FAZ, Die Presse: Amikor fogy a pénz, a populisták is megszelídülnek
- Részletek
- Szemle
- 2011. november 22. kedd, 02:46
- Galamus-csoport
Kína a „nemzeti érdekek” nagyobb mérvű feladását követeli meg, mint a nemzetközi szervezetek
A német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország – A forintra nehezedő nyomás alighanem marad címmel közölte Martin Hock cikkét. Magyarország segítséget kért az IMF-től – amelyről alig néhány napja még lekezelően beszélt –, állítása szerint elővigyázatosságként. A magyar befektetéseket jelenleg helyénvaló inkább szkeptikusan kezelni.
Nagyon erősen vitatott a jelenlegi magyar Fidesz-kormány. Nem csak alkotmánymódosításait, média- és kisebbségpolitikáját szemlélik kritikusan, hanem az utóbbi időben gazdaságpolitikája is egyre több kétkedést váltott ki. Tavaly a kormány bátran indult, összeveszett a Nemzetközi Valutaalappal, a külföldi konszernekre különadót rótt ki és adóreformot hajtott végre, amelynek célja a növekedés elősegítése és emellett az államháztartás szanálásának lehetővé tétele lett volna. Függetlenségének demonstrálására tüntetőleg ápolta a Kínához fűződő barátságot.
Magyarország a „hárombetűs intézmény” segítségét kéri
Mindebből a jelek szerint mostanra nem sok maradt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még négy napja is azt bizonygatta a parlamentben, hogy kizárt az IMF-fel való tárgyalás lehetősége, mert ez a „hárombetűs intézmény” ellenez minden olyan intézkedést, amely kimentené Magyarországot a bankcsapdából. Vasárnap az ország aztán elővigyázatosan pénzügyi támogatást kért az IMF-től és az Európai Bizottságtól, miután már csütörtökön bejelentette, hogy lépéseket tesz a segítségért.
Megfigyelők abból indulnak ki, hogy Magyarország megelőzhetné hitelképességének további romlását, amennyiben újabb segítséghez jut. Magyarországot akut módon fenyegeti a bóvliszintre való leminősítés. A Fitch BBB-ről – a nem spekulatív papírok kibocsátói számára ma a leggyengébb minősítés – negatívra csökkentette a kilátásokat, a Standard and Poor’s úgynevezett „Credit Watch negative” értékeléssel tette világossá, hogy Magyarország egyenesen a leminősítés felé tart
A legmélyebb árfolyamon a forint
A minősítő ügynökségek ezzel csak követik a piacok aggodalmait, amelyek egyre nagyobb bizalmatlansággal fogadják az Orbán-kormány nem konvencionális, de mindenekelőtt kevéssé sikeres intézkedéseit.
A forint leértékelődése már augusztusban megkezdődött, és ebben a hónapban minden eddiginél mélyebbre zuhant az árfolyama: egy euró 315,85 forintba került a közösségi valuta válsága ellenére. Csak a segítségeke való kilátás hozott enyhe javulást. A segélykérés formalitása azonban hétfőn újra levitte a forint árfolyamát.
A magyar kötények hozamai augusztus óta szintén drasztikusan emelkedtek. A 2013 februárjában esedékes, 4,5 százalékos kamatozású eurókötvény augusztus elején még 3,52 százalékot hozott, jelenleg 6,9 százalékkal, vagyis közel kétszeres értéken jegyzik.
A Citibank egyik kommentárja szerint „a kormányt nem sürgeti különösebben az idő, hogy hitelmegállapodást érjen el”. Esetleg azt reméli, hogy önmagában az IMF-fel folytatandó tárgyalások bejelentése megnyugtatja némileg a piacot. „Hosszadalmas tárgyalásokra és a piac fokozott volatilitására számítunk” – vonták le a következtetést a Citibank elemzői.
A kormány elutasítja a takarékossági intézkedéseket
A problémák a tárgyalások megkezdésével nem kerülnek le az asztalról. Teljesen nyitott, hogy milyen együttműködés jön számításba az IMF-fel. A szakértők lehetségesnek tartanak egy standby-megállapodást vagy egy úgynevezett Elővigyázatossági Megállapodást (Precautionary Agreement), amelynél a pénzt csak végső szükségben lehet lehívni. A Magyarországon kormányzóknak mindkét esetben el kellene tűrni, hogy az IMF küldöttsége háromhavonta nagyító alá veszi az állami pénzügyeket, és fájdalmas takarékossági követeléseket támaszt.
Orbán Viktor miniszterelnök ezzel szemben el akar kerülni minden új takarékossági intézkedést. A gazdaság felgyorsítását elősegítő segítséget remél. Ezzel akarja elkerülni az adósságválság beszivárgását. A jövő évre szóló növekedési prognózist a kormány már 1,5 százalékra, és ezzel az EU átlaga alatti szintre csökkentette. A Fitch minősítő ügynökség azonban a 2012-re szóló növekedési prognózisát néhány napja a júniusi 3,2 százalékról mindössze 0,5 százalékra csökkentette. A bruttó államadósság, amely a második negyedévben a GDP 75 százalékát tette ki, és a harmadik negyedre 82 százalékára nőtt.
Matolcsy gazdasági miniszter azonban azt mondta, hogy Magyarország pénzügyeit stabilizálták, és bekövetkezett a fordulat. Az IMF az euróválsággal szembeni pénzügyi biztonsági háló kifeszítéséhez kell. Magyarországnak a saját forrásaira szüksége van a növekedés gyorsításához – mondta.
A befektetők réme
Aggodalmat azonban mindenekelőtt a politika nemzeti irányultságú vonala kelt. A hazai tőke felépítése Magyarország számára ugyan nagyon hasznos lenne, de akkor nem, ha befektetőellenes politikával párosul. És ez még nem is csak egyedül a kormánytól ered: a zöld-liberális LMP párt törvényjavaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné a rendszerváltás óta lezajlott privatizáció újbóli felülvizsgálatát, beleérve az 1998-2002 közötti Fidesz-kormányzás idejét is.
A Rába teherautó-beszállítónál az állam, amely eddig a részvények kereken 16,2 százalékát tartotta, most át akarja venni a stratégiai többséget. Ezzel úgymond a tömeges privatizáció végének és a nemzeti tulajdon felelősségtejes szaporításának stratégiáját hangsúlyozzák az indoklás szerint.
Emellett további aggodalomra ad okot a devizaadósokkal való bánásmód, amely eddig nagy kárt okozott a bel- és külföldi bankoknak. Egy idén ősszel hozott törvény előirányozza, hogy a deviza alapú hitellel rendelkezők adósságukat a reálisnál kedvezőbb árfolyamon fizethetik vissza.
Nincs mozgástér a kísérletekhez
Magyarország a jelek szerint újra kritikus ponton van. A kormány kézzel-lábbal hadakozik eddigi kevéssé sikeres politikájának revíziója ellen, mert attól tart, hogy elveszti arcát a választók előtt. Náluk eddig azt a benyomást keltette, hogy bátor, az ország és lakossága érdekeire orientált politikát folytat. Valójában ez alighanem inkább kísérlet volt. A játéktere azonban ehhez nem volt meg az országnak.
Végső soron azonban az Orbán-kormány azonban ilyen vagy olyan formában kénytelen lesz engedni – ha nem az IMF-fel vagy az EU-val, akkor Kínával szemben, amely rendszerint a nemzeti érdekek nagyobb mértékű feladását követeli meg, mint a nemzetközi szervezetek. Remélni kell, hogy a kormányon lévők idejében engednek. A görög kormánypárti és ellenzéki politikusok utóbbi hónapokban tanúsított magatartása megmutatta, hogy erre nem lehet mindig számítani. Ebben az időszakban a magyar kötvényekbe való befektetések, mindegy, milyen valutában, nem alkalmasak, mert legalábbis nagyfokú volatilitással kell számolni.
***
Die Presse: Amikor fogy a pénz, a populisták is megszelídülnek
A Die Presse Magyarország az IMF után az EU-tól is segítséget kér című írását így kezdi: Magyarország az államcsőd ellen küzd, és pénzügyi segítséget akar. Feltehetően azonban ezért takarékossági intézkedéseket követelnek tőle. A deviza alapú hitelek konvertálásának ügyében az EU határidőt szabott Magyarországnak a reagálásra.
Amikor fogy a pénz, a populisták is megszelídülnek. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tavaly még azt mondta, hogy országa többé nem veti alá magát a Nemzetközi Valutaalap (takarékossági) diktátumának. Az alap, amelyek milliárdos segítségével Magyarország 2008-ban épp hogy csak elkerülte az államcsődöt, erre fel kivonult az országból. Most Magyarország nemcsak az IMF-től, hanem az Európai Uniótól is pénzügyi segítséget kér.
A magyar kormány „elővigyázatosságként” kérte a segítséget – közölte a Bizottság, de nem nevezte meg annak várható mértékét. „Az Európai Bizottság a hatóságok kérelmét az uniós tagállamokkal és a Nemzetközi Valutalappal való szoros egyeztetésben fogja vizsgálni” – jelentették be.
A magyar pálfordulás oka a pénzügyi piacokon mutatkozó fokozódó nyomás. A befektetők közül sokan elveszették bizalmukat a GDP 81 százalékával eladósodott ország iránt, a magyar kötvények hozama 8,3 százalékot tesz ki, s ezzel már az euróválság sújtotta Írország, Olaszország vagy Spanyolország hozamai felett van.
Még idén bóvli
A minősítő ügynökségek már csupán egy fokkal a bóvliszint felett tartják számon ezeket a papírokat. „Arra számítunk azonban, hogy legalább egy ügynökség még idén leminősíti Magyarországot” írta a francia Paribas bank egyik jelentésben. Egy ilyen leminősítés még jobban megdrágítaná a hiteleket az állam és a magánemberek számára egyaránt.
Mindazonáltal Magyarországnak van ég egy előnye más válságban lévő országokkal szemben. Elegendő pénze van ahhoz, hogy a kifutó kötvényeket 2012 második negyedéig még saját erőből tudja fizetni. Ezért egyelőre nem túl nagy a sürgősség, ezért az elemzők hosszú tárgyalásokra számítanak Magyarország, az IMF és az EU között.
A tárgyalásokon a középpontban mindenekelőtt az IMF által megkövetelt takarékossági intézkedések állnak majd, amelyeket Magyarország tavaly elvetett. De minden bizonnyal szóba kerül több törvény is, amely külföldön éles kritikát váltott ki. Köztük az is, amelynek értelmében a magyarok deviza alapú hiteleiket különösen kedvező feltételek mellett forintra konvertálhatják. A törvényt élesen bírálják a bankok, amelyeknek állni kell az árfolyamkülönbséget. Az Európai Bizottság most tízhetes határidőt szabott az országnak, hogy reagáljon a külföldi aggályokra.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!