f) az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetőleg az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése;
g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése;
h) eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
*** Az Alkotmány 70/I. §-a 2010. augusztus 11-éig
„Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.”
2010. augusztus 11-étől, a jelenlegi kormány kezdeményezésére a 70/I. § egy második bekezdéssel egészült ki:
"(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.”
A most benyújtott javaslat ezt a (2) bekezdést változtatná meg ismét a fent idézett módon:
„(2)A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.”
Az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :
„(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre , az adott adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.”
