Európai Központi Bank: aggályok és bírálat a magyar kormány eljárása miatt és néhány tény
- Részletek
- Szemle
- 2011. november 09. szerda, 03:11
- Galamus-csoport
EKB: ugyanazon a napon szavaztak a végtörlesztésről, amelyen véleményezésre megküldték – PSZÁF: 44 milliárd forint eddig a bankok vesztesége – Palócz Éva: a forintgyengülés 200 milliárd forintot vitt el a családok költségvetéséből – Vértes András: A nyolcadik legkockázatosabb ország vagyunk – Gyurcsány: Az Orbán-kormány egy éve alatt húsz adónemet és közterhet emelt meg
EKB: ugyanazon a napon szavaztak a végtörlesztésről, amelyen véleményezésre megküldték
Az Európai Központi Bank (EKB) szerint a magyar gazdaság egészét és az államháztartást is hátrányosan befolyásoló hatásokkal járhat a devizaalapú kölcsönök rögzített árfolyamú végtörlesztésének lehetőségét megteremtő törvénnyel bevezetett rendszer.
Az EKB honlapján kedden megjelent vélemény szerint a végtörlesztésről szóló törvénnyel bevezetett rendszer öt szempontból is aggályos.
1. A rendszer először is „a bankrendszer stabilitását jelentősen gyengítő helyzetet teremt, amely valószínűleg a gazdaságra is káros átgyűrűző hatásokat fejt ki”.
2. Hátrányosan befolyásolhatja a bankok tőkepozícióját.
3. A bankrendszert érő azonnali kedvezőtlen pénzügyi hatáson túlmenően számos, a magyar gazdaságot kedvezőtlenül érintő külső hatás is felléphet.
Ilyen külső hatás lehet az árfolyamra gyakorolt leértékelődési nyomás, az országkockázati felár emelkedése, a belföldi kamatokat felhajtó nyomás, illetve az, hogy a szigorúbb hitelezési feltételek következtében tovább szűkülhet a hitelezési tevékenység és gyengébb lehet a növekedés. A „jogbizonytalanság fokozódása és az érzékelt országkockázat következtében” pedig romolhat az ország megítélése a külföldi befektetők körében.
4. A törvény kedvezőtlen hatást fejthet ki az államháztartásra is.
5. Az EKB egyik korábbi – a devizahitel felvételét magánszemélyek számára megtiltó kormányzati intézkedésről szóló – véleményére utalva felhívja a figyelmet, hogy a rendszer kérdéseket vethet fel a tőke és a fizetések szabad mozgásával, a letelepedés szabadságával vagy más uniós szabályokkal „való megfelelőség tekintetében”.
Az EKB a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére alkotott véleményt. Ám a dokumentum szerint a minisztérium 2011. szeptember 19-én küldte meg a törvényjavaslatot az EKB-nek, anélkül, hogy sürgős eljárást kért volna vagy határidőt szabott volna meg a javaslat véleményezésre. A magyar parlament pedig ugyanezen a napon már el is fogadta a törvényjavaslatot. Az EKB hangsúlyozta, hogy a nemzeti hatóságok rendkívüli sürgősség esetén sem mentesülnek a EKB-val folytatott konzultáció kötelezettsége alól, és elegendő időt kell biztosítaniuk az EKB véleményének figyelembevételéhez. Továbbá a törvényjavaslat minden érdemi módosítását meg kell küldeni az EKB számára, hogy az intézmény a legfrissebb szöveg alapján alkothassa meg véleményét. „A törvényjavaslat elfogadását fel kellett volna függeszteni. Az EKB a hozzá konzultációra benyújtott rendelkezésekre tett észrevételei nem teszik meg nem történtté a konzultációs kötelezettség megszegését. Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium kellőképpen megfontolná a fenti észrevételeket, és a jövőben tiszteletben tartaná az EKB-val való konzultációs kötelezettséget.”
(Az EKB-elemzés teljes szövege)
***
Az 1. és 2. ponthoz kapcsolódva az Index ismerteti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kimutatását az eddigi végtörlesztésekről. Eszerint október végéig 29 427 devizahitelt végtörlesztettek, aktuális piaci árfolyamon számolva 175 milliárd forint értékben, amiből 169 milliárd eredetileg svájci frank alapú tartozás volt. Ez a bankoknak 44 milliárd forintos veszteséget okozott. „Mindez ráadásul egy olyan időszakban történik, amikor a magyar pénzintézetek zsebéből rengeteg pénzt vesz ki a bankadó, ami évente durván 120 milliárd forintot jelent, írja az EKB. Mivel a magyar bankrendszer mintegy 60 százaléka külföldiek kezében van, ez a hatás az anyabankok nyereségét is csökkenti. Az EKB szerint ez oda vezet, hogy a külföldi tulajdonosok az itteni leányaiknak szánt tőke egy részét más országokba csoportosítják át, ami tovább rombolja a magyar gazdaság hitelellátottságát.”
***
Vélemények és tények a magyar gazdaságpolitikáról
Palócz Éva: a forintgyengülés 200 milliárd forintot vitt el a családok költségvetéséből
A forint gyengülése az idén 200 milliárd forintot vitt el a magyar családok költségvetéséből. Ez csaknem a fele annak az összegnek, amit a kormányzati intézkedésekkel összességében az emberek zsebében hagytak – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója kedden Szombathelyen, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett gazdasági fórumon. A forintgyengülés lassan felemészti azt az összeget is, amit a magánnyugdíjpénztárak vagyonából a kormány az államadósság csökkentésére fordított.
Palócz Éva a kormányzati intézkedéseknek a vállalkozásokra gyakorolt hatásairól azt mondta: ha a bírálhatók is a kormányzat intézkedései, azt nem szabad feledni, hogy a jelenlegi kormány nagyon nehéz örökséget vett át elődjétől, és a világgazdasági helyzet is folyamatosan romlik.
A Kopint-Tárki októberben a 2012-re prognosztizált 3 százalékos gazdasági növekedést 0,5 százalékra rontotta. Ennek okait a világgazdasági környezet romlásában és a kormányzat negatív irányú intézkedéseiben kell keresni.
Palócz Éva a kormányzat adópolitikáját is bírálta, mert ez sokszor „bizonytalan és irracionális” lépéseket is tartalmaz. Példaként említette az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kivezetéséről hozott döntést. Az eva megszüntetése szerinte minden érintettnek rossz, a költségvetés pedig 50 milliárd forint bevételkiesést lesz kénytelen elkönyvelni.
Palócz Éva szerint a befektetők szemében ma azok az országok értékelődnek fel, amelyek gazdaságpolitikájukban stabilitást mutatnak fel, és lépéseik bizonyos fokig kiszámíthatóak. Ebből a szempontból nem volt szerencsés a IMF „kiebrudalását” emlegetni, a pénzügyi szervezettel való viszonyt megrontani.
Vértes András: A nyolcadik legkockázatosabb ország vagyunk
Az ATV Egyenes beszéd című, november 2-ai műsorában Vértes András a következőket mondta: „Természetesen a kedvezőtlen nemzetközi körülmények hatnak Magyarországra. De meg lehet nézni, Románia CDS felárai az elmúlt egy hétben, tíz napban nem emelkedtek. Romániának nem romlott az árfolyama. Egész egyszerűen azért, mert az IMF ott áll mögötte. A rövid távú kockázatokban az most biztonságot nyújt a világnak, hogy az IMF-fel van egy megállapodása. A mienk meg elrohant az egekbe. Természetesen sokkal nagyobb mértékben, mint a lengyeleké és a cseheké. Ezt nem is kell mondanom, ez szinte mindig így volt. De Romániával együtt mozogtunk gyakran az elmúlt időszakban. De most már nem, most már nála is rosszabbul mozgunk. Tehát egyértelmű, a piac beárazott minket a nyolcadik legkockázatosabb országnak. Az Európai Unión belül pedig Görögország után a második legkockázatosabb ország vagyunk. Ez a piaci vélemény. Ezt leírják, mondják, behúzzák a vonalat. Aki ezt tagadja, én azt gondolom az nem mond igazat.”
A kilátásokról: „Változatlan gazdaságpolitika esetén Magyarországon jövőre recesszió lesz. Mi körülbelül azt mondjuk, hogy egy százalékkal fog csökkenni a GDP. Ez három dologból ered. A költségvetésben minimum a GDP három százalékára kiterjedő megszorítás van. Idén hatszázalékos hiányunk lenne, ha kitisztogatnánk az egyszeri tételekkel. És jövőre három százalék alá kell mennünk, tehát minimum három százalékkal javulni kell. Ezt mondta Matolcsy is egyébként. Ezermilliárdos kiigazításról beszélt. De hát 1000 milliárdos kiigazítás idején nem szokott egy gazdaság növekedni. Ez gyakorlatilag akkora kiigazítás, mint amit a Gyurcsány-kormány csinált 2006-2007-ben. Akkor 4 százalékos GDP-növekedésből lementünk lényegében nullára. Most pedig nulla környékén vagyunk, egy környékén, és onnan fogunk mínuszba menni, a mi prognózisunk szerint. Ez az egyik fő elem. A másik fő elem a fogyasztói kereslet. Ugye a kisjövedelműeknek a reálbére csökken. Ezt lehet tagadni, meg lehet mindent mondani, az keményen csökken. 15–20 százalékos bérnövelés kellene, hogy ne csökkenjen a jövedelmük. Ez ki van zárva, hogy a cégek ilyet meg tudnak csinálni.”
„…az országos adat az, hogy a [foglalkoztatottaknak] kétharmada rosszul járt önmagában azzal a változtatással, ami idén történt. A jövő évi még rosszabb, ugye nincs adócsökkentés lényegében, jelentéktelen adócsökkentés van, csak annyi, hogy az alacsonyabb jövedelműeknél a bruttósítást kivezetik. Ennyivel csökken az adójuk. De ennél sokkal-sokkal nagyobb tétel az adójóváírás kivezetése, és ennek a nettója, még egyszer mondom, 15-20 százalékos béremelés. Nézzük meg ezt jövő év februárjában, márciusában! Én ebbe száz százalékig biztos vagyok…. Ijesztő lesz a dolog. És ugyanezt a problémát a másik oldalon a végtörlesztés fokozza. Az meg kiszívja azokból a rétegekből a pénzt, akiknek még lenne likviditásuk. Ez ugye a módosabb, vagyonosabb réteg. Onnan is kiszívja a likviditást. A kör bezárult.”
Az adókról: „Én nem vitatom, hogy egy kulcsos adózásnak vannak előnyei. Bizonyos esetekben, bizonyos körülmények között ezen el lehet gondolkodni. De úgy megcsinálni egy egykulcsos adót, hogy ez 500-600 milliárd forintos lyukat üt a költségvetésben, amit más adókkal be kell pótolni, krízisadókkal, őrült bankadóval, Európa legmagasabb bankadójával: tízszerese más európai országokénál. Plusz még most a nyakunkba lökünk még egy újabb terhet a végtörlesztéssel. A bankrendszer leáll! És már Széchenyi megmondta, hogy hitel nélkül nem lehet növekedni. A befektetők döbbenten nézik, hogy minden héten új adó van, és új szabályozás. Mind a hazai befektetők, mind a külföldi befektetők kifelé mennek. Ezt egyértelműen lehetett látni: a hazai cégek, amelyek gyűjtenek ilyen magánbefektetéseket, mindenki olyanba teszi a pénzét, amit egy másodperc alatt konvertálni lehet külföldre. Aki befektet itthon jelentősebb összegeket, az olyanba teszi, amit egy pillanat, egy gombnyomással a számítógépen azonnal ki tud vinni az országból. Ezek mind olyan jelek, hogy ezt a gazdaságpolitikát így nem lehet folytatni. Muszáj lesz mást csinálni!”
***
Gyurcsány: A magát az adócsökkentés kormányának tartó Orbán-kabinet egy éve alatt húsz adónemet és közterhet emelt meg
Gyurcsány Ferenc szerint az Orbán-kormány adóválságba kergette az országot, amelyből csak átfogó változásokkal lehet kikerülni.
Keddi sajtótájékoztatóján a Demokratikus Koalíció elnöke elmondta: elfogadhatatlannak tartja az egyszerűsített vállalkozási adó, az eva megszüntetését, mert ez több tízezer kis- és közepes vállalkozást vont be az adózásba, amelyek ma átlagosan több adót fizetnek, mint a nem evás cégek, megszüntetése pedig ismét a szabályok alóli kibújásra ösztönözne.
Az egykulcsos adó szerinte antiszociális, és a kabinet várakozásaival szemben nem serkentette a fogyasztást és vele együtt a növekedést. Ugyancsak hibának nevezte az áfa és az egészségügyi járulék emelését, amely szerinte tovább csökkenti a foglalkoztatást.
A különadókat alkotmányellenesnek tartja, és azok kizárólag azért lehetnek érvényben, mert az Alkotmánybíróság hatáskörét a többség korlátozta. Alkotmányellenes adókra azonban nem épülhet a költségvetés, ráadásul az ágazati különadók gátolják a gazdasági növekedést.
***
Lázár György október 29-ei írásában (Leolvadás előtt) számolt be arról, hogy „a BlackRock nevű amerikai befektetési társaság minden évben összeállítja azoknak az országoknak a rangsorát, amelyek csődesélyesek a következő 12 hónapban. Magyarország most először került listájukra, mindjárt az előkelő hatodik helyre. Az ötödik Olaszország, ahol a pénzügyi bajok éppen a napokban fordultak tragikusra.”
***
Az Index november 2-ai írásában ismertette a The Washington Post beszámolóját Ignacio Munyo és Ernesto Talvi közgazdászok kutatásáról, akik azt vizsgálták, melyik ország hogyan viselte a válságot (a munkanélküliséget, az inflációt, a GDP változását, a reálárfolyamot, a hitelállományt, és a keresletet vették figyelembe). A vizsgált országok közül Argentína, Angola és Brazília húzta a legnagyobb hasznot a válságból, de Kína, India és Lengyelország is jól jött ki belőle. A vesztesek pedig leginkább a fejlett országok: Japán, az Egyesült Államok, és az eurózóna országai. A felmérés szerint az abszolút vesztes Magyarország, minket minden szempontból rosszul érintett a válság, Románia és Kazahsztán is előttünk végzett. (Az eurózónát egyben vizsgálták, ezért nem Görögország került az utolsó helyre).
A Washington Postban közölt táblázat
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!