Reuters: Magyarország ki akarja űzni a nagy áruházláncokat és az RTL-t
- Részletek
- Szemle
- 2014. november 24. hétfő, 05:36
- (hj)
A Reuters brit hírügynökség Egy lobbi szerint az új szabályok kiűzhetik a szupermarket-láncokat Magyarországról címmel közölte Szakács Gergely és Christian Lowe jelentését.
A multinacionális szupermarketeket elűzhetik Magyarországról – mondta egy kereskedelmi lobbi szerdán, azt követően, hogy a kormány megemelte a láncok felügyeleti díjait és megfenyegette őket, hogy bezárják őket, ha két egymást követő évben veszteséggel zárnak.
Orbán Viktor kormánya már eddig is számos sajátos törvényt fogadott el, és nem zavartatta magát attól, hogyan fogadják ezeket Magyarországon kívül. Ezek között voltak a különadók, amelyek a bankoknak, távközlési cégeknek és egy tévétársaságnak eurómilliárdokba kerültek.
Orbán az egyedül is megy külpolitikát kedveli: Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerdán látogatást tett Moszkvában, ahol a Kremlhez fűződő, Brüsszel és Washington által túlságosan bensőségesnek ítélt kapcsolatokat építette.
A magyar gazdasági minisztérium a héten olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely kimondja, hogy 2018-tól a több mint 168 millió eurós évi forgalmat bonyolító kiskereskedelmi láncoknak be kell zárni, ha két egymást követő évben veszteséget termelnek Magyarországon.
Ez olyan cégeket sújthat, mint a Tesco, az Auchan, a Lidl, az Aldi és a Metro csoport, amelyek nagy befektetéseket hajtottak végre Magyarországon.
Vámos György, a magyar OKSZ kereskedelmi szövetség elnöke azt mondta: a szupermarketekre most kettős teher nehezedik, mert a kormány már azt is tervezi, hogy a kiskereskedő-hálózatokat az eddiginél magasabb élelmiszer-biztonsági felügyeleti díjjal terheli meg.
Vámos szerint a felügyeleti díj veszteségbe taszítja ezeket a magyarországi vállalatokat, és aztán a legújabb javaslat szerint ezért a veszteségért megbüntetik majd őket.
„Ez azt jelentené, hogy a működésük fenntarthatatlanná válik” – mondta Vámos a Reutersnak egy interjúban.
„Ha valaki egy másik országban befektet, és embereket alkalmaz, akkor aligha fogják egyik pillanatról a másikra kirántani a szőnyeget a lába alól.”
Külföldiek által uralt piac
A kormány szerint az intézkedések célja, hogy megvédjék a magyar élelmiszer-termelőket és -kereskedőket attól, hogy kiszorítsák őket a piacról a külföldi cégek, amelyek arra használják fel a pénzügyi erejüket, hogy Magyarországon veszteségesen árusítsanak élelmiszert.
„A tartósan elkönyvelt veszteségek a domináns piaci pozícióval való visszaélést jelentenek, mert a versenytársakat kiszorítják, és az erős tőkehelyzetben lévő vállalat ’felvásárolja a piacot’ ” – mondta Varga Mihály gazdasági miniszter a törvénytervezethez kapcsolt indoklásban.
A tervezet nem biztosít kivételt a magyar kiskereskedőknek, akik közül legalább kettőnek a forgalma a meghatározott küszöb felett van. De a magyar láncokhoz tartozó boltok a külföldiektől eltérően gyakran franchise rendszerben működnek, ami lehetővé teszi az anyacégnek, hogy kikerülje a küszöböt. A kormány nem mondta meg, hogy a törvény alapján hogyan kezeli a franchise-okat. [Ilyen a CBA – a szerk.]
De még ha vonatkozik is a magyar kiskereskedőkre a nyereségességet előíró szabály, akkor is erősebben sújtja a külföldi cégeket a teher, mert az övék a piac nagyobb része.
A Planet Retail elnevezésű tanácsadó cég ranglistája szerint a vezető 10 magyarországi kiskereskedelmi vállalat közül 7 külföldi tulajdonban van.
Natalie Berg, a Planet Retail gobális kutatási igazgatója azt mondta: közhely, hogy a nagy multinacionális cégek a növekvő külföldi piacokon néhány évig veszteségesen működnek. A profitról szóló, tervezett törvény „egészen bizonyosan problémát jelentene” – mondta.
A Tesco Magyarország legnagyobb szupermarket-lánca. Saját adatai szerint több mint 200 egységet működtet, és az ország harmadik legnagyobb munkáltatója. A Tesco egyik szóvivője azt mondta, a cég még tanulmányozza a nyereségről szóló törvénytervezet részleteit.
Az élelmiszerbiztonsági felügyeleti díjak emeléséről azt mondta, a Tesco csalódott. „A díj jelentősen meg fogja növelni a költségeket sok kiskereskedő számára Magyarországon” – mondta a szóvivő.
A Lidl magyarországi leánya a Reuters kérdéseire emailben adott válaszában azt írta: úgy ítéli meg, „hogy a további terhelések elfogadhatók, amennyiben minden piaci szereplőnek egyenlő feltételekkel kell részt vennie benne”.
A magyar parlament szintén ezen a héten törvényt fogadott el, amely megemeli a reklámbevételekre kivetett adó legmagasabb kulcsát, amely idén kizárólag egyetlen társaságot érint: a RTL európai tévékonszern magyar vállalatát.
A társaság tulajdonosa, a Bertelsmann német médiaóriás azt mondta, az adó célja, hogy kiűzzék a vállalatot Magyarországról.
