Hatvannégy vármegye – avagy kinek a jogai sérülnek?
- Részletek
- Napi apró
- 2011. július 23. szombat, 03:58
- Lánczos Vera
Hogyan válhat hiteltelenné a demokrácia? Hogyan tehetők nevetségessé és járathatók le az olyan fontos alapjogok és védelmük, mint amilyen a gyülekezési jog is? Az egyik módja, ha valakik visszaélni próbálnak vele, a másik módja, ha a jog ezt képtelen kezelni és ezzel „segít” félreérteni.
Most éppen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom produkcióját követhetjük ebben a műfajban, mert kiderült, hogy januárban – igen, januárban – demonstrációt jelentettek be a Hajógyári-sziget nagyrétjére, augusztusra, azokra a napokra, amikor a Sziget Fesztivál zajlik.
Az is olvasható a híradásokban, hogy a benzinárak ellen akarnak tüntetni. (Ugyanakkor a Mozgalom vezetői közül név szerint még senki nem nyilatkozott a demonstrációról a nyilvánosságnak, és a honlapjukon sem olvasható erről semmi.)
Összegezzük: ha a hír igaz, akkor arról van szó, hogy már januárban tudták egy tüntetés szervezői, hogy augusztusban lesznek olyan benzinárak, amelyek ellen éppen a fesztiválnapokon érdemes demonstrálni, éppen annak a helyszínén.
Az ügyben mindenesetre a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület állásfoglalást tett közzé. E szerint a januárban bejelentett tüntetés jogszerű, mert „a bejelentés időpontjában a helyszín tekintetében nem volt megkötött bérleti szerződése senkinek, az közterületnek minősült, így a Budapesti Rendőr-főkapitányság nem is tehetett mást, mint hogy tudomásul vette a tüntetés bejelentését”. A TASZ úgy véli: „Az önkormányzat által a Sziget Fesztivál megrendezéséről utóbb kötött szerződés nem lehet akadálya a tüntetés megtartásának.” Szerintük nem gond, hogy mindkét rendezvény azonos helyen és időben fog zajlani, nem jelenti azt, hogy bármelyik is ellehetetlenítené a másikat. Adnak hozzá forgatókönyvet is: „Ilyen esetben a rendőrség feladata mindkét rendezvény megközelítésének és zavartalan lebonyolításának biztosítása, a résztvevők biztonságának garantálása. A tüntetők természetesen nem tarthatnak igényt ingyen jegyre, ők csakis a számukra kijelölt közterületet használhatják a tüntetésre megjelölt időpontban. A tüntetőknek a bejelentett helyszínre való eljutásának technikai megoldása az egyeztetési eljárás eredményeképpen alakítható ki.”
A végén olvashatjuk a tanulságot is: a hatóságok figyelmetlensége nem járhat a gyülekezési szabadság korlátozásával. Úgy ám!
Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál főszervezője úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy „szerinte ez provokáció, ha viszont bármely hatóság arra kötelezi őket, hogy engedjék be a rendezvényre a demonstrálókat, megteszik.” Egyébként meg „nekik nem feladatuk tárgyalni a szervezettel, ám a hatóságoknak azt is mérlegelniük kell: ilyen módszerrel – vagyis hogy egy rendezvény helyszínére hónapokkal korábban demonstrációt jelentenek be, amikor a szervezők még vélhetően nem rendelkeznek bérleti szerződéssel – gyakorlatilag bárki, bármikor, bármilyen rendezvény előkészületeit megzavarhatja, végső soron pedig meg is hiúsíthatja.”
Gerendainak bizony igaza van.
És a jogból sem feltétlenül az következik, ami fentebb olvasható. A Gyülekezési törvényben van még néhány passzus a bejelentés szabályain kívül, amelyet szintén figyelembe kell venni a jogalkalmazás során. Például azt, amelyik előírja, hogy senki nem élhet a gyülekezési joggal mások jogainak sérelmére. (1) Továbbá azt, amelyik előírja, hogy a rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. (2) Valamint azt, hogy ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, és a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. (3) Vajon a hatóságok mulasztása következtében hozhatók e olyan helyzetbe a rendezvények szervezői, különösen a teljesen vétlen fesztiválszervező, hogy feladata legyen bármely rendzavarás megelőzése, akár csak rá nézve kötelezően előírt együttműködés formájában – akkor, amikor két teljesen eltérő funkciójú esemény összezárása esetén ez kódolva van. A tüntetés résztvevőinek a helyszínre jutása sem biztosítható más útvonalon, mint a fesztiválon keresztül. Elvárható-e a helyzet megoldása tőlük? Elvárható-e egy fizetős rendezvény résztvevőitől, hogy tudomásul vegyék azokat a kellemetlenségeket, amelyek ezzel járnak? Elvárható-e ez a fellépő művészektől?
Ez mind olyan körülmény, amelyet a jogi megoldásban értékelni kell, különösen egy fél éve tett bejelentésnél.
A gyülekezési törvény azt is kimondja (4), hogy a rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai az irányadók. Ez a törvény módot ad rá, hogy döntését a rendőrhatóság hivatalból felülvizsgálja, módosítsa vagy visszavonja. (5) Jelen esetben kézenfekvő lenne élni ezzel a lehetőséggel, mert vitatható a kellő körültekintés. Függetlenül attól, hogy lefoglalták-e már a bejelentés időpontjában a Sziget Fesztivál helyszínét a szervezők, mindenki, aki ebben a városban él, tudja, hogy minden évben, ebben az időpontban ott fesztivál szokott lenni. A rendőrség is tudhatja, hiszen minden évben jelen van a szigeten. Mód van tehát a tudomásulvétel felülvizsgálatára nem kellő körültekintés és főleg a körülmények megváltozása miatt.
Egyébként jogosan merülhet fel az a kérdés is, hogy mennyivel előbb ésszerű egy bejelentést tudomásul venni. A gyülekezési törvény ugyan ezt nem határozza meg, de nem véletlenül fogalmaz órákban és napokban a határidőkről a bejelentési eljárásban. (6) (A jogalkotó nem számolt félévekkel, évekkel, és így a jóval korábbi bejelentések esetén beálló körülményváltozások miatti konfliktusokkal sem. Ilyen rendelkezései a törvénynek nincsenek, ezeket a jogalkalmazásban kell ésszerű értelmezéssel feloldani és pótolni. Tehát ha volt ilyen bejelentés, most az lenne kézenfekvő, ha a rendőrhatóság értesítené a bejelentőket, hogy felülvizsgálta saját tudomásulvételi döntését, és más helyszínt vagy időpontot ajánl. (Pláne, hogy volt már ilyesmire precedens, ennél sokkal vitathatóbb indokkal.) (7)
Ez ilyen helyzetben nem jelentené a gyülekezési jog szabadságának sérelmét. Ellenkezőleg, ez felelne meg annak az elvárásnak is, hogy az állampolgárok a demokráciát ne az abszurddal, az abnormálissal azonosítsák, hanem olyan renddel, amely tiszteli és meg is védi minden ember jogait és szabadságát.
(Lánczos Vera)
(1) 2. § (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.
(2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni.
(3) A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
(2) 11. § (1)
(3) 12. § (1)
(4) 8. § (3)
(5) 2004. évi CXL . sz. törvény 114.§ (1)
(6) A 7–8. §-okban.
(7) „A 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom az alkotmányozás folyamata elleni tiltakozásképp 2011. április 14-e, csütörtök estére jelentett be tiltakozó megmozdulást a Sándor-palotához. A rendőrség a demonstrációt egy héttel korábban tudomásul vette. A rendezvény napjának reggelén tartott rendőrségi egyeztetésen azonban egy külföldi delegáció látogatása miatt a biztonságra hivatkozva közölték, hogy a területet lezárják és a rendezvényt mégsem lehet megtartani az eredetileg tervezett helyen és időben. A külföldi delegáció látogatása azonban nem új fejlemény, az egy héttel korábbi egyeztető tárgyaláson a delegáció mozgásához lett igazítva a tüntetés menete, és akkor a rendőrség nem találta összeegyeztethetetlennek a két eseményt.” (2011. április 14.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
