A külföldi sajtó a magyar állapotokról
- Részletek
- Szemle
- 2012. január 05. csütörtök, 08:48
- Galamus-csoport
Sajnos (szerencsére) a világsajtó és a világ televíziói-rádiói olyan tömegű beszámolóban és véleménycikkben foglalkoznak Magyarországgal, hogy lehetetlen a nyomonkövetésük (kedden több mint 800 hivatkozást számoltunk össze). Így az alábbiakban csak egy igen szűkös válogatást adunk az elmúlt három nap Magyarországgal foglalkozó írásaiból. Szinte mindegyik sürgeti, hogy az európai közösség határozottan lépjen fel Orbán Magyarországa ellen.
Financial Times: Veszélyben a demokrácia Budapesten – Financial Times Deutschland: Magyarország mindentől elhatárolódik, amiért Európa ki akar állni – Tagesspiegel: Orbán fatális elszigeteltségbe vezette Magyarországot – Die Welt: Magyarország nagy árat fizet a dirigizmusáért – Die Welt-glossza: Magyarország, Abszurdisztán – ARD: Németország nem hunyhat szemet Orbán ország-átépítése fölött – Deutschlandfunk: Az Európai Bizottság nem először van ilyen helyzetben Magyarország miatt – Neue Zürcher Zeitung: Az Orbán-kormány keresztülviszi az akaratát – SWR: Magyarország a nacionalizmus és autokrácia között – Der Spiegel: Nő a magyarok dühe – Szabad Európa Rádió: Meddig lesz még meg Orbánnak az a tömeges támogatása, amellyel hatalomra került?
Financial Times: Veszélyben a demokrácia Budapesten
A londoni gazdasági napilap szerkesztőségi cikke
Václav Havel volt cseh államfő és országa kommunista-ellenes forradalmának vezére néhány hónappal halála előtt aláírt egy petíciót, amely a demokrácia magyarországi lebontásét ítélte el. Figyelmeztetésére, amely másokét, köztük e lapét visszhangozta, rá sem hederítettek. Egy Európa földrajzi szívében végső soron alkotmányos puccsot szenvedett el.
Magyarország január 1-én életbelépett új alkotmánya a sarkalatos törvények 2011 végén keresztülvitt tömegével szinte teljesen eltávolította a magyar kormány és kormányzó párt hatalmával szembeni fékeket és ellensúlyokat. Időközben megváltoztatták a választási szabályokat olyan módon, hogy az ezért felelős pártot, Orbán Viktor miniszterelnök Fideszét sok évig megtarthatja a hatalomban.
A törvényi változások elsöprő befolyást biztosítanak a kormánynak a sajtó, a bírósági rendszer, a központi bank, a Számvevőszék és a költségvetést őrző testületek felett. A kormány több helyen Fidesz-kinevezettekkel megtömött, a parlament által kilenc évre megválasztott és csak kétharmados többséggel leváltható emberek által vezetett bizottságok útján gyakorolja a hatalmat. Jogi területen Orbán úr egy közeli barátjának hatalmában áll a bírák kinevezése. Az Alkotmánybíróság hatáskörét megnyirbálták.
Közben a választókörzeteket átrajzolták úgy, hogy az kedvezzen a Fidesznek. Egy kutatóintézet úgy kalkulál, hogy ilyen szabályok mellett a párt megnyerte volna a legutóbbi két választást is, amelyeket elveszített. A Fidesz túl messzire ment a vallás állami szabályozására irányuló törekvésében, összesen 14-re csökkentette az elismert vallások számát, és ebben a 14-ban a keresztényen és a zsidón kívül nem szerepel egyetlen más világvallás sem.
A kormány lépései közül sok nem összeegyeztethető Magyarország Európai Uniós tagságával. Brüsszelnek és Magyarország uniós tagtársainak csatlakozni kellene az erőteljes bírálathoz. Orbán úr számára világossá kellene tenni, hogy ténykedése aláássa a nagyon szükséges pénzügyi támogatás érdekében az EU-hoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz intézett kérelmet.
Mindez fényt derít az unió jogi kereteinek egy hibájára is: miközben az újonnan csatlakozóknak bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek a demokratikus normáknak, nincs visszatérés, ha később nem teljesítik ezeket. Ahogyan az EU tovább terjeszkedik olyan országokba, ahol a demokrácia gyökerei kevésbé mélyek, ezzel a hiányossággal foglalkozni kell. Magyarország az EU-tagállamok közül elsőként teszi kétségessé azt a feltételezést, hogy a demokrácia visszafordíthatatlan. Nem kizárt azonban, hogy Európa gazdasági bajai közepette nem az utolsó ilyen lesz.
***
Financial Times Deutschland: Magyarország mindentől elhatárolódik, amiért Európa ki akar állni
A Financial Times Deutschland vezércikke: Magyarország – Veszélyben Európa
Magyarország megváltoztatta alkotmányát, és a reformmal mindentől elhatárolódik, amiért Európa ki akar állni. A többi uniós politikusnak végre mernie kellene nyíltan bírálni az országot.
A „köztársaság” szó szinte mindent megmond: hiányzik a e héten életbelépett új magyar alkotmányból. Az állam már nem hivatkozik az örökségére, hogy ugyanis 1989 a demokratikus fordulat évének bölcsője volt.
Már nem olyan képződménynek tekinti magát, amelyet polgárai aktívan és egyenjogúan alakítanak. Inkább egy állítólag ezeréves történelemre támaszkodik. Ezután nem a polgár áll a középpontban, hanem a nemzeti „közösség” – mit számítanak itt még az egyes emberek vagy a kisebbségek jogai. Ez a változás jó példa az egész alkotmányreformra. Magyarország elhatárolódik attól, amiért Európa ki akar állni: a demokráciától, a jogállamiságtól, a hatalmi ágak megosztásától, a polgárjogoktól. Ezért legfőbb ideje, hogy az Európai Unió végre fokozza a Budapestre gyakorolt nyomást – és nem csupán jogilag, hanem mindenekelőtt politikailag.
Jó kezdet, ha az EU-Bizottság most meg akarja vizsgálni, hogy Magyarország a reformmal sérti-e az uniós jogot. Ám ez aligha lesz elegendő. Még akkor sem, ha a Bizottság hamar talál majd, ha keres: az Alkotmánybíróságot gyakorlatilag fogatlanították, mert már nem dönthet pénzügyi kérdésekben, a médiát a kormány felügyelete alá helyezték, a jegybank a jövőben köteles a politikának eleget tenni, és a parlament a megváltoztatott szabályok mellett alig dönthet bármiben. Itt egy kormányzó párt be akarja betonozni a hatalmát, és meg akarja fosztani az utódait, sőt, az egész országot a változtatás és a reformok lehetőségétől.
Ám még ha a Bizottság meg is állapítja az uniós szerződés megszegését, változtatni keveset tud és akar ezen. Először is korlátozottak a nyomásgyakorló eszközei és a szankciós mechanizmusai – ezért nem zavartatja magát Németország kereken 80 szerződésszegési eljárástól. És másodszor az EU mindeddig azt mutatta, hogy fontosabb számára a nyugalom a házában, mint a szabályok érvényesítése. Brüsszel és a tagállamok már akkor is megelégedtek néhány részlet módosításával, amikor Magyarország a médiacenzúra-törvényt elfogadta. Talán azért, mert úgy vélik, úgyis van már elég gond az euróválsággal, és nem akarnak újabb konfliktust. Vagy talán rosszul értelmezett szolidaritásból, mert a többségükben konzervatív uniós képviselők és kormányok a saját kutyájuk kölykének tekintik a magyar miniszterelnököt – Európa-ellenes, demokráciaellenes, és jogállamellenes politikája ellenére.
Európa politikusainak végre merniük kell nyíltan bírálni Magyarország kormányát és minden rendelkezésükre álló eszközzel növelni az országra gyakorolt nyomást. Végtére is nem kevesebbről van szó, mint az európai értékek megvédelmezéséről.
***
Tagesspiegel: Orbán fatális elszigeteltségbe vezette Magyarországot
A német lapban Hermann Rudolph írt cikket Magyarország – Fatális elszigeteltség címmel
Európában rég felmerül a kérdés, mi történik Magyarországgal. Először akkor, amikor Orbán Viktor miniszterelnök közel két éve a kétharmados többséggel a feje tetejére állította a politikai viszonyokat. Ekkor még aggódó figyelem volt. Azóta fokozódó megdöbbenés van: az állami szervezetek gleichschaltolása után egyre újabb, meglepő döntések következtek, köztük az új sajtójog, amelyet éppen közvetlenül az EU soros elnöki tisztségének 2011 eleji átvétele előtt vittek keresztül, és amely a sajtószabadság európai normáinak kirívó megsértését jelenti. Orbánnak az európai demokráciákhoz intézett kihívására egy lóhalálában elfogadott új alkotmány tette fel a sajátságos, történelemmel díszes koronát.
Az összetűzések, amelyek ennek az alkotmánynak az életbelépése alkalmából hétfőn rendezett ünnepséget kísérték, egyértelművé tették, hová jutottak a magyar tévelygések.
Orbán rendíthetetlenül megy tovább az autoriter színezetű rezsim felé vezető konzervatív forradalma útján. A médiatörvény egyes részeit röviddel karácsony előtt elítélte az Alkotmánybíróság, s ez alighanem az utolsó tisztelgés volt a hagyományos értelemben vett jogállam előtt, hiszen az új alkotmány és az új bírák kihúzzák majd a talajt a döntés alól. Közben egy meglehetősen áttekinthetetlen ellenzék mozgósít. Nem látható azonban még, hogy mennyire erős, milyen mélyen ér le a társadalomban, és mennyire formálható politikailag. Mindez egy olyan erőpróba kezdete, amelynek vége még egyáltalán nem látható előre.
Orbán ugyanis a saját hatalmának megőrzésére eltökélten átállította és meghajlította a parlament, az állami szervek és a bíróságok gépezetét. A demokratikus ellenőrzés mechanizmusait aláásta és megtörte. Még akkor is alig lenne mód az elégedetlenség politikai-parlamenti kifejezésére, ha ez az elégedetlenség masszívan elterjedne a társadalomban. Orbán forradalma az új alkotmánnyal uralma bástyáját teremtette meg, amelyet – úgy tűnik – csak olyan többségekkel lehet bevenni, amelyeknek megvan az erejük az alkotmánymódosításhoz.
Ám Magyarország belső helyzete riasztó. Alighanem erre mutató jelnek lehet tekinteni a karácsony első napján Budapest belvárosában egy tál meleg ételért képződött sok száz méter hosszú sort. Orbán diadalmenetét nem utolsó sorban az emberek azon reményének köszönhette, hogy erejével ki tudja szabadítani az országot az adósságcsapdából, és újra biztonságos alapot tud teremteni egy elbizonytalanodott társadalomnak. Ebből semmi nem következett be. Ellenkezőleg: viszályba keveredett az EU-val és az IMF-fel. Ez Orbán sajátos konok-valóságtagadó vezetése alatt egyre hűvösebbé tette az uniós Európa és Magyarország közötti klímát. Miközben a forint árfolyama rekord mélységbe esett, növekszik az államadósság, és a magyar államkölcsönök drágábbak, mint 2008 óta bármikor. Magyarország ma rosszabbul áll, mint Orbán hatalomátvétele előtt.
Orbán Viktor Magyarországot, amely mégiscsak mélységesen európai ország, fatális elszigeteltségbe vezette Európában. Ennek az útnak anakronisztikus-abszurd vonásokat kölcsönöz egyrészt a magyarság kultusza, amellyel megpróbálja elfedni, de csupán elmaszatolja országa feszült helyzetét, másrészt az Európa többi részében totális értetlenséget kiváltó kultúrpolitikai döntések. Igaz, Európa szuverén nemzetállamokból áll. Magyarország azonban része a közösség Európájának, amelynek politikája felelős azért, hogy értékeit és vezérelveit tiszteletben tartsák a tagállamokban. Itt az ideje, hogy a közösség világossá tegye tagja, Magyarország számára, hol vannak külön útjainak határai.
***
Die Welt: Magyarország nagy árat fizet a dirigizmusáért
A Die Welt című német konzervatív lap online kiadásában Veszélyben az EU-segély címmel közölt írást
Megfosztották hatalmától a jegybankot – Magyarországnak 10 százalékos hozamot kell kínálnia állampapírjaiért, mert a befektetők és az EU már nem bíznak a kormányban. A befektetők félelme a Magyarországnak nyújtandó segélyhitelekről szóló tárgyalások kudarcától a magasba hajtotta fel a hitelbiztosítások költségeit. Ezzel egyidejűleg zuhanórepülésbe kezdett a magyar forint.
„Hatalmas az elbizonytalanodás” – mondta egy tőzsdés. Az illető szerint az IMF bizonyosan nem fogadja tárt karokkal Fellegi Tamást, a magyar tárgyaló küldöttség vezetőjét a hitelekről jövő hétre tervezett megbeszéléseken.
A vita tárgya elsősorban egy röviddel újév előtt elfogadott törvény, amely megnyirbálja a jegybank függetlenségét. Ezen kívül a kormány a devizatartalékok egy részét a külföldi adósságok visszafizetésére és konjunktúraprogramokra akarja felhasználni.
Magyarországnak sürgősen friss pénzre van szüksége saját pénzügyi piaci megtámogatására. A forint árfolyamának gyors zuhanása miatt túladósodott sok helyi önkormányzat és sok magánember, amelyek, illetve akik devizaalapú hiteleket vettek fel az elmúlt években.
Az iránymutató öt- és tízéves kötvények hozama fél százalékponttal több mint 10 százalékra emelkedett. Ez a legmagasabb állás november vége óta. Az euró árfolyama közben 0,7 százalékkal 316,13 forintra, hathetes csúcsra emelkedett. A budapesti tőzsde indexe időnként 2,5 százalékkal esett.
Brüsszel bírálja a központi bank hatalomfosztását
Brüsszel nem akarja elfogadni a magyar központi bank hatalomtól való megfosztását. José Manuel Barroso, at EU-Bizottság elnöke „több levélben” juttatta Budapestnek kifejezésre kételyeit azt illetően, hogy tiszteletben tartják-e a központi bank függetlenségét – mondta egy szóvivő. Még vizsgálják, hogy a pénteken elfogadott törvény sérti-e az uniós szabályokat. Az aggályok miatt az EU azzal fenyeget, hogy megtagadja Budapesttől a pénzügyi segélyt. Orbán Viktor ugyanis mentőcsomagért fordult az IMF-hez és az EU-hoz. Brüsszelben azonban jelezték: erről csak akkor tárgyalnak, ha biztosítva lesz a központi bank függetlensége.
***
Die Welt-glossza: Magyarország, Abszurdisztán
Tilman Krause írása
A két háború között a magyaroknak még jó kedvük volt. Akkoriban járta a következő vicc az államfőről, a pompázatosan „birodalmi kormányzónak” nevezett Horthy úrról. „Van egy flotta nélküli tengernagyunk. Aki tengerpart nélküli országot kormányoz egy király nélküli királyságban”.
Ugyanis Horthy, a k.u.k. haditengerészet utolsó főparancsnoka monarchista volt, és azt kormányozta, ami Magyarországból a Habsburg birodalom csődtömegéből megmaradt, addig is, amíg legitim új urat lehetett volna örökölt jogaiba helyezni.
Az úr, aki aztán jött, a nagyon is polgári Hitler névre hallgatott. De ezt csak mellékesen. Mindenesetre a Puszta és a Balaton között régi hagyomány, hogy az európai különállás legfurább jegyeivel díszítsék magukat.
***
ARD: Németország nem hunyhat szemet Orbán ország-átépítése fölött
Az ARD német közszolgálati rádió- és tévéadó bécsi tudósítója, Andreas Meyer-Feist kommentárját közölte rádióműsorában és honlapján „Magyarország – Félredőlt demokrácia” címmel.
Demokrácia és demokrácia nem ugyanaz. Léteznek a híres finom különbségek, amelyeket még egy EU-tagság sem tud sem kiegyenlíteni, sem elfedni. Magyarország ilyen eset. Demokrácia? Igen! De olyan demokrácia, amely elhajolt a tekintélyelvű állam felé, amelyben a demokratikus akarat kialakításának folyamata mindinkább a kormányzók akaratától, és nem a néptől függ.
Ennek éppen a németeket kellene elgondolkodtatni, és emlékeznünk kellene 1989-re: „A nép mi vagyunk!” Elhangozhatott-e volna ez a felkiáltás Lipcsében, Berlinben és másutt a magyarok nélkül? Vajon a nép új, demokratikus hatalma nem a magyar határzárnál állta-e ki első próbáját?
Magyarországon vágták át a vasfüggönyt
A magyarországi fejlemények éppen ezért különösen német szemszögből sajnálatosak, hiszen a németek végtelenül sokat köszönhetnek a magyaroknak. Itt vágták át először a vasfüggönyt, itt kapott lángra a demokrácia szikrája, amely megváltoztatta a világot, és amely végül Németországnak meghozta az egyesülést. Miközben azonban Németország az egyesüléssel volt elfoglalva, elfeledkezett a magyarokról, akik Németországtól sokkal, de sokkal többet vártak saját demokratikus felépülésükhöz, mint egy meleg kézszorítás.
Az akkori csalódást nem szabad alábecsülni. A mai napig meghatározza sok magyar túlságosan józan és kétkedő demokrácia-értelmezését. Sajnos! Németország tehát nem hunyhat egyszerűen szemet, amikor Magyarország szinte mindenható miniszterelnöke, Orbán Viktor úgy építi át országát, ahogyan neki tetszik. Németországnak befolyást kell gyakorolnia az európai demokrácia érdekében. Ezzel Németország tartozik saját múltjának – és a közös európai jövőnek.
Csak szemellenzős társadalmat ne
Magyarország nem csúszhat le egy szemellenzős társadalommá, amely már csak hatalmat és tehetetlenséget ismer. Nem mindig jogos az, és különösen nem feltétlenül egy szétforgácsolódott társadalmú ország érdekét szolgálja, ami túlnyomó többséggel lehetséges egy parlamentben. Ezt megmutatják önmagukban a tömeges tiltakozások, amelyek az államnak a Fidesz és hívei javára történő totális átépítése ellen lépnek fel.
Hogy jobban kellett volna tudniuk a magyaroknak? E tekintetben nekünk, németeknek jobb lenne tartózkodóbbnak lenni. A tudálékosság a legutolsó, amit a magyarok tőlünk hallani akarnak. Hiszen Orbánnak örömmel adták azt a mandátumot, amelyet most távolról sem tapintatosan használ. Az előzőleg csekély szerencsével kormányzó szocialistákat 2010-ben elsöpörték. Ez már csak így van a demokráciában. A váltás hozzátartozik, a váltás jó.
Magyarországon azonban másként áll a helyzet. Itt hiányzik az, amit a stabil és öntudatos demokratikus társadalmak meg tudnak valósítani, ha nem is mindig elegánsan, de hosszú távon mégis mindenki számára nagyon eredményesen: azok a társadalmak egy demokratikus alapkonszenzusra építenek, amely közös, mindenki által elfogadott vagy legalábbis megtűrt alapot biztosít. Magyarországon más a helyzet: itt a politikai vitát kölcsönös gyűlölet, megvetés és a politikai megsemmisítés szándéka jellemzi, amely nem csupán társadalmi, hanem hatalmas gazdasági kárt is okoz.
Orbán gazdasági kurzusa csődbe viszi Magyarországot
A nevető harmadik a szélsőjobb lesz, amelynek félkatonai elvtársai túlságosan is jól értenek ahhoz, hogy megfélemlítsenek mindenkit, aki még feltartja egy valamennyire is nyitott és demokratikus társadalom zászlócskáját. Amit a magyar politikai rendszer nem tud teljesíteni, azt másoknak kell megtenni. Ám az EU, és főleg Németország előkelően tartózkodik. Brüsszelben megint az amerikaiakra hagyják, hogy rámutassanak a szembeszökő hiányosságokra.
Pedig éppen a mostaninál nem is lehetne jobb az esély arra, hogy Orbán és kormányzó Fideszét jó útra térítsék. Orbán gazdasági kurzusa nem menti meg az országot a csődtől, hanem sokkal inkább csődbe viszi. Ha Orbán még valami ésszerűt akar csinálni a hatalmából, akkor azokra kellene hallgatnia, akiknek végül ki kell majd őt húzni a slamasztikából. Az nem lehet, hogy a Magyarország önelégült elitje által hátrahagyott számlát végül olyan uniós államok polgárainak kelljen megfizetni, ahol a demokrácia több, mint hatalmi póker Nem másnak, Németországnak kellene a magyar kormányt rendre utasítani. Hogy de miért már megint éppen a németek? Nagyon egyszerű: mert ezzel tartozunk a magyaroknak. Vagy már elfelejtettük 1989-et?
***
Deutschlandfunk: Az Európai Bizottság nem először van ilyen helyzetben Magyarország miatt
A Deutschlandfunk, a több nyelven sugárzó német közszolgálati rádióadó „Az EU nyomást akar gyakorolni Magyarországra” címmel közölte Volker Finthammer írását
Magyarországon év elejével új alkotmány lépett életbe. Az új törvénykezés vitatott – külföldön is. Most az Európai Bizottság lehetőséget lát az új szabályozások elleni fellépésre.
Pontosan egy évvel ezelőtt, a magyar soros uniós elnökség kezdetén az Európai Bizottság a mostanihoz hasonló helyzetben találta magát. Újévkor lépett életbe Budapesten az új médiatörvény is, amelyet a kormány Brüsszel többszöri felszólítása ellenére elfogadott kényelmes, kétharmados parlamenti többségével. Az új törvény értelmében felügyelő hatóság ellenőriz minden magyar médiumot, a tartalmát is. Az előírások megsértése esetén a sajtóorgánumokat magas bírságok fenyegetik, amelyek némelyiküket csődbe vihetik.
Brüsszelben tehát arra a kérdésre kellett választ találni, hogy mit tesz az EU az olyan tagállamokkal, amelyekben arra használják a politikai többségeket, hogy aláássák a demokratikus jogokat, amelyek, mint a sajtószabadság, tulajdonképpen az Európai Unió megdönthetetlen alapelveihez tartoznak. És már akkor világossá vált, hogy milyen keskeny ösvényen mozoghat az Európai Bizottság ezekben a kérdésekben: „több aggályunk van a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, és szándékunkban áll egy levelet írni, amelyre a magyar kormánynak válaszolnia is kell. De egyértelműen tartanunk kell magunkat jogi mozgásterünkhöz, mert Magyarországnak, mint minden más országnak is, joga van a független döntésekhez”.
Mindenesetre a magyar médiatörvényt az intervenció után nem vonták vissza, hanem csupán néhány ponton elvették az élét. Ezen kívül az új szabályok alkalmazását legalább a soros elnökség idejére szüneteltették. A magyar soros elnökség rég véget ért, de ezekben a napokban az új médiatörvény egészen praktikus hatásra tesz szert.
A rendszerbíráló klubrádiótól megvonják a frekvenciát. Az éterben való kritikus kíséret helyett a jövőben egy kormánybarát adó hivatott jókedvről gondoskodni, ami haladéktalanul kritikus levél megírására késztette Hillary Clinton amerikai külügyminisztert. A Szabad Európa Rádió amerikai adónál, amely fénykorát tulajdonképpen a hidegháború idején élte, már azon gondolkodnak, hogy beindítsák-e újra a magyar nyelvű adást. Az Európai Bizottság azonban csak akkor akar eljárni a frekvenciaengedély esetleges megvonása ügyében, ha a döntés jogilag sikeresen megtámadhatónak látszik.
„A Klubrádió még várja az értesítést, hogy a frekvenciát egy másik rádió rendelkezésére bocsátják. Nem vagyunk bizonyosak abban, hogy lesz-e valóban beavatkozási lehetőségünk jogi téren, de ezt nagyon alaposan figyelemmel kísérjük” – mondja Neelie Kroes távközlési biztos szóvivője. Annak ellenére, hogy ezekben a napokban az Európai Bizottság több levelet is küldött Budapestre, mert az új alkotmánnyal, valamint az újév előtt a magyar központi bankra vonatkozóan elfogadott szabályozások miatt jelentős újabb kételyek merültek fel a magyar kormány kurzusát illetően. Végső soron az Európai Bizottság csak szerződésszegési eljárásokban vizsgálhatja, hogy az új törvények sértik-e a közösségi jogot, és csak azt követően követelhet szükség esetén változtatásokat.
Az ilyen hosszadalmas eljárásoktól nem lehet sokat várni. Más szóval az Európai Bizottság szerződésszegési eljárásai bizonyosan nem vezetnek el budapesti kurzusváltáshoz. Kizárólag az ország súlyos pénzügyi helyzete ad a partnereknek esetleg emelőt ahhoz, hogy az Orbán-kormányt másik kurzusra bírja. A kormány néhány hete kénytelen volt pénzügyi segítséget kérni az EU-tól és az IMF-től. A nemzetközi partnerek azonban a decemberben megkezdett tárgyalásokat a törvényváltoztatások feletti vita miatt megszakították. Ragaszkodnak a központi bank függetlenségének megőrzéséhez, és úgy tűnik, valóban használni akarják ezt a nyomásgyakorló eszközt.
Pillanatnyilag nem szándékoznak folytatni a tárgyalásokat Budapesttel a közlés szerint. De nem lenne szabad megelégedni a csak a magyar központi bankra vonatkozó szabályozással, mert ez a legutóbbi magyarországi fejlemények fényében csupán szerény siker lenne az európai partnerek számára.
***
Neue Zürcher Zeitung: Az Orbán-kormány keresztülviszi az akaratát
A svájci konzervatív napilapban jelent meg Charles E. Ritterband írása. Az alcíme: A külföldről is érkező heves tiltakozások ellenére hatályba lép az új magyar alkotmány
Év elején életbe lépett az új magyar alkotmány. A nacionalizmus bélyegét viselő preambulum alatt sok problematikus normát határoz meg, amelyek a kormánynak tág cselekvési teret biztosítanak.
Az Orbán Viktor vezette magyar kormány hétfőn Schmitt Pál államfő jelenlétében gálaesttel emlékezett meg a budapesti Operaházban az új alaptörvény életbe lépéséről. Az Operaház előtt számos tüntető tiltakozott a nacionalista meghatározottságú, külföldön is alaposan elemzett és élesen bírált újdonságokat hozó alkotmány ellen, amely alkotmányos rangra emeli többek között a költségvetési és adójogot, és korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Piros-fehér-zöld szimbolika
Az új alaptörvényt tavaly április 18-án fogadták el a kormányzó nemzeti konzervatív párt, a Fidesz kétharmados többségével. Egy ideje még az országhatárokon is érezteti a hatását – a Szent István koronájával díszített állami címer felett egy kicsi de jelentős részletben. Az országhatárt jelző Szent István korona felett már nem az áll, ami az 1989-es demokratikus fordulat óta állt, hogy ugyanis Magyar Köztársaság, ma már csupán Magyarország. Ez tüntetőleg a demokratikus szempont fölé helyezi a nemzetit. Az új alkotmány meglehetős pátosszal írja körül a magyar zászló színszimbolikáját is: a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi.
„Nemzeti hitvallás”
Az alkotmány legvitatottabb része a preambulum, amelyet Nemzeti Hitvallásnak neveznek. Az Isten áldd meg a magyart képlet alatt a magyar nemzet tagjai – vagyis nem csupán a határokon belül élő magyar állampolgárok – proklamálják a „felelősséget minden magyarért”. Vagyis mostantól etnikai-kulturális alapon meghatározott nemzetnek kell tekinteni a magyart. Felidézik a büszkeséget a közös elődökre és „a magyar nemzet remek szellemi alkotásaira”, emlékeztetnek a nemzet évszázados harcaira. Az etnikai kisebbségeket az új alaptörvény nem a magyar nemzet részeként, hanem „a politikai közösség államalkotó részeként” határozza meg.
A magyar történelemre vonatkozó utalások nagy teret foglalnak el a preambulumban. Mindenekelőtt Szent Istvánt említik, aki ezer éve szilárd alapra állította a magyar nemzetet, és „a magyar hazát a keresztény Európa részévé tette”. István koronája, a Szent Korona az alaptörvény szerint Magyarország államiságának kontinuitását testesíti meg. Problematikus az utalás „a történelmi alkotmány vívmányaira”, amelyet a jövőben – a fogalmazás homályossága ellenére – esetleg önkényesen eszközzé tett alapként igénybe lehet venni jogszabályok értelmezésében.
A preambulum hivatkozik a „forradalomként” jellemzett 1956-os magyar népfelkelésre. „Szabadság és Felelősség” címmel 31 cikkelyt számláló alapjog-katalógust sorol fel. Különbséget tesz az alapvető emberi jogok és a magyar állampolgároknak fenntartott polgárjogok között. Az alaptörvény a fogamzástól kezdve védi az emberi magzatot, ami egy későbbi abortusztilalomra utal. Csak a férfi és nő közötti házasságkötést engedi, vagyis tiltja a homoszexuális párok házasságát.
Régi számlák
A legfelső bíróság helyére a jövőben egy „Kúria” lép, amelynek elnökét az államfő javaslatára, a parlamenti szavazatok kétharmadával, kilenc évre választják meg – ami kedvező Orbán és a Fidesz számára. A bírák felső nyugdíjkorhatárát az eddigi 70 évről 65 évre szállítják le, ami lehetővé teszi a szocialista érából a helyükön maradt bírák nyugdíjazását. Az alaptörvény maximális büntetésként a szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani szabadságvesztést határozza meg. Röviddel év vége előtt a parlament alkotmány-kiegészítést fogadott el, amely lehetővé teszi a Nemzeti Bank és a PSZÁF pénzügypiaci felügyelet összevonását: ennek célja a Nemzeti Bank elnökének megfosztása a hatalomtól. A jegybank jelenlegi elnökét, Simor Andrást még a szocialisták nevezték ki, és az Orbán-kormány egy ideje nyílt konfliktusban áll Simorral.
Még a szilveszter előtti utolsó napon a parlament a kormányzó Fidesz szavazataival egy további problematikus alkotmány-kiegészítéssel az ellenzéki Szocialista Pártot az egykori kommunista párt jogutódává minősítette. Mint ilyen, a Szocialista Párt „minden tekintetben” osztja a kommunizmus bűneiben való felelősséget az egykori állampárttal. Ezt a normát később igénybe vehetik ahhoz, amit nyilvánvalóan terveznek, hogy ugyanis bíróság elé állítsanak volt szocialista kormányfőket, sőt, hogy esetleg betiltsák a Szocialista Pártot. Lehetővé válhatnak az ellenszenves személyiségekkel szembeni foglalkoztatási tilalmak is.
***
SWR: Magyarország a nacionalizmus és autokrácia között
Életbe lépett a megváltoztatott alkotmány – Magyarország a nacionalizmus és autokrácia között címmel Andreas Meyer-Feist bécsi tudósító beszámolója az SWR német közszolgálati rádió és televízió a tévé esti híradójában.
Magyarországon új alkotmány lépett életbe, amely nagy hatalmat biztosít a kormányzó Fidesznek. Ám fokozódik az elégedetlenség, még ha Orbán miniszterelnök meg is próbálja hazafiasággal maga köré tömöríteni az állampolgárokat. A fővárosban, Budapesten este ellenzékiek ezrei tüntettek.
Sokat ígért Orbán kormányfő polgárainak az új évre: 2012 „a remény éve lesz”, éppen a válságos időkben. „Ilyen időkben megnő mindennek az értéke, ami hozzájárulhat biztonságunkhoz: a hazánké, az otthonunké, családunké”.
Magyarországon megkezdődött a nagy hazafias összefogás, amelyet Orbán nemzeti-konzervatív Fidesz pártja vezetett be, miután a 2010-ben tartott parlamenti választásokon elsöpörte a kevéssé szerencsésen működő szocialista elődkormányt. A bizalmi előleg azonban a jelek szerint már elfogyott.
A Medián közvélemény-kutató intézet felmérési eredményeket tett közzé, amelyek egyáltalán nem hízelgőek Orbán politikájára nézve. A reprezentatív felmérésen a megkérdezettek négyötöde elégedetlennek mondta magát a magyar kormánnyal. „Ez drámai romlás, és e mögött negatív jövőkép is rejlik” – mondta az Inforádiónak Hann Endre közvéleménykutató.
Kétes intézkedések a válság legyőzésére
Az Orbán által „a remény évének” minősített esztendő áremelkedésekkel kezdődött. Az élet drágábbá válik. Jelentősen megemelték az áfa kulcsát. Ezek pótlólagos bevételek, amelyekkel – akárcsak a vállalatokra kirótt különadókkal – a költségvetési hiányt akarják csökkenteni.
Orbán gazdasági kurzusa azonban eddig sem kapott jó osztályzatokat. A hitelminősítők karácsony előtt újra leminősítették az országot, mert hiányolják a válság leküzdését szolgáló, működőképes koncepciókat, és mert Orbán elijesztette a bankokat. Ezeknek le kellett mondaniuk hitelkamataik egy részéről, hogy a magyarok könnyebben tudják visszafizetni devizaalapú hiteleiket.
A hazafias alkotmány messzemenő befolyást biztosít Orbánnak
A január 1-jén életbe lépett új magyar alkotmánnyal Orbán – tekintettel a nehéz időkre –, nemzeti büszkeséget akar adni, és a sok patriotizmussal legalább eszmeileg csatlakozni akar Magyarország történelmi jelentőségéhez. Már a preambulum is ünnepélyesen, „Nemzeti hitvallással” kezdődik. A Magyar Köztársaság nevet lecserélték: „Hazánk neve Magyarország”.
A nemzeti zászló színeit új jelentéssel ruházták fel: a piros az erőt, a fehér a hűséget, és a zöld a reményt jelképezi. „Ez egy nemzeti-romantikus alkotmány, Magyarország utolsó, középkori és első világháború előtti aranykorára emlékeztet a korra jellemző tipikus jelképekkel. Ide tartozik a Szent István koronájára való hivatkozás is” – mondta Kiszely Zoltán politológus.
Az állampolgárok hétköznapjaiban azonban alighanem más passzusok játszanak majd nagy szerepet: az alkotmány új kerettörvényeiben korlátozzák a jegybank függetlenségét és az Alkotmánybíróság befolyásgyakorlási lehetőségét. Egy költségvetési tanács, amelynek tagjai kényelmes, kilenc évre szóló kinevezéssel rendelkeznek, blokkolhatja a parlament költségvetési tervezeteit, ha nő az adósság. A homoszexuálisok egyenjogúságától eltekint a jog. Csak a klasszikus család számít politikai és társadalmi támogatásra érdemes intézménynek. Sok fontos állami tisztségbe – például az igazságszolgáltatás terén – 9-12 évre neveztek ki embereket, akik egy Orbán utáni kormány működését is akadályozhatják.
Az IMF takarékossági diktátuma fenyeget
A nemzetközi gazdasági megfigyelők körében csodálkozást váltott ki a 16 százalékos, egykulcsos adó. Az alacsony egységadóval azt akarják elérni, hogy ne legyen annyira kifizetődő a fekete munka. Ezáltal azonban milliárdok hiányozhatnak az államháztartásban a hatalmas hiány kiegyenlítésére. Az állampolgárok egyszerűen államosított magánnyugdíjpénztáraihoz nyúlás a forint árfolyamának esése miatt kevesebbet hozott a reméltnél.
Orbán a Nemzetközi Valutaalaptól nem várhat gyors segítséget. Kirakta az IMF szakértőit, mert nem tetszettek az államháztartás szanálására tett javaslataik. Most azonban még sürgősebben szüksége van rájuk. Januárban szándékozik új tárgyalásokat kezdeni, amelyek kemény takarékossági diktátumot hozhatnak Magyarországnak. Orbán azonban meg akarta akadályozni a külső beavatkozást. Az új alkotmány mindenesetre szabályozza az államadósság nagyságát, és ezzel eleget tesz az EU tagállamokkal szemben támasztott követelésének, hogy az adósságfékeket emeljék be az alkotmányba. Ebben az esetben ezeket a szabályokat nem hághatnák át olyan egyszerűen a parlamentekben.
Kikapcsolhatják a konkurens pártot
Egy alkotmány-kiegészítés az Orbán által 2010-ben felváltott előző kormánypártot, az MSZP-t a fordulat előtti kommunisták közvetlen utódpártjának minősíti, és a tervek szerint vezetőinek viselniük kell a kommunista diktatúráért való felelősséget.
Az Európai Szociáldemokratához tartozó MSZP ezzel a kommunisták közvetlen jogutódának helyzetében találja magát, noha már 1989-ben levált az állampártról, amelynek ideológiai öröksége ellen mindig is határozottan harcolt. Ellenzéki politikusok ma már az MSZP betiltását sem tartják kizártnak. Orbán pártja, a Fidesz (neve a Fiatal Demokraták Szövetségének rövidítése) kétharmados parlamenti többséggel kormányoz.
Az új alkotmányt a baráti kereszténydemokratákkal (KDNP) könnyű volt keresztülvinni. A kormány bírálói, mint Kiszelly Zoltán budapesti politológus azt kritizálják, hogy az alkotmány tervezetét széleskörű társadalmi vita nélkül vitték keresztül. Az e nevet kiérdemlő ellenzékkel nem tárgyaltak.
Gyűlölettel teli hangvétel a politikai ellenfelek között
A politikai klíma Magyarországon évek óta meg van mérgezve, és jelentősen különbözik a más európai országokban uralkodó „demokratikus alapkonszenzus” politikai légkörétől. Gyűlölettel teli verbális támadások napirenden vannak minden oldalon. A politikai ellenfél bebörtönzéséről szóló fenyegetés – a szocialisták esetében az állam eladósodása miatti büntetésként – a stílushoz tartozik.
Politikai tőkét azonban ebből csak a szélsőjobboldaliak tudnak kovácsolni, akik a parlamentet kisebbségellenes követeléseik hangoztatására használják. Az ultra-jobboldaliak, akiknek paramilitáris segédeit korábban a parlamenten kívüli megfélemlítésre használták, annál elégedettebbek, minél inkább egymásnak mennek a demokratikus pártok. Pártok és civil szervezetek tiltakozásra szólítottak fel az új alkotmány ellen, és a „demokrácia leépítésére” figyelmeztettek.
Ezzel egyidejűleg Orbán a Nemzeti Galériában kiállítást nyit meg, amelynek célja Magyarország egykori nagyságának művészeti téren való felélesztése „Hősök, királyok, szentek” címmel. Egy az ellenzéki szocialisták által „elitparádénak” minősített rendezvény az új alkotmány életbe lépésének hivatott egy gálaesttel ünnepélyes színezetet adni.
***
Der Spiegel: Nő a magyarok dühe
A Der Spiegel online kiadásában Tüntetések Budapesten – Magyarok tízezrei tüntetnek Orbán kormányfő ellen címmel közölt a világhírügynökségek jelentéseiből készült összeállítást.
Nő a magyarok dühe kormányfőjük ellen. Orbán Viktor saját elképzelései szerint változtatta meg az alkotmányt, amely így nagy hatalmat biztosít pártjának. Most tízezrek követelték a miniszterelnök lemondását.
A magyaroknak fogytán a türelmük Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, féltik a demokráciájukat: hétfőn este tízezrek tüntettek az új alkotmány ellen a budapesti Operaház előtt. A tömeg szavalókórusokban követelte a 2010 májusa óta hatalmon lévő jobboldali konzervatív kormányfő távozását.
Orbán ezzel egyidejűleg Schmitt Pál államfővel, kabinetje tagjaival és más állami méltóságokkal az új alkotmányt ünneplő gálán vett részt az Operaházban. Az új alkotmány újév napján lépett életbe, és az 1989-es alkotmányt váltotta fel, amely biztosította a demokratikus alapjogokat és Magyarországot a nyugati demokráciákhoz kötötte.
A most életbe lépett alkotmány ugyan deklarálja az alapjogokat, de az Alkotmánybíróság felhatalmazásait erősen megnyirbálták és a Nemzeti Bank függetlenségét korlátozták. Ezen kívül Magyarország hivatalosan már nem köztársaság, az államformát törölték az ország nevéből.
Az új alkotmány ezért heves bírálatot váltott ki bel- és külföldön egyaránt. Orbán ellenfelei szerint a kormányfő masszívan megnyirbálja a demokráciát, hogy így egyre jobban kiépítse hatalmát, különösen mivel az alaptörvény módosítása csak kétharmados többséggel lehetséges.
„A képmutatás helye”
E kétharmados többséggel jelenleg Orbán jobboldali konzervatív pártja, a Fidesz rendelkezik. A Fidesz az alkotmányt saját többségével, az ellenzék ellenszavazatai ellenére fogadta el. Nem sokkal szilveszter előtt a kormányfő pártja további törvényeket vitt keresztül, amelyekkel egyebek mellett korlátozta a központi bank függetlenségét és a Fidesz javára változtatta meg a választójogi törvényt.
A tüntetők Orbán szemére vetették a hatalmi ágak megosztásának ignorálását. A tábláikon ilyen feliratok álltak: „Elég!”, és „Orbán-diktatúra”. Szanyi Tibor szocialista képviselő a tüntetés előtt azt mondta: Orbán „egy ígéretes helyből Európa legsötétebb foltjává változtatta Magyarországot. A „Lesz még Magyar Köztársaság!” mottóval megtartott tüntetést több civil szervezet és több ellenzéki párt szervezte. Énekszóval, füttykoncerttel és transzparensekkel próbálták az épület előtt tüntetők hallatni a hangjukat.
Majtényi Lászlo, az ORTT volt vezetője élesen bírálta Orbánt. „A miniszterelnök hivatali esküjével kötelezettséget vállalt az alkotmány védelmére, aztán megdöntötte. Ma este az opera a képmutatás, az utca a jogállami erények helyszíne” – mondta.
A legújabb magyarországi törvényi reformokat bírálta az EU, az Egyesült Államok és nemzetközi felügyeleti szervek sora is. Orbán kormánya ellenben azt hangoztatta, hogy az új alkotmány bevégzi az 1989-es alkotmányban beharangozott átmenetet a kommunizmusból a demokráciába.
Legutóbb az NMHH médiahatóság megvonta a frekvenciát az egyetlen még meglévő ellenzéki rádióadótól. Az intézkedés az év első negyedében lép életbe, amikor egy új kereskedelmi rádió kezdi meg a sugárzást a Klubrádió 95,3-as frekvenciáján.
***
A Szabad Európa Rádió/Szabadságrádió Charles Recknagel cikkét közölte „Visszafejlődik a demokrácia Magyarországon?” címmel
Több tízezer magyar ment ki Budapest utcáira alkotmányos és más változtatások miatt, amelyek szerintük drámaian visszafejlesztik a demokráciát Magyarországon.
Dühük célpontja Orbán Viktor miniszterelnök, aki parlamenti kétharmados „minősített többségét” arra használta fel, hogy kitartóan egyre inkább megszorítsa az ellenőrzést a bírósági rendszer, a központi bank és a média felett.
Az Orbán, takarodj! jelszót kiabáló tüntetők a budapesti Állami Operaház körül gyűltek össze január 2-án este, amikor Orbán kormányzó Fidesz pártja gálaesttel ünnepelt odabenn.
A tiltakozók Viktátornak nevezték a miniszterelnököt, és azzal vádolták, hogy a diktatúra felé vezeti az országot, amely tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak.
Árok Kornél szakszervezeti vezető, a tüntetők egyike arról beszélt, hogy az alkotmányos változások és az utóbbi hónapokban újonnan elfogadott törvények halmaza Magyarországot eltávolítják a többpárti demokráciától. „Az alkotmánnyal az a legfőbb probléma, hogy lerombolja az alkotmányos rendet, és az új alaptörvény alapvetően egy egypárti alaptörvény” – mondta Árok.
Figyelmen kívül hagyva a bírálatokat
A január 1-jével életbelépett változások éles bírálatot váltottak ki külföldön, különösen Budapest nyugati partnereinek körében.
Amikor Orbán keresztülvert egy új jogszabályt, amely korlátozza a független magyar nemzeti banki elnök hatalmát, és ugyanakkor az eddiginél nagyobb hatalmat ad egy a kormány által kinevezett monetáris tanácsnak, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az intézkedések visszavonását kérte. Orbán ignorálta a tanácsot.
Ignorálta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Brüsszel figyelmeztetéseit arra az új szabályozásra vonatkozóan is, amely a kormánynak hatalmat ad, hogy elnökhelyetteseket nevezzen ki a bankba.
Ugyancsak lesöpörte a kormány a nemzetközi bírálatokat, amikor az ország sok bíráját idő előtt nyugállományba kényszerítette. A bírók helyére történő új kinevezések most egyetlen személy, Handó Tünde bíró hatalmában állnak, aki Orbán Fidesz pártja egyik Európai Parlament-beli képviselőjének a felesége.
A kormány meggyengített a médiát azzal, hogy a Médiatanács feletti ellenőrzését arra használta fel, hogy egy népszerű ellenzéki rádióadó – a Klubrádió – frekvenciáját egy másik társaságnak juttassa. Az újságírók most sok szervezetben arra panaszkodnak, hogy egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rájuk a kormánypárti szerkesztők a miniszterelnökkel szembeni kritika korlátozása érdekében.
A kormány egyre szorosabb ellenőrzése a bírósági rendszer és a sajtó felett arra indította Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, hogy a múlt héten levélben mutasson rá: Washingtonnak „jelentős és jól megalapozott aggályai” vannak a magyarországi trendeket illetően. Sürgette Orbánt, hogy védje meg az egyéni szabadságjogokat, valamint a fékeket és ellensúlyokat.
Orbán Magyarországa
Orbán, aki népszerű antikommunistaként tett szert hírnévre, azzal vette védelmébe változtatásait, hogy ezekre szükség volt az ország teljes működő demokráciába való átmenetének befejezéséhez. Néhány alkotmány-kiegészítés azonban olyan vádakat váltott ki, hogy arra törekszik: tartósan rákényszerítse Magyarországra saját értékeit.
A vitatott változtatások között van az ország átnevezése Magyar Köztársaságról egyszerűen Magyarországra, illetve Isten és a kereszténység befolyásának felidézése.
Egy további rendelkezés lényegében visszavonja több mint 300 vallási közösségtől a hivatalos elismerést és az adókedvezményeket, megtagadva ezzel minden hivatalos helyet a társadalomban egyebek között a muzulmán, buddhista és hindu kongregációktól, amennyiben nem tevékenykednek Magyarországon legalább 20 éve.
Ugyanakkor a kiegészítések a jelek szerint igyekeznek megakadályozni a terhességmegszakításról szóló vitát azzal, hogy kijelentik, az élet a fogamzással kezdődik, az azonos neműek házasságáról szólót pedig azzal, hogy a házasságot férfi és nő szövetségének nyilvánítják.
Fogyatkozó támogatás
Az utcai tiltakozások fényében az a kérdés, meddig lesz még meg Orbánnak az a tömeges támogatása, amellyel hatalomra került 2010-ben, amikor elsöprő választási győzelmet aratott „új társadalmi szerződést” és egymillió új munkahelyet ígérve.
Az egymillió munkahelynek még ezután kell létrejönnie, és a Fidesz támogatottsága a múlt hónapban 20 százalékra esett. Magyarország beroskadó gazdasága kevés jelet mutat arra, hogy javulna. Közvetlenül újév előtt a Moody’s hitelminősítő bóvlivá minősítette le a magyar kormánypapírokat, ami azt jelzi, hogy a befektetők elvesztették a bizalmukat abban, hogy Budapest képes lesz megbízhatóan visszafizetni a későbbi kölcsönöket.
Ezzel Budapest minden eddiginél inkább függ az IMF-től és az EU-tól gazdasági válsága leküzdésében. Mindkét szervezet megszakította azonban a tárgyalásokat Orbán kormányával egy új kisegítésről, mert mindkettő ellenzi, hogy a miniszterelnök ellenőrzése alá vonja a Magyar nemzeti Bankot.
_______________
Lásd még az MTI összeállításait a külföldi sajtó írásaiból:
– Hétfő: Német, brit, belga, osztrák és cseh lapok a magyar belpolitikáról
– Kedd: Amerikai, brit, német, svájci, francia, szlovák, cseh és román lapok a magyar belpolitikáról
– Szerda: Amerikai, brit, belga, francia, német, olasz, osztrák, és szlovák lapok a magyar belpolitikáról
És a Galamus saját cikkfordításait hétfőtől szerdáig:
– WSJ: Magyarország letorkolja az EU-t
– Szapáry nagykövet újabb levele és Kim Lane Scheppele válasza a The New York Times Krugman-blogjában
– Kurier: Orbán, a gulyásdiktátor kisajátít – a Néppárt hallgat
– A német nyelvű sajtóból
– Le Figaro: Európa megteheti, hogy hagyja csődbe menni Magyarországot (a francia konzervatív napilap három írása)
– Le Monde: Európa nem támogathat egy olyan országot, amely fütyül a szabályaira (a francia liberális napilap öt írása)
– Le Monde: A hatalom „egyfajta morális rendet akar restaurálni” Magyarországon – és egy olvasói hozzászólás: komplett kormány eladó
– NYT – Kim Lane Scheppele: Az alkotmánytalan alkotmány
És végül: az Origo mutatta be a ZDF német közszolgálati televíziónak azt a műsorrészletét, amelyben gyerekeknek magyarázzák el a magyar kormány példáján, hogyan működik és miért váltja ki az emberek haragját egy önkényuralmi rendszer.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
