Emberiség és emberiesség elleni bűncselekmények megnevezése

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2011. július 31. vasárnap, 03:00

Galamus-csoport

A magyar hatályos Büntető Törvénykönyv jelenleg is az "emberiség" elleni bűncselekmények kategóriáját használja, ezzel szemben a kialakult új nemzetközi joggyakorlat az "emberiesség" elleni bűncselekmények fogalmával dolgozik. A két kifejezés különböző bűncselekmény-csoportokat jelöl, amelyek megkülönböztetésében az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által, a Nemzetközi Büntetőbíróság alapításáról Rómában, 1998. július 17-én elfogadott Statútum szövege ad eligazítást.

Ahogy a Római Statútumnak a magyar jogrendbe történő átültetését előkészítő törvényjavaslat (T/4490.) indoklásának 7. pontja fogalmaz, "a hatályos Büntető Törvénykönyv XI. Fejezetének címe a korábbi nemzetközi szerződésekben szereplő "mankind" kifejezés alapján "emberiség" elleni bűncselekményként vezette be a magyar jogba e bűncselekményeket [a népirtás bűncselekménye, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények (nem-nemzetközi fegyveres konfliktusok esetén is), valamint elvi lehetőségként (későbbi módosítás alapján) az agresszió]. Ebből fakadóan több mint egy tucat törvény ezt a terminológiát vette át. Az újabb szerződésekben már a "crimes against humanity" kifejezést használják, amelynek helyes magyar fordítása az "emberiesség" elleni bűncselekmények. A jelenlegi felfogás szerint az emberiesség elleni bűncselekmények csak egy csoportját képezik a nemzetközi jogi (nemzetközi közjog elleni) bűncselekményeknek. A magyar Btk. az emberiség elleni bűncselekmények néven gyűjti össze azokat a bűncselekményeket, amelyeket a nemzetközi jog népirtásként, apartheidként, háborús bűncselekményekként, agresszióként, és a tulajdonképpeni emberiesség elleni bűncselekményekként használ, sőt a magyar Btk. a tulajdonképpeni emberiesség elleni bűncselekményeket nem is tartalmazza."

A nemzetközi büntetőbíróságot létrehozó, 2002. július 1-jén életbe lépő Római Statútum az emberiesség elleni bűncselekmények közé sorolja például a szándékos emberölést, a kiirtást, a rabszolgaságba taszítást, az erőszakos elhurcolást, a bebörtönzést, a kínzást, az erőszakos közösülést, a csoport üldözését, vagy az apartheidet.

A Magyar Köztársaság a Római Statútumot 1999. január 15-én aláírta, majd az Országgyűlés azt 2001. november 6-án ratifikálta, azonban a statútum szövege magyar nyelven a mai napig nem lett kihirdetve.

A magyar jogrendszerben így nem jelenik meg a nemzetközi jogban bevett emberiesség elleni bűncselekmény fogalma, a hatályos Büntető törvénykönyvben az emberiség elleni bűncselekmények kategóriája szerepel, amely alá csak a háborús bűnöket és a népirtást sorolták a törvényhozók.

______________

Forrás: MTI
Lásd még a Jogi Fórum interjúját

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!