Makovecz: Hellerék (a zsidók) nem törekedhetnek egy másik nép elpusztítására

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2011. máj. 12. csütörtök, 03:10

Galamus-csoport

Nem csekély meglepetést okozott szakmai körökben, hogy a Fidesz jóvoltából az új Alkotmány – a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) mellett két évtizede működő szervezet, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SzIMA) helyett – Makovecz Imre építész nyíltan jobboldali művészeket tömörítő civil szervezetét hozta helyzetbe a magyar kultúra államilag dotált befolyásolására. A megszavazott összeg évi 100 millió, plusz székháznak a 2,3 milliárdból felújított Vigadó. A cél már világos, de program még nincs hozzá.
Makovecz-mondatok a HETEK interjújából. (Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható.)

Hoffmann Rózsákra is szükségünk van

„A Magyar Művészeti Akadémia használatba vétele nem egy baráti kapcsolat következménye, hanem szükség van rá, ahogyan Hoffmann Rózsákra is szükségünk van, akik keményen és kitartóan dolgoznak. Nálunk is vannak olyan elkötelezett magyar emberek, akik alkalmasak arra, hogy integráns elemként bedolgozzanak a kormány jövőbeli tevékenységébe.”

A Széchenyi Akadémia volt a „kontra”

Amikor a Magyar Művészeti Akadémia létrejött, Makoveczet felhívta „az MTA akkori elnöke, Kosáry Domokos, és kérte, hogy menjek be hozzá, mert szeretne velem beszélni. Mikor találkoztunk, minden bevezetés és kacskaringó nélkül közölte, hogy ha megszüntetem a Magyar Művészeti Akadémiát, akkor azonnal felvesz az MTA rendes tagjainak sorába. […] Mire én felálltam, és eljöttem. (1) Az őáltaluk kitalált Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia csak később és kontraként keletkezett. (2)” Az interjúkészítő Szobota Zoltán megjegyzi: „Érdekes, a sajtóban pont fordítva jelent meg.” Makovecz válasza: „Csodálkozik? Mindig ugyanaz történik: ha a magyarok összekapják magukat, és saját maguk kitalálják, hogy holnap mit akarnak csinálni, abban a pillanatban megjelenik egy erő – melyet csak a Jóisten tudja, hogy ki fizet és támogat –, és megpróbálja megakadályozni. Előkerülnek azok a máig élő, tipikus vádak, hogy a magyar az fasizmusra és nácizmusra hajlamos fajzat, amelyik bűnöket követett el a cigányokkal és a zsidókkal szemben.”

Ha a magyar kormány szervezett körülmények között óhajt beleszólni a kultúra egyes területeibe

„Most jött el az idő arra, hogy Orbánék úgy gondolják: köztestületté kell nyilvánítani és használni kell az akadémiánkat. Ha a magyar kormány szervezett körülmények között óhajt beleszólni a kultúra egyes területeibe, akkor erre alkalmassá kell tennie jelenlegi struktúránkat. Magyarán, tematikusan át kell alakítani a szervezetet, csoportokat, osztályokat kell létrehozni, és azok élére vezetőket kell kinevezni. Ehhez nagyobb székházra lesz szükségünk, de még nem dőlt el, hogy a Kristálypalotát vagy a Magyar Vigadót kapjuk-e meg.”

Heller és bandája anyagi előnyökért áll az egyik oldal mellé

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiáról Makovecz azt mondja, ismeri. „Heller Ágnesről és Konrád Györgyről is sok mindent tudok, és arról az alaphangulatról, ami az MTA-t uralja […] nem muszáj kereszténynek lenni ahhoz, hogy valaki ne álljon anyagi és politikai előnyökért valamelyik oldalra, mint mondjuk Heller Ágnestől kezdve az egész társaság, akiket én bandának hívok. […] Nekik folyamatosan kifogásuk és fölényérzetük van a magyarsággal szemben, és egy hamis vagy nem hamis – ezt nem akarom megítélni – kiválasztottságtudatban értékelik azt, ami itt történik. Őket nem érdekli, hogy 1914-ben egy olyan országot, amelyben a lakosság hetven százaléka magyar volt, darabokra téptek szét, és a fasisztának tartott Horthy Miklós kétmillió menekülttel talpra állította, sőt még azt is elérte, hogy a bécsi döntés eredményeképpen visszafoglalhatta a magyarlakta, elcsatolt területeket. Ennek az úgynevezett fasisztának kevesebb ideje volt ezt a munkát elvégezni, mint amennyi idő eltelt a rendszerváltás óta. Nézzük meg, hol tartunk ma az úgynevezett rendszerváltással! A bíróságok tele vannak a múlt rendszer híveivel – nem sorolom tovább. Itt olyan komoly átalakulásra van szükség, hogy csak üdvözölni tudom, amit Orbán Viktorék tesznek, amikor az új Alkotmánnyal kialakítanak végre egy jogrendet.”

Hellerék nem törekedhetnek egy másik nép elpusztítására

Amikor az interjú készítője arról érdeklődik, nem ugyanolyan kiválasztottságtudat beszél-e Makoveczből, mint ami miatt Helleréket kárhoztatta, a válasz: „Nem, mert a magyar sose találta ki, hogy ő Isten választott népe. Egyébként, nem irigylem tőlük, és még hajlandó is vagyok elfogadni, de ha ezt állítják magukról, akkor nem törekedhetnek egy másik nép elpusztítására.”

A saját fajtámhoz vagyok kötve; a nyávogás értelmiségi szemétláda magatartás

„Nem azzal kell foglalkozni, hogy a most felállt kormány hol kérdőjelezhető meg, hanem azzal, hogyan lehet elősegíteni az eredményességét. Én egyébként is a saját fajtámhoz vagyok kötve, és nem a kormányokhoz. A nyávogást és a megkérdőjelezgetést, mint tipikusan értelmiségi szemétláda magatartást, visszautasítom.”

Az ő lyukas agyuk

„Szent István emlegetése Szent István Magyarországán burkolt nacionalizmus az ő lyukas agyukban. Látja, ezen a téren tudnánk komoly eredményeket elérni, ha sikerülne lecserélni azt a töménytelen hazugságot, amit a múltunkról elmondtak, és újraírnánk, érthetően megfogalmaznánk a saját történelmünket. Aztán, hogy ebből mennyi valósul meg az elkövetkezendő időszakban, az majd elválik.”

___________________

(1) Kosáry Domokos 2007-ben meghalt. Az ő változatát a négyszemközti beszélgetésről már nem ismerhetjük meg.

(2) Az Index Alkotmányba betonozzák a Makovecz-akadémiát című írásában Földes András írja: „Az állami művészeti akadémia, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, és a Magyar Művészeti Akadémia alapítási kálváriája még a rendszerváltás utáni szervezetalapítási láz idejére esik, amikor aki nem pártot alapított, az ligát, kört, összefogást vagy akadémiát hozott létre. Az MTA akkori elnöke, Kosáry Domokos az MTA reformjának keretében szerette volna, ha az Akadémia képviselné a különböző művészeti ágakat is. A Széptudományi Alosztály 1949-es megszüntetése után a szervezet csak az egzakt tudományokkal foglalkozott.
A Széchenyi István Művészeti Akadémia tervét hosszú, a művészeti élet ismert alakjait is bevonó előkészítés után 1991 szeptemberében terjesztették az Akadémia elé, az első sajtóhírek novemberben jelentek meg, a szervező bizottság 1992 január 7-én ült össze először. Január 31-én Makovecz Imre váratlanul bejelentette, hogy ők viszont megalapították a Magyar Művészeti Akadémiát.
A szervezet jellemzően a jobboldali beállítottságú művészeket hívta meg soraiba: Makovecz Imre mellett a vezetőségben kapott helyett többek közt Finta József, a jobboldali kormányzatok és Demján Sándor kedvelt építésze, Fekete György, MDF-es majd KDNP-s képviselő és belsőépítész, vagy Jankovics Marcell, akit a Fidesz most másodszor juttatott a Nemzeti Kulturális Alap élére.
Az MTA szervezete a kilencvenes években nyilatkozatokban határolódott el az ellenakadémiától. Kosáry Domokos elmondta, hogy a SzIMA már két ülést is tartott, és közben nem kapott semmiféle megkeresést, és csak sajtóhírekből értesült a Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról.
A Pesti Hírlap 1992. február 20-án pedig azt írta: ’Miközben az Akadémián a szerveződés stádiumában van a Széchenyi Művészeti Akadémia, egy kis csoport, persze igazán neves művészekkel az élén, életre hívta a Magyar Művészeti Akadémiát. ... Vajon mi vezérelte az ellen-akadémia életre hívóit? Mert nem hiszem, hogy ok lenne a szépítgetésre, itt bizony írjuk le csak nyugodtan még egyszer, ellen-akadémiáról van szó’.”

___________________

Lásd még:
Bolgár György interjúját Dobszay László zenetörténésszel, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia lemondott elnökével
Pálinkás József nyilatkozatát a Széchenyi Művészeti Akadémia sorsáról

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!