Paul Lendvai: Orbán Viktornak nagyobb hatalma van, mint bármelyik európai kormányfőnek



Liane von Billerbeck Paul Lendvaival készített interjúja a magyarországi „jobboldali forradalomról” a Deutschlandradio honlapján olvasható.


Liane von Billerbeck: Orbán Viktor és nemzeti konzervatív pártja, a Fidesz egy éve van kormányon és hatalmon Magyarországon. És ezt az időt jól kihasználta – egy jobboldali forradalomra. Minden helyet, ahol a hatalom kapcsolói vannak, saját embereivel töltött be, a bírákat nyugdíjazta, az újságírókat hidegre tette, a színházigazgatókat elbocsátotta, neves művészek hitelét rontotta. Amióta június végén letelt a soros uniós elnökség, fennáll a veszély, hogy Európa a magyarországi eseményeket teljesen elveszíti a látómezejéből. Hogyan lehetséges, hogy egy Orbán Viktor ennyire sikeresen viszi keresztül az akaratát? Milyen magyar indulatokhoz kapcsolódik? Erről beszélünk ma Magyarország egyik legnevesebb ismerőjével, Paul Lendvai publicistával. Budapesten született 1929-ben, a felkelés idején Bécsbe menekült, a Radio Österreich International intendánsa volt, és számos könyvet írt. A legutóbbi címe: Az eltékozolt ország. Lendvai úr, üdvözlöm. Magyarországot eltékozolt, de egyben elcsábítható országnak nevezte. Honnan van ez az elcsábíthatóság?

Paul Lendvai: Az elcsábíthatóság a mélyrétegekben van, az okai a magyar történelem mélyrétegeiben keresendők. Azt hiszem, arra vezethető vissza, hogy a magyarok elszigetelt, nyelvileg elszigetelt nép Európában, mint például az albánok: mindig verte őket a történelem, a mongolok betörésétől a trianoni békeszerződésig és az osztrák-magyar monarchia széthullásáig, valójában ez a kulcsa a megvert nép lélektanának. Annak idején minden harmadik magyar idegen uralom alá került. Ez persze  egyben a számla is volt az elvakult magyar nacionalizmusért. És ez a vezetett oda, hogy a magyar kormány a második világháborúban az utolsó pillanatig a hitleri Németország oldalán állt, mert azt remélte, hogy visszanyeri az elvesztett területeket. Aztán ez az ország és ez a nemzet csinált egy forradalmat 1956-ban, és éppen úgy cserbenhagyták, mint 1848-ban, a Habsburgok elleni forradalomban. Szóval ez mind együtt az ok. Orbán Viktor tehetséges, talán majdnem zseniális hatalompolitikus, még mindig nagyon-nagyon fiatal, 48 éves, és ezt a történelmi örökséget arra használja fel, hogy megnyerje az embereket a populizmus és a nacionalizmus keverékével, és természetesen játszik a mássággal szembeni előítéletek húrjain.

Amikor Magyarország átvette a soros elnökséget, Orbán ajándékot hozott: egy szőnyeget, rajta Magyarország 1848-as határok közötti ábrázolásával. Ez a nagy-magyar birodalomról szóló álom anyagba öntött kifejeződése volt?

– Valószínűleg baleset volt, de egyesek szerint a magyarok öt százaléka, nem tudom, talán ma már több, ezt teszik ki az autójukra. Ez természetesen Ausztriában, Németországban, Versailles-ben vagy Saint Germaine-ben lehetetlen lenne. A budapesti belvárosban vannak könyvesboltok, ahol mindent meg lehet vásárolni, ami a két világháború között megjelent: szörnyű könyveket, amelyek hozzájárulnak a fiatal generációk megfertőzéséhez. Vagyis a szőnyeg talán baleset volt, de jelképes baleset.

– Esther Kinsky írónő, aki részben ott él, arról beszélt nálunk, hogy mély szakadék tátong az értelmiségiek és a leszakadt, szegény vidéki lakosság között. Ez lenne az a talaj, amelyből minden értelmiség- és művészetellenesség táplálkozik, amelyet Orbán Viktor kiszolgálhat?

– Ez így túl felületes lenne. A felmérések és mindenféle professzorokkal folytatott viták azt mutatják, hogy például a Jobbik, amely nyíltan kimondja, amit nagyon sokan soha nem mondanának, ez a szélsőjobboldali csoport, amelynek 49 mandátuma van a parlamentben, különösen erős a 30 év alatti fiatalok körében. Ebben a korosztályban és az egyetemeken a Jobbik kétszer olyan erős, mint például a szocialisták. Ez olyan hagyomány, amely a két háború közötti időszakra nyúlik vissza, és nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában. Természetesen létezik a szakadék, de ne tévedjen! A középosztály és az értelmiség egy része – legalábbis mostanáig – teljes szívvel támogatja ezt a kurzust.

– Hogyan sikerült Orbán Viktornak éppen a középréteget megnyernie?

– Először is Orbán Viktor fiatal. Magyarország legfiatalabb miniszterelnöke volt már 1998-ban is. Akkor is azt akarta csinálni, amit most csinál, csak akkor még erősebbek voltak az ellenfelei, a szocialisták és a liberálisok. Hogyan sikerült neki? A talaj előkészítésével, valamint a szocialisták hihetetlen korrupciójának és hatalmi harcainak, továbbá a liberálisok konstruktív politikára való képtelenségének köszönhetően, továbbá azért, mert mindez mély csalódottságot keltett a magyarokban, a liberálisokban is. Túl ezen persze hihetetlenül éles eszközökkel küzdött, például pártja minden képviselője kivonult a parlamentből, ha Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök szólásra emelkedett.

– Orbán 53 százaléknyi szavazatot kapott – azt lehetne mondani, csak 53 százalékot – a 2010-es parlamenti választásokon. Hallva, amit Ön mond, felmerül a kérdés, hogy vajon képes lesz-e a következő választásokon ennél sokkal több szavazatot összegyűjteni?

– Ehhez hozzá kell tenni, hogy a magyarok 36 százaléka nem ment el szavazni, és úgy tűnik, hogy a nem szavazók pártja egyre erősödik, talán a legerősebb lesz. Másodszor így a mandátumok 66-67 százalékát kapták meg, és ott van még a Jobbik, vagyis a jobboldali és szélsőjobboldali túlerő hihetetlenül nagy. És most új választási törvény készül. Ez egyfelől technikai, a két forduló helyett egy lesz, másodszor a határokon túl élő magyaroknak is állampolgárságot és szavazati jogot akarnak adni, és a szomszédos országokban mintegy 2,5 millió magyar él. Ezzel még további szavazatok és mandátumok szerezhetők. Teljeséggel lehetségesnek tartom, hogy Orbán a következő választásokon még több szavazatot kap az új választási törvénynek köszönhetően, valamint azért, mert a szocialisták, baloldaliak és liberálisok képtelenek egységfrontot alakítani. De azt hiszem, ez lényegtelen. Minden hatalmi pozíció szilárdan be van töltve, és számos elkeseredett vagy reménykedő magyar értelmiségivel szemben nem hiszem, hogy belátható időn belül Magyarországon a liberális erők felé mutató fordulat következik be.

– Ezt úgy érti, hogy még ha létrejönne is egy egységfront – amire még nincs kilátás –, akkor is minden pozíció úgy be van évekre betonozva Orbán embereivel, hogy nehezen képzelhető el egy fordulat?

– Nézze, a média egy öttagú tanács kezében van, az élén egy fideszes hölgy áll, nem túl erős – nem akarok élesebben fogalmazni –, nem túl erős szakmai tapasztalatokkal: őket kilenc évre nevezték ki, és újraválaszthatók. A legfőbb ügyészt is, szintén korábbi Fidesz-pártkatona, kilenc évre nevezték ki, az alkotmánybíróság tagjainak mandátuma 12 évre szól – minden pozíció úgy van kiépítve, hogy ha a Fidesz csupán „abszolút többséget” szerezne, akkor is szilárdan le lenne horgonyozva ezekben a hatalmi pozíciókban. Ezen kívül az új alkotmány értelmében a legfontosabb törvények csak kétharmados többséggel módosíthatók. Vagyis tényleg nagyon jók a kilátások a Fidesz-kormány és mindenekelőtt Orbán Viktor számára. Véleményem szerint Orbán Viktornak ma stabilabb és nagyobb hatalmat biztosító pozíciója van, mint bárki más kormányfőnek a demokratikus Európában.

– Ön beszélt arról is, hogy Magyarország Európában nyelvileg elszigetelt, mint Albánia. Ez azt jelenti, hogy hangosabb lenne a tiltakozás az Európai Unió részéről, ha mindannyian tudnánk magyarul, és sokkal többet érzékelnénk abból, ami ott történik?

– Ez pontosan így van! Egy nagy magyar pianista, Schiff András tette közzé a legtalálóbb véleményt, amikor a The Washington Postnak írt olvasói levél miatt megszégyenítették és megfenyegették. Azt mondta: ha az emberek értenének magyarul, világbotrány lenne például az, ahogyan a Fideszhez közelálló lapok és sztárújságíróik írnak, mert az hihetetlen! Ezen lapok, s főleg ezen cikkek mellett a német nacionalista Soldatenzeitung már-már olyan, mint a Le Monde!

***

EurActiv.de – Lendvai: „Tudatos akció a kritikus szellem ellen”

(Elbocsátások a magyar közszolgálati médiánál)
Magyarország jobboldali konzervatív kormánya a közszolgálati médiánál végrehajtott tömeges elbocsátásokkal váltott ki felháborodást. Kantárszárra akarják fogni a kormánnyal szemben kritikus újságírókat? Igen, mondja Paul Lendvai író. Demokrácia és pluralizmus tekintetében Magyarország „problémás gyerek” marad – mondta Lendvai az EurActiv.de-nek. Alexander Wragge írása.

(A szigorú tekintetű Orbán Viktor fotójával illusztrált cikk képaláírása: „Magyarország soros uniós elnöksége során reflektorfényben állt, és hitet tett a demokrácia és a pluralizmus mellett. Orbán Viktor ennek ellenére továbbra is a bírálatok középpontjában áll. A választójog reformjával pártja abszolút hatalmi pozíciójának kiépítésén dolgozik?)

Paul Lendvai élesen bírálta a magyar közszolgálati médiánál lezajlott elbocsátásokat. Egyfelől tény ugyan, hogy Magyarországon takarékoskodni kell, „de a kritikus szellem elleni tudatos akcióról van szó. Harmadosztályú konjunktúralovagok teszik el láb alól a legjobb fejeket” – mondta Lendvai. Konjunktúralovagokon karrieristákat és felkapaszkodottakat ért.

Magyarországon tömeges elbocsátások készülnek a közszolgálati médiában. A 3400 alkalmazott mintegy harmadát küldik el, bár nem mindegyikük számít a kormánnyal szemben kritikusnak.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormányt már azért is bírálatok érték, hogy az új médiatörvénnyel korlátozza a sajtószabadságot.

Orbán jobboldali-konzervatív pártja, a Fidesz jelenleg kétharmados többséggel kormányoz, és nemrég új alkotmányt fogadott el, egyedül.

Lendvai kritikusan beszélt a magyar választójogi reformról is: „Az abszolút hatalmi pozíció 15-20 évre való kiépítéséről van szó, ahogyan ezt Orbán 2009-en felvázolta” – mondta a publicista. Magyarországon újraszabják a választókörzeteket, hosszú távon ez is növelheti a Fidesz-jelöltek választási esélyeit, például azzal, hogy a hagyományosan baloldali körzeteket szétszabdalják.


„Magyarország sajnos problémás gyerek marad”

A soros uniós elnökség kezdetén az Európai parlament számos képviselője és sok politikus, például Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter bírálta Magyarország médiapolitikáját. Az EU Bizottságának kifogásai után Magyarország változtatásokat hajtott végre az új médiatörvényen. Lendvai szerint azonban a külföldi beavatkozás hatása korlátozott volt. „A magyar lakosság nem az uniós bírálatokkal, hanem a saját nyomorúságos helyzetével törődik.” Csak a közvetlenül érintette, vagy a kritikus értelmiségiek remélik még, „hogy az EU és a Nyugat nem fog hallgatni”. Európa demokráciájának és pluralizmusának fenntartása szempontjából „Magyarország sajnos problémás gyerek marad” – mondta Lendvai.

A kormányt bíráló író Magyarországon mindig újra masszív ellenségességnek van kitéve. A Pester Lloyd című német nyelvű magyar lap tavaly év végén Lendvai elleni rágalmazási kampányról számolt be.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!