rss      tw      fb
Keres

Kisasszonypolitika



Gyerekkoromban még létezett a magyar futball, az idő tájt használatos volt egy fogalom: kisasszonyfutball. A használatát itt nem magyarázom, nem akarok fontoskodni, a témában Dávid Ibolya vagyok. Aki elég idős és emlékszik, az úgy is tudja, ha meg fiatalabb, szerintem pontosan kikövetkezteti. Abban maradhatunk, a kisasszonyfutball nem „világbajnok”, az én időmben ezt a szót melléknévként is gyakran használták.


Onnan jut eszembe, hogy próbáltam megfogalmazni legalább önmagamnak, mi is a bajom Mesterházy politikájával. Hát ez. Kisasszonypolitika.


És követi őt az egész MSzP, de még a jobb sorsra érdemes Bajnai is az ő kis pártjával. De nem követi a demokratikus ellenzék, a kormányt reménybeli leváltók sokasága. Én is, mint ilyen, kikérem magamnak, hogy egy piperkőc, sértődős, későn érő fiatalember személyes hiúsága, durcája miatt fusson zátonyra a demokrácia visszaállítása. Nekem fontosabb Orbántól megszabadulni, mint az ő érzékeny szíve.


Különben kérdem én, mit tenne, ha tojásokkal dobálnák? Legalább valaki szóljon már neki, ha önmagától nem képes megemberelni magát.


Könyörgök, „összefogók”, legyen már eszük, ismerjék föl, hogy valami nagyot kellene dobni, elegánsat, könnyedet, nagyvonalút és nagylelkűt. Gesztust, ami a Gyurcsány-fóbiát is kezelné s százezreket nyerhetne meg, ébreszthetne az apátiából. Húzódjanak háttérbe, az eddigieket köszönjük, nem felejtjük, egyszer még utcát is elneveznek róluk.


De keressenek már egy nőt, aki elfogadható lehetne az egész ellenzéknek, s aki, ha másért nem, a neme miatt, kizökkenthetné tán még az Orbánba pistultak egy részét is. Tétényi Évát már tán elszúrták, de ha ő nem, hát ott van a legutóbbi nyolc szónok egyike is: Szabó Tímea. Vadai Ágnest nem említem, ha annyira rettegnek Gyurcsánytól, mint hiszem, akkor nyilván ő is vörös posztó.


Sőt, szerintem ma már Dávid Ibolya is jobban ért a futballhoz, értelmes , görcsmentes állapotban senki nem tagadhatja, hogy elégtételt érdemelne a vesszőfutásáért, amelyre gazemberek kárhoztatták.


Sok a hazugság, megtudtuk Fodor Gábortól, semmilyen előzetes egyeztetés nem volt arról, hogy a fellépésükkor ne említsék egymást vagy az összefogást (Még jó! Avagy égő házban nem kellene a tűzről szót ejteni?). De Juhász visszataszítóan hepciáskodott az általa elképzelt szószegés miatt, meg hogy ő kivel fényképezkedne. Őszintén szólva Kunczénak inkább hiszek, mint Juhásznak, pedig őt „kendermagos” korától kedvelem, és rühellem, amikor artikulátlanul lágy drogokat hánytorgatnak fel neki. Mégis, az újabb ilyen húzása után hiába utálom mondani, de alapítsa meg a Fidesz könnyűdrogos tagozatát. Nómális? Ennyire össze-vissza beszélni?!


Ha a férfi politikusokat kisasszony vagy nagyasszony, de nő váltaná, esély nyílna a kisasszonypolitika meghaladására. A politikusnő bízvást államférfivá nőne a feladathoz, az őt támogató demokraták segítségével.


S nemcsak dumának tűnne, hogy hatalomnál a demokrácia fontosabb.