OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: különadó, Máért)
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/4. negyedév
- 2010. november 08. hétfő, 15:24
- Hírek
MTI 2010. november 8., hétfő 15:10
A különadóról és az Alkotmánybíróságról, illetve a Máért-ről is beszéltek a hétfőn, napirend előtt felszólalt kormánypárti képviselők a parlamentben.
Lázár: ne kössék össze az Alkotmánybíróság hatáskörét a népszavazási tilalmakkal
A Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában azt javasolta, mégse kössék össze az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörét a népszavazási tilalmakkal.
Lázár János közölte: azt javasolja a parlament alkotmányügyi bizottságának, nyújtson be olyan módosító indítványt, amely szerint költségvetési, költségvetés-végrehajtási, adó-, járulék és illetékügyekben bizonyos esetekben legyen az Alkotmánybíróságnak felülvizsgálati jogköre. Ilyenek például azok az alapjogok, mint az élethez, emberi méltósághoz, személyes adatok védelméhez való jog.
Lázár János szólt a különadóról is, és - ahogyan azt már az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hétfő reggeli ülésén bejelentette - közölte: azt javasolja, emeljék fel a 98 százalékos különadó összeghatárát 3,5 millió forintra, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele. Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében azonban megmaradna a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A különadót öt évre visszamenőleg kellene megfizetni.
Mint mondta, az elmúlt időszakban mérlegelve az éles parlamenti és társadalmi vitát, valamint megfontolva az érdekképviseletek és a parlamenti képviselőtársainak észrevételeit, úgy döntött, arra kéri a költségvetési, valamint az alkotmányügyi bizottságot, hogy bizottsági módosító indítvánnyal segítsék korrigálni előterjesztését.
A kormány nevében reagáló Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úgy értékelte: az MSZP egész demokráciaféltése mögött egy dolog állt, hogy az "erkölcstelenül kifizetett" pénzeket valahogy meg kellett menteni.
Semjén: nemzeti egység a Máért-en
Teljes nemzeti egység valósult meg a pénteki Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a határon túliak, a magyarországi pártok, az emigráció és a kormány részéről egyaránt - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. A politikus ismertette az értekezleten elfogadott zárónyilatkozatot, kitérve többek között arra, hogy a résztvevők elítélték a szlovák nyelvtörvényt. A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák mellett.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője üdvözölte a Máért hatéves szünet utáni újraindulását, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovákiai magyarok szavaztak egy pártra, a Híd-Mostra, amely nem volt jelen a Máért-on. Kívánatos lenne, ha az emberek akaratát ebben a tekintetben is figyelembe vennék - fogalmazott. Reményének adott hangot, hogy elkövetkezhet olyan folyamat, amikor nem az aktuálpolitikai felhangok lesznek a meghatározóak a magyar-magyar párbeszédben.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta, ami - mint mondta - azt jelenti, a határon túli magyarok részei az egységes magyar nemzetnek, s ennek megvalósulása érdekében újították meg a Máért-et. Kiemelte a felelősség kérdését is, amely szerinte azt jelenti, hogy az új kormány felelősen kezeli a kérdést, s a legtöbb döntésében a határon túli magyar szervezetekkel való egységet jeleníti meg. A Híd-Most kapcsán megismételte, vegyes párt, a Máért pedig magyar pártok közösségét jeleníti meg.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője nem hiányolta a Híd-Most meghívását, egyet értett azzal, hogy a Máért-en magyar pártok vegyenek részt. Hiányolta ugyanakkor a Székely Nemzeti Tanács, és Magyarok Világszövetsége, valamint a délvidéki Magyar Remény Mozgalom meghívását. Hozzátette: fontos rendezendő kérdések vannak még, ezek között említette a határon túli magyarok szavazati jogát.
Szabó Vilmos szocialista képviselő azt mondta, egyetértenek azokkal a sorskérdésekkel, amelyek a magyar nemzetet egészében foglalkoztatják. Fontos, hogy legyen olyan fóruma a magyar-magyar együttműködésnek, amelyben egyetértésre való törekvés a jellemző - hangsúlyozta.
Kitért arra a különvéleményre is, amit a nyilatkozathoz csatoltak, mert mint kifejtette: nincs egyetértés az elmúlt nyolc év nemzetpolitikájának megítélésében. Szerinte az elmúlt nyolc évben is működött magyar-magyar együttműködés rendszere, infrastruktúrája. Mint közölte: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a stratégiai kérdéseket is meg tudták vitatni.