Süddeutsche Zeitung: A sajtószabadság napja – Negatív példa Magyarország

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2011. máj. 04. szerda, 03:06

Galamus-csoport

Ösztönzés a változtatásra című írását kezdi így Maria Fiedler: Negatív példa Magyarország, amely az elmúlt évben a sajtójog kemény megszorításait élte át. Ám Németországban sem áll a legjobban a médiaszabadság ügye.

A Sajtószabadság nemzetközi napján egész Európa Magyarországra néz, ahol jelenleg erősen korlátozott a média szabadsága. A sajtószabadság ügyében azonban Németország sem olyan példamutató, mint némelyek gondolják.

2011. január: Orbán Viktor magyar miniszterelnököt uniós elnökségi székfoglaló beszéde alkalmából jeges fogadóbizottság várja. Az Európai Parlament zöld képviselői némán állnak a sorokban, és táblákat tartanak, amelyeken az áll: „cenzúrázva”. Egyesek ezüstszínű ragasztószalaggal leragasztották a szájukat. Az új magyar médiatörvény ellen tiltakoznak, amelynek érvénybe lépése egybeesik Magyarország soros elnökségének kezdetével, és amelyet Európa szerte bírálnak.

Eredeti formájában a médiatörvény nem csupán korlátozta a sajtószabadságot, hanem egyenesen felszámolta. A törvénnyel Orbán Viktor kormányfő olyan ellenőrzési rendszert akart bevezetni, amelynek már semmi köze az európai értékekhez. Egy ötfős médiatanács Orbán Viktor egyik régi bizalmasának vezetésével 730 ezer euróig terjedő bírságokat szabhatott volna ki, ha egy médium nem „kiegyensúlyozottan” tájékoztat. A „kiegyensúlyozott” meghatározását pedig a médiatanácsra bízták volna. Emellett kötelezni akarták a „nemzetbiztonsággal összefüggő kérdésekről” tájékoztató médiát forrásaik felfedésére.

Miután az EU erőteljesen szót emelt a törvény ellen, végül mégiscsak létrejött néhány változtatás, amelyeket azonban számos sajtószervezet egyáltalán nem tekint kielégítőnek. Ezért az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben a képviselők további felülvizsgálatot és átdolgozást követelnek. Felhívták a magyar kormányt a sajtóirányítás függetlenségének helyreállítására, és arra, hogy az állam hagyjon fel a véleménynyilvánítási szabadságba való beavatkozással. Sok képviselő különösen a túlzott hatalommal felruházott médiafelügyeleti hatóságot bírálta, amely politikailag igen egyoldalú összetételű. A Magyarországra vetett pillantás tehát sötét.

Hiányos információvédelem Németországban

Ám a sajtószabadságot Németországban is nyirbálják. Ezt már önmagában a Riporterek határok nélkül nevű szervezet rangsora is mutatja, amelyben Németország 2010-ben a 17. helyre került. A szervezet különösen a szerkesztőségek összevonását és a leépítéseket bírálja, amelyek oda vezetnek, hogy az újságírókat egyre jobban szorítja az idő, és részletes, különösen pedig oknyomozó kutatásokra gyakran egyáltalán nem is marad idő. Emellett a szervezet szerint nem kielégítő a hatósági információkhoz való hozzáférés sem.

Németországban ugyan 2006 óta létezik az információs szabadságról törvény, amely a sajtó képviselői számára lehetővé teszi, hogy információkat követeljenek a szövetségi hatóságoktól és betekintést nyerjenek iratokba. A törvényt azonban számos kivétellel tűzdelték meg, amelyekre a hatóságok hivatkozhatnak az információ megtagadásakor. Folyamatban lévő eljárásokról alapvetően nem kell tájékoztatást adni, ahogy olyan tényállásokról sem, amelyeknek ismertté válása a közbiztonságot veszélyeztetheti vagy negatív hatással lehet nemzetközi kapcsolatokra. Így 2008-ban 1500 információs kérelem közül mintegy 500-at azonnal elutasítottak.

A média képviselői azonban mindenekelőtt az informátorok védelmének hiányos voltát bírálják. Ha újságírókat figyelnek és lehallgatnak, ha lakásaikat és szerkesztőségeiket átkutatják és irataikat lefoglalják – és ha mindez a bűnügyi felderítés jegyében történik –, akkor az informátorok már nem lehetnek biztosak abban, hogy identitásuk kellően védett marad. Pedig éppen ez nagyon fontos ahhoz, hogy újságírók a jövőben is hozzájussanak bizalmas információkhoz és dokumentumokhoz, és így botrányokra deríthessenek fényt, és felhívhassák a figyelmet visszásságokra.

A sajtó csak így tud eleget tenni egyik legfontosabb feladatának, hogy ugyanis ösztönözzön a változtatásokra. A sajtó csak akkor lehet a demokrácia motorja, ha az állam nem avatkozik be, a közbiztonságra hivatkozva, a média szabadságába.

_______________

Lásd még híreinket:
A Freedom House szerint a média szabad, de jelentősen csökkent a sajtószabadság Magyarországon
Az RSF osztrák irodavezetője a magyar médiatörvényről és az EU törekvéseiről

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!