Egy nem átlagos könyv vitája elé
- Részletek
- Napi apró
- 2014. szeptember 09. kedd, 06:33
- Lánczos Vera
A pozsonyi Kalligram Könyvkiadó gondozásában jelenik meg folyamatosan Kende Péter szociológus, politikatudós életműsorozata, amelynek harmadik kötete – Nemzetek és népek Kelet-Közép-Európában – idén nyáron került a könyvesboltokba. A kötetet ma délután a nagy múltú Társadalomtudományi könyvvita-sorozat keretében mutatja be maga a szerző, majd Romsics Ignác történész mond opponensi véleményt. A rendezvény vitára is lehetőséget ad.*
A kötet Kende Péternek abban a témakörben született írásait öleli fel, amely a magyar közéletnek és gondolkodásnak mindig neuralgikus pontja volt és maradt, akár a történelem, akár a politika oldaláról, akár társadalomlélektani szempontból közelítünk hozzá. Mint a 2014 februárjában írt előszóban jelzi, gondosan mérlegelte a válogatás során, hogy lehetőleg csak azok az írásai, előadásai kerüljenek be a gyűjteménybe, amelyek szerinte „csakugyan valami nagyon lényegeset mondanak, s ezért megvilágítóak nemcsak a múltra, hanem a jelenre vonatkozólag is” a „szomszédsági viszonyokról, a közös államkeretben élő etnikumok együttéléséről, a nemzetállamiságról, mint uralkodó törekvésről, az e mögött meghúzódó állameszme következményeiről, s általában mindarról, amit Bibó István a kelet-európai kisállamok ’nyomorúságának’ nevezett.” Nagyon érdekesek és különösen aktuálisak ma azok az írások, amelyek azt elemzik, milyen mértékben képesek azonosulni a kis és nagy nemzetek Európával mint egésszel, miért lenne fontos, hogy Európa mint politikai közösség megteremtődjön, és milyen tényezők hatnak ennek ellene még jó ideig. Már csak innen visszatekintve is érdekfeszítő az a témakör, amelyről szintén részletesen olvashatunk a kötetben, a Duna völgyét lakó népek összefogását célzó tervekről és az okokról, amelyek miatt a tervek meghiúsultak.
Kende nem titkolja, hogy szerinte „a kelet-európai térséget jellemző kisnemzeti ’nyomorúságra’ megoldást csak a nemzetállamisággal való szakítás hozhat”, s erre az európai egyesülési folyamat következtében ma jóval kedvezőbbek a feltételek, mint valaha. Az olvasó tudja, hogy ez akkor is így van, ha a közölt írások zömmel olyan évtizedekben születtek (1988 és 2010 között), amikor „a magyar nép visszanyerve szabad önrendelkezését, Európa demokratikus felére orientálódhatott”, de 2014-re az ország egy vezérelvű párt gyámsága alá került. Ez más megvilágításba helyezi az egész témakört, ahogy Kende fogalmaz: „árnyékot vet …a fejtegetések bizakodó jellegére”.
Talán csak keveseknek kell bemutatni Kende Pétert, mégis érdemes idézni a fülszöveg tömör összefoglalását az impozáns életútról. „1927-ben született Budapesten. Szülőföldjét az 1956-os őszi forradalomban való részvétele miatt kellett elhagynia: Párizsban telepedett le, ahol több mint harminc évig dolgozott társadalomtudósként…Több francia egyetemen tanított, neves francia folyóiratokban publikált, eközben azonban magyar nyelven is sűrűn megszólalt a nyugati magyar demokratikus ellenzék sajtójában. A hetvenes években megalapította és egészen 1989-ig működtette Párizsban a Magyar Füzetek című kiadványsorozatot. Részt vett az 1956-os forradalom történetét kutató független intézmény létrehozásában, amelynek az első években társelnöke, 1994-től az intézmény 2011. évi megszüntetéséig pedig elnöke volt. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Francia nyelven nyolc, magyarul több mint tíz könyve jelent meg önállóan vagy társszerzőségben. A kétezres évek elejétől mintegy 10 éven át volt a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. 2005 óta az MTA keretében működő Nagy Imre Alapítvány és Emlékház kuratóriumának elnöke.” Feltétlenül említést érdemel még, hogy alapító tagja volt a 2000-ben létrejött Bibó István Közéleti Társaságnak, amelynek 2014-ig ő töltötte be az elnöki tisztét.
Unikális életút, unikális, hogy Kende Péter már 86 éves, de a mai napig fiatalokat megszégyenítő aktivitással és szellemi elevenséggel vesz részt a tudományos életben és a közéletben. Még mindig megosztja életét Párizs és Budapest közt, jelen van fontos eseményeken, napra készen tájékozott. Ha valaki ilyen hosszú életút tapasztalatát ötvözheti a legmodernebb ismeretekkel, ha ilyen távlatból reflektálhat múltra és jelenre, ha egyszerre él egy nagy nyugat-európai és egy kis kelet-közép-európai országban, egyszerre szerezve belülről és kívülről személyes benyomásokat, mindez egyedülálló intellektuális élményt teremt olvasói és hallgatói számára. A kérdések, amelyekkel Kende foglalkozik, valóban mintegy „több dimenzióban” kerül elénk: korábbi írásainak számos felvetése, megállapítása, aggodalma ma, a már megélt valóság tükrében szemlélve is impozáns módon megalapozottnak bizonyul, másrészt jövőbe mutató.
Részt vettem a könyv nyári bemutatóján, amelyre az Írók Boltjában került sor, szintén a szerző személyes közreműködésével. Igazi intellektuális élmény volt, részesévé válni egy gyökeresen másfajta gondolkodásnak, amely elemel a megint mindent elárasztó provincializmus világától. Azok szellemiségtől, akik büszkén jelentik ki, hogy a liberális demokrácia avítt, szakítani kell vele. Üdítő és reményt keltő, hogy úgy is lehet gondolkodni, ahogyan Kende Péter tette és teszi, s ahogy egyszer majd ismét gondolkodni fogunk mindarról, ami valamennyiünket foglalkoztat.
* Helyszín: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 1081 Budapest, Dankó u.11. Az időpont: 2014. szeptember 9-e, kedd, du. 17 óra.
