Újabb kormányzati önkény: az alkalmas és alkalmatlan hetvenévesek
- Részletek
- Szemle
- 2013. november 05. kedd, 05:33
- (mzs)
Újra módosulhat a felsőoktatási törvény: kutatni, tanítani csak hetvenéves korig
2013. november 4.
A kormányközeli napilap „birtokába került” az a felsőoktatási stratégiához kapcsolódó törvénymódosítás és kormányrendelet-tervezet, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma készített. Eszerint oktatói és kutatói munkakörökben pedig legfeljebb hetvenéves korig lehetne dolgozni.
Ötödik alkotmánymódosítás: alkotmánybíráskodni hetven fölött is
2013. november 1.
Eltörölné a kormány azt a szabályt, amely szerint automatikusan megszűnik a 70 éves korukat betöltő alkotmánybírák mandátuma. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtök este terjesztette a parlament elé az ötödik alkotmánymódosítással összefüggő törvénymódosító javaslatcsomagját. Ennek része az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény megváltoztatása is. A hatályos szabályok szerint az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, de ha betöltik a 70 éves kort, automatikusan megszűnik a testületben betöltött tagságuk. Az Ab-törvényt módosító kormányzati előterjesztés ezt a korlátozást helyezné hatályon kívül, mégpedig úgy, hogy már a megbízatásukat töltő alkotmánybírákra is alkalmazná, azaz nekik nem kellene 70 évesen leköszönniük.
„A kormányváltás után a Fidesz-KDNP 2010. július 23-án előbb Stumpf Istvánt (az első Orbán-kormány minisztere volt), 2011 júniusában Szívós Máriát, Szalay Pétert, Salamon Lászlót (volt KDNP-s képviselő), Pokol Bélát (volt kisgazda képviselő), Dienes-Oehm Egont, Balsai Istvánt (volt Fidesz képviselő), majd 2013 márciusában Juhász Imrét választotta meg. Közülük a most 64 éves Szívós Máriának, a 66 éves Salamon Lászlónak, a 63 éves Pokol Bélának, a 67. évében járó Balsai Istvánnak, és a január 2-án 69. születésnapját ünneplő Dienes-Oehm Egonnak is hosszú évekkel több hivatali időt jelent a módosítás, ha elfogadja a parlament. A módosítás nyomán a Fidesz „saját” alkotmánybírói még 2023-ban is hivatalukban lesznek, vagyis nem csak a következő, de még a 2018-as, és a 2022-es választások után megalakított kormány tevékenységét is alapvetően befolyásolni lesznek képesek. Indoklás – az nincs.”
„A kormány mostani ’engedékenysége’ az Ab tagjainak nyugdíjkorhatárát illetően annak fényében különösen érdekes, hogy az elmúlt években a bírók, orvosok, tanárok nyugdíjkorhatárával nem volt ennyire nagyvonalú. Az Ab júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A bírák 62 éves korban történő kötelező érvényű nyugdíjazásáról szóló jogszabály 2012 elején lépett életbe, annak ellenére, hogy azt az Európai Bizottság, és az Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság is kritizálta, diszkriminatívnak tartotta. A kormány álláspontja mindvégig az volt, hogy mivel a kötelezettség nem csak a bírókat érinti, ezért nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést.” „A közigazgatási és igazságügyi miniszter még Viviane Reding alapjogi biztossal is nyilvános vitába szállt a szabályozás miatt, és a kormány csak azután fújt visszavonulót – és terjesztett kompromisszumos javaslatot a parlament elé –, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság is kimondta: az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása.”
