rss      tw      fb
Keres

Totális elsötétítés



Most kivételesen nem a közoktatással – bocsánat, közneveléssel – kapcsolatos kérdések miatt jajdulok fel (egyébként nem tudom, hogy sírjak vagy nevesek: a l’instruction publique kontra l’éducation nationale vitája már 1793-ban lezajlott Condorcet és Robespierre között, ez utóbbi orr- – azaz elnézést: guillotine – hosszal győzött). Hanem a fattyak hátrányos megkülönböztetése miatt (anno a Harrach-féle minisztérium is próbálkozott hasonlóval, de az akkor még működő társadalmi felháborodás elsodorta).

Mármint hogy a házasságon kívül született gyermekeknek kevesebb családi pótlék, iskolai támogatás járna, mint a tisztes házasságban élő szülők gyermekeinek (nem tudom, hogy ez csak az egyházi áldással kísért házasságokra áll-é, mivel a katolikus anyaszentegyház szerint a nem egyházi esküvővel szentesített házasság csak „nyilvános ágyasság”). Nem tudom, hogy az ombudsman halk hangja elhallatszik-e a törvényhozókhoz, ám amennyiben a Közakarat  Legfőbb Képviselője nem akarja meghallani, úgyis hiába. Csak a törvénytervezet továbbfejlesztéseként ajánlom A skarlát betű című filmben látottakat: a megesett anyának napokig az akasztófa tövében kellett állnia, karjában a kisdedével, míg meg nem vallja, ki a fattyú apja (aki mellesleg a pap volt). Még van hova (vissza)fejlődnünk, polgártársaim!

(Ludassy Mária)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!