Foreign Policy: A nagy energiaüzletekkel dollármilliókat lehet belemosni egy átláthatatlan politikai rendszerbe

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2014. november 08. szombat, 06:29

(hj)

A Foreign Policy című amerikai folyóirat Magyarország segít Putyinnak, hogy továbbra is fojtószorításban tartsa Európa energiáját címmel közölte Keith Johnson cikkét. A NATO egyik kulcsfontosságú szövetségese az orosz diktátorhoz dörgölőzik, és segít neki egy 70 milliárd dolláros vezeték megépítésében, hogy az EU szívéig érhessen el a keze.

Európa és az Egyesült Államok azon van, hogy közös frontot építsen ki az orosz agresszió visszaverésére, és mindenekelőtt hogy kicsavarja Vlagyimir Putyin orosz elnök kezéből az energiafegyvert. De úgy tűnik, a csapat egyik tagja mezt vált.

Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatt az utóbbi hónapokban egyre inkább oroszbarát politikát alakít ki azzal, hogy hatalmas üzleteket köt Moszkvával, és bírálja a az Oroszország elleni nyugati szankciókat, ami aggodalmat kelt Brüsszeltől a perifériáig. A Moszkva felé hajlás különösen nyilvánvaló, ha az energiáról van szó, mert a kérdés maga az egyik gyökere az európai félelemnek attól, amit Oroszország megtett a múltban, és megtehet újra.

Magyarország legújabb lépése az volt, hogy hétfőn engedélyezte a Déli Áramlat gázvezeték építését, amely Putyin egyik kedvenc projektje, és amely lehetővé teszi a számára, hogy az Európába irányuló orosz földgázszállításokat Ukrajna megkerülésével juttassa célba. A Krím-félsziget annektálása és az Ukrajna keleti részén lezajlott orosz fegyveres zavargások nyomán az unió az év folyamán behúzta a féket a 70 milliárd dolláros projektre. Az EU attól tart, hogy a vezeték sérti az uniós versenytörvényeket, és csak fokozza a függést az orosz gáztól.

A Déli Áramlat célja, hogy Oroszországból a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián, Szlovénián, Magyarországon és idővel Ausztrián át, Ukrajnát elkerülve, földgázt szivattyúzzon Európába.

E héten azonban a magyar parlament keresztülvitt egy törvényt, amely átgázol az európai kifogásokon, és utat nyit a Déli Áramlat építésének, amelyben olyan energiacégek vesznek részt, mint a Gazprom, az olasz ENI, a francia EDF és a német Wintershall.

Orbán támogatása a projekthez különösen figyelemre méltó, mert az Oroszországgal a Déli Áramlat-megállapodásról azt mondta – amikor 2008-ban még ellenzékben volt –, hogy az felér egy Magyarország elleni „puccsal”. Azóta azonban inkább vádolja Európát, miközben Oroszországtól Kínáig „illiberális”államokat állít szerepmodellként Magyarország elé.

„Egyértelműen látható az elmozdulás Oroszország felé a magyar energiapolitikában” – mondja Korányi Dávid, az Atlanti Tanács Eurázsia Központjának igazgatója, volt magyar kormánytanácsadó.

A Déli Áramlatnak nyújtott támogatás döbbent tiltakozást váltott ki az Európai Unióban, amely tisztázásra szólította fel Magyarországot. Amerikai diplomaták is óvták Budapestet attól, hogy továbbra is könnyelműen Oroszországra támaszkodjanak az energiaellátásban. „A források diverzifikálása a fontos”, mondta a múlt hónap végén André Goodfriend, a magyarországi vezető amerikai diplomata (az egyesült Államoknak jelenleg nincs nagykövete Magyarországon).

„Orbán egyre inkább azt hiszi, az Oroszországhoz fűződő szorosabb energiakapcsolat sokkal jobb garancia Magyarország energiabiztonságára, mint ha az egyre erősebb Európai Unió útján keresne biztonságot. Ez jelentős hátraarc attól a szereptől, amelyet Magyarország korábban betöltött. Magyarország jelentős akadály lehet annak az útjában, amit az Európai Unió akar elérni” a közép-európai egységes gázpiac terén - mondta Korányi.

A Déli Áramlattal kapcsolatban egyes energiaszakértők úgy vélik, hogy Orbán valóban hasznot lát Magyarország számára abban, ha ő irányítja Nyugat felé a gázt. A tranzitországok pénzt keresnek az energiakereskedelmen, és az új vezeték megszüntetné az Ukrajnával mint energiatranzit-országgal szemben joggal fennálló félelmeket. Amikor Oroszország 2006-ban és 2009-ben elzárta a gázcsapot Ukrajna felé, Európa arra jutott, hogy Ukrajna kivett a tranzitálandó gázból, hogy fedezze a saját szükségleteit, és milliókat hagyott szenvedni a vezeték további része mentén.

Mások úgy gondolják, hogy a dollármilliós projektek vonzóak, mert lehetőséget adnak a magyar vezetőknek a pénzek elosztására, bőkezűségre és a politikai lojalitás megszilárdítására. Múlt hónapban az Obama-kormányzat állítólagos korrupció miatt beutazási tilalommal sújtott hat magyar kormánytisztségviselőt.

Maga Magyarország azt mondta, hogy támogatja az európai együttműködést az energiafronton, és külügyminisztériumi tisztségviselők hangsúlyozták az Egyesült Államokkal fenntartott szorosabb kapcsolatok előnyeit, különösen az energia terén.

De Magyarország védelmébe vette a Déli Áramlatot is, mint amely létfontosságú a magyar energiabiztonság szempontjából – és célzott arra, hogy ha baj van, Európa nem fog tudni Magyarország segítségére sietni.

„Magyarország meg fogja építeni a Déli Áramlat gázvezetéket, mert az javítani fogja az energiaellátásunk biztonságát. Nem akarjuk magunkat olyan helyzetben találni, hogy a magyar gázellátás attól függjön, mi történik Ukrajnában” – mondta Orbán júliusban.

Így folytatta: „Azok, akik ma ellenzik a Déli Áramlatot, csak el akarják venni a jogunkat az energiaellátás biztonságához, de anélkül, hogy cserébe bármit tennének.”

De Magyarország fityisze Brüsszelnek nem elszigetelt közjáték. Szeptemberben, nyomban Alekszej Miller Gazrom-vezérigazgató budapesti látgatását követően, Magyarország váratlanul felfüggesztette saját gázszállítását Ukrajnának, amely június óta volt orosz gáz nélkül, és arra hagyatkozott, hogy ez európai országok szállítanak neki gázt a hátsó ajtón keresztül. Emellett Magyarország plusz gázszállításokat is betárolt, hogy növelje csökkenő tartalékait a tél előtt.

Idén tavasszal Magyarország aláírt egy 14 milliárd dolláros szerződést Oroszországgal arról, hogy nukleáris reaktorokat vásárol az orosz Roszatomtól – Moszkva finanszírozásával–, annak ellenére, hogy bőségesen voltak aggályok, amelyek szerint Oroszország az energiát arra használja fel, hogy az európai országokat kedve szerint túszként tartsa fogva.

És a magyar állami tulajdonban lévő Mol energiakonszern ezalatt mindvégig tárgyalt arról, hogy eladja a Gazpromnak egy horvátországi energiacégben tartott tulajdonrészét, félresöpörve az európai és amerikai tisztségviselők ellenvetéseit, hogy ne tegye, mert Horvátország kulcsszerepet tölt be a délkelet-európai energiabiztonságban. Külügyminisztériumi tisztségviselők felkérték Chris Murphy szenátort, a szenátus külügyi bizottsága Európai Ügyek albizottságának elnökét, hogy hozza fel a témát minapi európai útján.

Barack Obama elnök és vezető amerikai diplomaták egyre élesebben bírálták Magyarországot, amely a NATO tagja és amely hagyományosan szoros kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államokkal.

Obama egy New Yorkban, szeptemberben mondott beszédében Magyarországot Venezuelával, Oroszországgal és Egyiptommal együtt említette olyan országként, amely elfojtja az egyet nem értést és a polgári szabadságjogokat. Októberben Victoria Nuland, a külügyminisztérium Európával foglalkozó vezető tisztségviselője egy washingtoni beszédben támadta Magyarország álláspontját.

„A régióban vannak olyan vezetők, akik, miközben learatják a NATO- és EU-tagság előnyeit, úgy tűnik, elfelejtették az értékeket, amelyek ezeknek az intézményeknek az alapját alkotják. Hogyan aludhatnak Önök éjszaka a NATO 5. cikkelye által biztosított takaró alatt, miközben ’illiberális demokráciát’ erőltetnek nappal, felkorbácsolják a nacionalizmust, korlátozzák a sajtó szabadságát vagy démonizálják a civil társadalmat? Ugyanezt kérdezem azoktól is, akik megvédelmezik a tisztességtelen hivatalnokokat a bűnvádi eljárástól; azoktól, akik, ha úgy kényelmes, megkerülik a parlamentet, vagy piszkos üzleteket kötnek, amelyek a diverzifikálásra irányuló, hangoztatott politikájuk ellenére fokozzák országuk függőségét egyetlen energiaforrástól” – mondta Nuland.

Magyarország berzenkedett a bírálat miatt, és visszautasította a feltételezést, hogy távolodna a demokráciától. Más európaiak azonban amiatt aggódnak, hogy Orbán Moszkva felé való elbillenésének köszönhetően őket is ugyanúgy fogják kezelni.

„Azt látom a legnagyobb veszélynek, hogy a végén Washington úgy érzékeli majd, hogy az egész régió végzetes irányba halad, pedig ez nem igaz. Valójában Magyarország kóborol el a nyájtól” – mondta egy közép-európai diplomata a lapunknak.

Néhány energiaszakértő úgy látja, hogy Magyarország Déli Áramlathoz nyújtott támogatása főként annak a tükröződése, hogy Orbán statisztikusan közelíti meg a gazdaságot. Az európai diplomata Orbán gazdaságát Benito Mussolini volt olasz diktátor korporatív állami beavatkozásához hasonlította.

„Orbán nem piacokban vagy a fogyasztók választásában gondolkodik: az ő kormányzata az állami tulajdon és az ellenőrzés fogalmaiban gondolkodik és cselekszik. Ebből a perspektívából van értelme a hosszú távú üzletkötéseknek, megbízni az állami tulajdonban lévő Molt és megépíteni a vezetéket”, mondta Andreas Goldthau, aki az energia geopolitikáját tanulja a Harvard egyetem Belfer központjában.

Ugyanakkor a nagy energiaüzletek, különösen Oroszországgal kapcsolatban, azzal csábítanak, hogy dollármilliókat lehet belemosni egy átláthatatlan politikai rendszerbe.

„Azt hiszem, a korrupció meghatározó tényező a miniszterelnök és belső köre azon döntésében, hogy erre az útra léptek” az atomerőmű és az új vezeték kérdésében – mondta Korányi.

Amióta egy évvel ezelőtt komolyan kirobbant az ukrajnai válság, egyre világosabbá vált, hogy Oroszországnak mind nehezebb bunkósbotként alkalmazni az energiát. Nehéznek, ha nem lehetetlennek bizonyult pusztán energiacsapok elzárásának a fenyegetésével megfélemlíteni olyan országokat, mint Ukrajna vagy a balti államok. Valójában Oroszország vaskezű megközelítése Kelet-Európa-szerte tülekedést váltott ki az alternatív források felsorakoztatásában, mint például az első földgázimport-terminál a Baltikumban vagy a lengyel miniszterelnöknek az európai energiaunióról szóló grandiózus tervei.

De mint Magyarországon az Orbán alatti fejlemények is mutatják, a már amúgy is Kelet felé hajló országok szemében ha nem bunkósbotnak tűnik az orosz energia, akkor bizonyosan nagyon ízletes sárgarépának látszik.