Hadd rágják csak a körmüket a Fidesz kommunikátor gurui!
- Részletek
- Napi apró
- 2011. október 11. kedd, 05:12
- Lánczos Vera
A Heti Válasz , mondjuk így, Fidesz-közeli sajtóorgánumban megjelent egy írás bizonyos „olajfa együttműködésről”.
Azt vizionálták benne, amitől a Fidesz legjobban fél,és amitől valóban leginkább tarthat, egy olyan összefogást, amely egybefogni képes mindazokat, akiknek elegük lett mára az önkényeskedéseikből. Nemcsak a demokratikus ellenzéki pártokat, de a civileket is, akik kezdenek aktivizálódni, akik meg tudják esetleg mozgatni a politikától tudatosan elundorított bizonytalanok hatalmas tömegét is. Igen, ha létre tudna jönni olyan összefogás, amely a legcinikusabb választójogi törvénymódosítás ellenére is képes lenne elérni, hogy a Fidesz nemhogy kétharmaddal ne rendelkezzen, de meghatározó vereséget is szenvedjen, attól nyugodtan retteghetnek, mert egy ilyen fordulat valóban nagy változást hozna. Például nem tudnák megvédeni a közjogi ámokfutás skandalumszámba menő „eredményeit”, a császár új ruháját nyomban mindenki annak látná, ami valójában, vagyis a nagy semminek.
Ha valaki arra kíváncsi – de tényleg –, hogy mi lehet hatékony a Fidesz politikájával szemben, akkor elég, ha csupán intuícióira és jó megfigyelőkészségére hagyatkozik. Csupán el kell olvasni a saját írásaikat a saját lapjaikban, meg kell hallgatni a beszédeket és „Freud segít” a megfejtésben.
Hiszen az unalomig ismételt már, hogy milyen módszer az, amivel ez a politika védeni igyekszik a „hadállásait”. Fel sem merül, hogy a „zemberek” érdekeinek megfelelő politika csiszolásával reagálnának, nem, a reakció mindig erőfitogtatás, töretlen a kommunikáció manipulatív erejébe vetett hit, a cél a megosztás, a hatalmi koncentráció tökéletesítése, az ellenfél lejáratása, a vélt célok hiteltelenítése már csírájában.
A Heti Válaszban megjelent írás is mintegy teszteli, hol tart az ellenfél. És valljuk meg, az ellenfél még mindig fényévekre van attól, hogy átlássa ezt a mechanizmust, holott ezzel szemben bizonyult eszköztelennek, ettől szenvedett elsősorban vereséget.
Azonnal „kiadja” magát, azt hiszi, számít, hogy válaszol-e egy ilyen spekulációra, ahelyett, hogy maga tesztelné az izguló hatalmat azzal, hogy elengedi a füle mellett az ilyen kísérleteket. Hogy kipróbálná egyszer, vajon mit lépnek, ha nem kapnak választ.
Sajnos Oszkó Pétertől kezdve Bajnain át – jegyezzük meg, mindkét embernek nagy tisztelője vagyok – válaszolnak. A most alakult Szolidaritás mozgalom vezetői is hárítanak, sőt elhatárolódnak, előre kizárnak.
Miért is? Még senki nem tudja, milyen lesz a választási rendszer. Nem tudjuk, ki, milyen erőpozícióban lesz akkor. Senki nem tudja, milyen erőt képviselnek majd mások. Senki nem tudja, hogy egy összefogásban, ki milyen szerepet szán magának. (És egyébként ezt is az akkori erőviszonyok döntik majd el.)
A hangsúlyt nem erre kéne helyezni, hanem arra, hogy ma még mindenki végezze a dolgát, építse fel magát és már menet közben is együttműködhet abban, hogy világossá teszi: ki és mi az ellenfél. Kik és miben a szövetségesek? Együtt lehet működni a közös ügyekben – olyan mértékben, amilyenben ki-ki helyesnek tartja.
És noha senki nem tudja még, hogy miképp, de azt igen, hogy csak a leváltásban egységesülő erő képes fellépni a jelenlegi hatalmi önkénnyel szemben. Ma teljesen felesleges arról tudósítani a leváltandó hatalmat, hogy nyugodt lehet, mert a fragmentáltság egyelőre biztosított.
Amíg a hatalom továbbra is stigmatizálgathat, amíg az ellenzék helyett tematizáhatja az ellenzéki cselekvést és szerepfelfogást, addig pszichológiai erőfölényben van. Hogy mennyire erős az ellenzék vagy az ellenzéki erők bármelyike, az azon is mérhető lesz, miként pattannak le róla észrevétlenül az ilyen megosztási kísérletek. Mikor lesz annyira magabiztos, hogy ne attól tartson, amit az ellenfél rá akar kenni, mert bízik magában, hogy az ilyesmi nem számít. Rágják csak le a körmüket, higgyék, hogy az épít fel ellenzéki szervezeteket velük szemben, akitől a legjobban félnek. Ha úgy van, azért, ha meg nem úgy van, azért. A végén az igazi teszt úgy is a választás lesz.
(Lánczos Vera)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
