rss      tw      fb
Keres

Az Index on Censorship a tévés éhségsztrájkról; washingtoni konferencia a médiatörvényről




Az Index on Censorship (Cenzúra Index), Nagy Britannia véleménynyilvánítási szabadságért küzdő legnagyobb szervezete Thomas Escritt beszámolóját közölte Magyarország: Egy retusálási botrány rávilágít a médiatörvény hibáira címmel.


Két újságíró második napja éhségsztrájkot folytat a magyar állami média székháza előtt, hogy így tiltakozzon a közszolgálati média manipulatív tájékoztatása ellen.

A pár, Nagy Navarro Balázs és Szavuly Aranka, két szakszervezeti tisztségviselő, az ellen tiltakozik, hogy múlt szombaton egy híradóban közölt riportban kitakarták egy ismert bíró arcát. Lomnici Zoltán, a legfelső bíróság volt elnökének arcát digitális eljárással távolították el a tudósításból, noha közvetlenül Tőkés László, az Európai Parlament magyar etnikumú, román képviselője mellett állt, akivel együtt tartották a sajtóértekezletet. Tőkés urat, a kormányzó magyar populista-konzervatív Fidesz neves szövetségesét hosszasan idézték a beszámolóban.

Lomnici úr, akiről a Fidesz tavaly úgy döntött, hogy nem nevezi ki második periódusra legfőbb bírónak, azt mondta, a technika használata, amelyet normális körülmények között bűnügyi vád alatt álló személyek identitásának védelmére szoktak alkalmazni, „a sajtószabadság legsúlyosabb megsértése az elmúlt húsz évben”.

Miközben nem merült fel, hogy Lomnici úr kitakarásának politikai okai lennének – tévés bennfentesek szerint Lomnici úr és az egyik magyar közszolgálati televízió felső vezetése közötti személyes nézeteltérésről van szó –, az eset nagyon is rávilágít a magyar közmédia etikai hanyatlására, amely a széles körben bírált médiatörvény tavalyi elfogadása és a közmédia ezzel kapcsolatos átszervezése óta következett be.

Egy tavaly elhíresült esetben Daniel Cohn-Benditet, az Európai Parlament francia zöld képviselőjét, a médiatörvény egyik ismert bírálóját az egyik híradóban úgy mutatták, mint aki kihúzza magát a magánéletével kapcsolatos vádakhoz fűződő kérdések megválaszolása alól. Később kiderült, hogy a filmet megvágták, hogy eltitkolják a tényt, hogy a képviselő valójában részletes választ adott a kérdésre. A beszámolót készítő riportert, Papp Dánielt később előléptették a tévéhíradó főszerkesztőjévé.

A szakszervezeti aktivisták tiltakoznak az ügy további kezelése ellen is: egy gyors vizsgálat után a közmédiáért felelős ügynökség bejelentette, hogy megrovásban részesített három alkalmazottat, anélkül, hogy megnevezte volna őket. Későbbi hírek szerint a sztori riporteréről és szerkesztőjéről, valamint a híradóműsor ügyeletes szerkesztőjéről volt szó. Az aktivisták azonban azt mondták, mindhárman utasítást teljesítettek, amelynek értelmében nem mutathatják Lomnici urat a hírekben, és kilátásba helyzeték, hogy addig folytatják éhségsztrájkjukat, amíg nem nevezik meg azokat, akik az utasításért felelősek.

Egy szerdai közleményben a közmédiáért felelős ügynökség leszögezte, hogy „türelmes” lesz az éhségsztrájkolókkal szembeni fellépésében. „Jelenleg nem fontolgatunk elbocsátást, mert nem kívánunk mártírt csinálni senkiből… aki ítélőképességének elvesztésére utaló jeleket mutat” – írta az ügynökség Nagy úrról.*

Magyarországot az új médiatörvény miatt az elmúlt évben fokozódó bírálatok érték az európai kormányoktól, az Egyesült Államoktól, és nem kormányzati szervezetektől. A törvény médiahatóságot hozott létre, amelynek vezetőit a kormány nevezi ki kilenc évre, és amelyet felruházott a joggal, hogy hatalmas bírságokat szabjanak ki rosszul meghatározott szabálysértések, mint például „az emberi méltóság megsértése” miatt. A bírálók szerint máris lehűtő hatással volt a sajtószabadságra maga a bírságok veszélye is.

***

Washingtoni konferencia a magyar médiatörvényről

A budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) a következő hetekben tanulmányt tesz közzé csaknem kéttucatnyi európai ország azon több mint félszáz jogszabályáról, amelyek a magyar kormány hivatkozási alapjául szolgálnak a médiatörvénnyel kapcsolatban – jelentette be szerdán Ellen Hume, a CEU médiaszakos professzora Washingtonban, a „Magyarország médiatörvénye – egy évvel később” címmel megrendezett panelbeszélgetésen.

Hume professzor szerint a tanulmány célja, hogy megállapítsa: valóban összhangban áll-e a vonatkozó európai szabályozásokkal a magyar médiatörvény, és hogy valóban igazságtalanul bírálták-e miatta Magyarországot. A felmérést az érintett országok szakembereinek bevonásával készítette el az egyetem. Ellen Hume elmondta, hogy magyar újságírók a vele folytatott beszélgetések során felvetették: szükség volna a sajtószabadságra vonatkozó uniós irányelvek megalkotására.

Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzorának megítélése szerint a szavazatok 52,7 százalékával kétharmados parlamenti többségre szert tevő magyar kormány „következetesen hamisan állítja be” a mandátumát, úgy interpretálja, mintha egy második rendszerváltásra kapott volna felhatalmazást. Gati nem liberálisnak és irányítottnak nevezte a magyar demokráciát, de visszautasította, amikor a kérdezők egyike, egy bolgár újságírónő a „neo-totalitárius” jelzőt használta. Gati képmutatásnak nevezte, hogy a kormány, amelynek nyolc miniszteréből három tagja volt az MSZMP-nek, kriminalizálni akarja az MSZP-t.

A magyar médiatörvény jogi és morális hatásairól Haraszti Miklós, a New York-i Columbia Egyetem vendégtanára, az EBESZ volt sajtószabadság-felelőse, a magyar médiumok és újságírók helyzetéről pedig Weyer Balázs, a Minőségi Újságírásért Alapítvány szakmai zsűrijének tagja tartott előadást.

A washingtoni magyar nagykövetséget képviselő Stumpf Anna felvetésére Nadia Diuk moderátor, a rendezvény egyik házigazdája, az amerikai Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért alelnöke kifejezte reményét, hogy a témakörben megrendezendő fórumokra a jövőben meghívást kapnak a magyar kormányt képviselő előadók is. Az esemény másik két társzervezője a Nemzetközi Sajtótámogatási Központ és a Nyílt Társadalom Alapítvány volt.

_____________

A konferencia teljes videofelvétele:
Hungary’s Media Law: One Year Later



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!