Bajor portál: Orbán Münchenben – kényBajor portál: Orbán Münchenben – kényelmetlen barátlmetlen barát
- Részletek
- Szemle
- 2014. november 06. csütörtök, 05:34
- (hj)
A merkur-online című német hírportál Seehofer a magyar miniszterelnököt fogadja – Vörös szőnyeg egy nagyon kényelmetlen barátnak címmel közölte Christian Deutschländer és Philipp Vetter cikkét. Horst Seehofer [Bajorország miniszterelnöke és a CSU elnöke – a ford.] csütörtökön Orbán Viktort, Magyarország vitatott kormányfőjét fogadja Münchenben. Orbán bankpolitikája Bajorországnak milliárdokba került.
Orbán Viktor már ismeri az előkelő müncheni Carl herceg palotát. A magyar kormányfő és Horst Seehofer, Bajorország miniszterelnöke (CSU) legutóbb két éve találkozott itt. Akkor kellemetlen témákról is szó volt: például az MKB bankról. Amely már sokba került Bajorországnak és tartományi bankjának. Egyre nagyobb lett a magyar bankadó, amelyet a Bayerische Landesbanknak anyakonszernként az MKB után fizetnie kellett. Nem gond – mondta Orbán –, megoldjuk a problémát. Legalábbis így mesélte Seehofer a találkozó után. De éppen az ellenkezője történt.
A tartományi kormány csütörtökön ennek ellenére újra kiteríti a vörös szőnyeget régi barátjának, Orbánnak. Gombóccal szervírozott ökörsült mellett lesz majd együtt Seehofer és Orbán. A terhes banktéma időközben elintéződött, bár rettenetes áron. Az MKB a nyár óta már nem a Bayerische Landesbank tulajdonában áll, hanem a magyar államé. Az pedig nem csupán a bankadót tartotta fenn, hanem bevezetett egy olyan törvényt is, amelynek értelmében az MKB ügyfelei a bank terhére átválthatták a hiteleiket. A Bayerische Landesbanknak az MKB összesen több mint kétmilliárd eurójába került. Végül a bajorok az MKB „eladásakor” még 200 milliót ráfizettek. Az volt a fő, hogy megszabadultak tőle.
Mindez nem ártott az Orbán és Bajorország Szabad Állam kapcsolatainak. Az 51 éves politikust Európa-szerte rendkívül szkeptikusan szemlélik – de szívélyes barátság fűzi a CSU-hoz, amelynek párkongresszusain, és Kreuthban tartott tanácskozásain már díszvendég is volt. Orbán a közös európai párcsaládhoz, az Európai Néppárthoz tartozik. „A kapcsolatok tiszteletteljes ápolása a külpolitika egyszeregye” – vélekedett Seehofer 2012-ben. Európa-ügyi minisztere, Beate Merk (CSU) ma azt mondja, Magyarország szoros partner: „Természetesen nehéz időkben sem hagytuk elszakadni a párbeszéd fonalát”, és „rengeteg” közös téma van.
Megbeszélnivaló az MKB eladása után is van elég. Orbán ugyanis nem csak a bankokkal húz ujjat, hanem az Európai Unióval is, amely nincs nagy véleménnyel tekintélyelvű kormányzási stílusáról. Orbán a politikájával mostanra már a saját lakosságát is tömegesen hajtja ki az utcákra.
Mindenekelőtt a média ellenőrzésére törekszik: az időközben hírhedtté vált médiatörvénnyel Orbán már 2010-ben láncra verte a közszolgálati adókat. Ezeket azóta Orbán Fidesze tartja az ellenőrzése alatt. Az egyetlen kivétel: az RTL, és ezt az adót a kormányfő reklám-különadóval akarja térdre kényszeríteni. A nyomtatott sajtót illetően ez a nyomtatott reklámra kivetett adóval már sikerült neki.
Csak a legutóbb eltervezett internetadóval számította el magát Orbán: a közösségi oldalakon olyan tiltakozásokat szerveztek, amelyeket Orbán már nem hagyhatott figyelmen kívül. Egyelőre ejtette a tervét. Mivel azonban továbbra is ki akarja építeni az állama totalitárius struktúráját, és ehhez nélkülözhetetlen az összes média ellenőrzése, az eddig ellenőrizhetetlen internet ellenőrzése továbbra is az első helyek egyikén áll a terveiben.
Orbán 2010-es hatalomra kerülés óta rázza a magyar demokrácia alapjait. A Fidesz azóta már az igazságszolgáltatást is ellenőrzése alatt tartja. Közvetlenül hivatalba lépése után Orbán átalakította az államapparátus személyi állományát, és csökkentette az elbocsátottak nettó végkielégítését. A végkielégítésekkel kapcsolatos szabályozást az Alkotmánybíróság semmisnek mondta ki, mire a Fidesz a mögötte álló kétharmados parlamenti többséggel egyszerűen korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit költségvetési kérdésekben. Az Európai bíróság aztán leállította a bírák, ügyészek és közjegyzők mintegy tizedének kényszernyugdíjazását. Az indoklás (a nyugdíjkorhatár egységesítése) nem elfogadható – szögezte le a bíróság. Már az Európai Unió Bizottsága is többször kifejezésre juttatta aggodalmát az állam médiára, központi bankra és igazságszolgáltatásra gyakorolt erős befolyása miatt.
De a magyarok az internetadó elleni legutóbbi tiltakozásokon kívül ennek ellenére jól fogadták Orbán politikáját. Éppen idén áprilisban újra megválasztották.
